Bevezető
Tíz évig létezett a Sony és az Ericsson házassága. A japán fél azonban kivásárolta a svédeket a partnerségből, így újra Sony néven fognak érkezni a jövőben a készülékek. Nem áll vissza azonban a tíz évvel ezelőtti állapot, amikor az Ericsson és a Sony találkozott, mert Ericsson viszont nem folytatja külön cégként a mobilok gyártását. A japánok ugyanakkor csak most lendülnek bele igazán, hiszen az idei, barcelonai kiállításon több Sony telefon is érkezett, nem is beszélve a táblagépekről, amelyeket korábban előrántottak már. Az Xperia S testvéreit az alábbi videón mutatjuk be:
Az igazán frissnek és ropogósnak számító Xperia S alig pár napja kapta meg azt a véglegesnek szánt szoftvert, amivel megérkezett hozzánk is a készülék. A feketében és fehérben is létező modellből mi az előbbit tapogathattuk meg, hiszen eleinte itthon csak ehhez lehet majd hozzájutni a szolgáltatókon keresztül. Az Xperia S igencsak komoly masina, bár tervezése még a Sony Ericsson érában kezdődött, az utóbbi idők telefonjaiban egyre többször látszott, hogy a Sony rengeteg szabadalmat és egyedi vonást tud belepakolni ezekbe a készülékekbe. Ez most fokozottan így van, s talán ha a 2011-es modelleken is lecserélnénk a Sony Ericsson feliratot a Sony jól ismert logotípiájára, akkor senki sem mondaná meg, hogy a dologban az Ericsson keze is benne volt.
Az Xperia S tehát az újra egyedül dolgozó Sony első, európai modellje, egy olyasfajta átmenet, mint amilyen a T68i volt, amely inkább Ericsson volt, és csak a színével variáltak. Itt most fordított a helyzet, a használati útmutatóban még a régi cégnév szerepel, a készülék hátulján pedig még ott dudorodik a Sony Ericsson bogyó jellegű emblémája. A hamarosan piacra kerülő masina nem lesz olcsó gép, előzetes számításunk szerint 150 ezer forintos független árral kalkulálhatunk, ezen az áron pedig sok egyéb, konkurens termék is beszerezhető, tehát komolyat kell villanatania ahhoz a gyártónak, hogy a vásárlók az Xperia S mellé tegyék le a voksukat. Az biztos, hogy be is vetettek mindent a mérnökök, ráadásul az előzetes hírek alapján úgy tűnik, hogy mostanság a Sony az a gyártó, amely a legjobban igyekszik a frissíthetőséget naprakészen megoldani.
Hirdetés
Doboz, külső
A fehér színű doboz már erősen “szonis”, lapos, letisztult, a tartozékok között nincs semmi extra csak töltőfejjel kombinált USB kábel és hallójáratos füles, amely egyébként kifejezetten nívós. Ami nincs, az memóriakártya, lévén az új Xperia készülékek nem bővíthetőek. A Sony szerint azért, mert úgy tervezték meg a belső kapacitást, hogy az minden modellben elegendő legyen. Ezzel mondjuk tudnánk vitatkozni.
Maga a készülék egyöntetű álláspontunk szerint embertelen mód jól néz ki. Sikerült azt a törekvést végigvinni, hogy ránézel és azt mondod, ez tutira Sony. És az a furcsa, hogy valahogy a jól ismert Sony logotípia sokkal elegánsabb hatást kelt, mintha ugyanot a Sony Ericsson felirat díszelegne, nem tudom, hogy ez mitől van, de valahogy belénkrögzült tizenéve, hogy a Walkman, a tévé, a videó Sony felirattal egy minőségi, prémium termék, s ha esetleg olvassák ezt a cikket azok is, akiknek még volt eredeti, Sony telefonjuk (Z5, J6), akkor tudják, hogy miről beszélek.
A sötét színű telefon nem kicsi, az Xperia S a trió legméretesebb darabja. A Sony formatervnek már most van egy emblematikus motívuma, ez pedig a kijelző alatt található, áttetsző sáv, ami esetünkben fehéren világít, látható rajta az a három piktogram, ami az androidos telefonok sajátja, azaz a vissza, a home és a menü. De nem a sávot kell izgatni ahhoz, hogy ezeket a funkciókat elérjük, hanem a felette levő területet, ezt eleinte kicsit nehéz megszokni, de aztán rááll az ember ujja.
A 4,3 inches kijelző HD felbontású, azaz 1280x720 pixeles. Ez kifejezetten finom képpontsűrűséget eredményez, pixeleknek nyomuk sincs. A technológia LED megvilágítású TFT, amely nem rossz ugyan, de ha mellérakunk egy AMOLED panelt, akkor látszik azért, hogy ott a fekete az fekete, itt pedig inkább sötétszürke, ám kevésbé tűnnek mesterkéltnek a színek, természetesebb hatást kelt a megjelenítő. A Sony Mobile Bravia Engine nevű szoftveres megoldás itt is megtalálható, ez megpróbálja a rosszabb minőségű képeket és videókat felturbózni annak érdekében, hogy jobban nézzenek ki a karcálló kijelzőn.
Az illuminátoros alsó sáv alatt egy műanyag panel található, ide kerültek a rádiós antennák, hogy ne legyen gond a vételi érzékenységgel. A kijelző felett másodlagos kamera és fényérzékelő ücsörög, illetve rejtve van egy pici LED is, amely kékkel, fehérrel és pirossal villog aszerint, hogy mi történik, vagy mi történt a távollétünk alatt. A kijelzőt a telefon tetején, a 3,5 mm-es jack lukacska melletti gombbal tudjuk feloldani, illetve lezárni. A készülék bal felén csak a microUSB-t védi egy ajtócska (s szerintem buta módon pont arrafelé kanyarodik a kábel, amerre az ajtó is nyílik, így küzdős a bepattintás), a telefon másik felén hangerőt szabályozó gombokat, valamint a kamera exponáló billentyűjét fedezhetjük fel.
A hátlap finom tapintású, ívelt műanyag, alul még ott dudorodik a Sony Ericsson kis golyócskája. A felső részre került a kamera, amelynek munkáját villanó is segíti. Az egész panel egy mozdulattal leszedhető, ilyenkor válik láthatóvá a microSIM, merthogy a Sony szerint előbb-utóbb ez lesz a szabvány, ezért ők már most átállnak erre. Az akkumulátort is szemügyre tudjuk venni, kiszedni azonban nem lehet (illetve ki lehet, csak visszarakni már nem lesz egyszerű), és ahogyan arra már utaltam, nem fogunk találni a microSD számra sem helyet. Az összeszerelési minőség elsőrangú, az Xperia S abszolút prémium kategóriás készülékházban ücsörög, amely ráadásul igen szép is, tényleg mindenki elkérte, az MWC-n mászkálva konkurens gyártók emberei is úgy vetették rá magukat, mint gyöngytyúk a takonyra.
Hardver, menü
A Sony nem szállt be a legerősebb, legvékonyabb, leggyorsabb, legnagyobb kijelzős telefonok öldöklő harcába, ezt meghagyja a többieknek. Amit hardverben letesznek az asztalra, az bőven elég a legtöbb felhasználónak, hiszen azért itt sem a legalja a vas. Kétmagos, magonként 1,5 GHz-en ketyegő Qualcomm MSM8260-as Spnapdragon processzor teljesít szolgálatot a burkolat alatt, a grafikai gyorsítást egy Adreno 220-as GPU-ra bízták. Ez a harmadik generációs, 45 nm-es csíkszelésséggel készülő modul található meg egyébként a HTC Sensation XE-ben is, tehát már ismerjük korábbról. A munkát 1 GB RAM segíti, a felhasználó 32 gigányi tárterület felett rendelkezhet.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Sony Xperia S | Prada 3.0 | Galaxy Nexus | |
AnTuTu Benchmark | 6622 pont | 5485 pont | 6084 pont | 5525 pont |
Linpack for Android (single) | 54,051 MF. / 1,55 s | 43,505 MF. / 1,93 s | 57,224 MF. / 1,46 s | 45,438 MF. / 1,85 s |
Linpack for Android (multi) | 88,539 MF. / 1,91 s | 70,249 MF. / 2,40 s | 89,431 MF. / 1,89 s | 47,022 MF. / 3,59 s |
Smartbench 2012 Prod. | 2045 pont | 2401 pont | 2718 pont | 1977 pont |
Smartbench 2012 Games | 2037 pont | 3139 pont | 2085 pont | 1554 pont |
Smartbench 2011 Prod. | 3569 pont | 3613 pont | 3830 pont | 3318 pont |
Smartbench 2011 Games | 2186 pont | 2883 pont | 2820 pont | 1770 pont |
Quadrant 2.0 | 3122 pont | 2635 pont | 3798 pont | 3586 pont |
A fenti sebességtesztekből látszik, hogy az Xperia S-nek nincs miért szégyenkeznie. Ráadásul az MWC-n csak úgy röpködtek a négymagos csúcsgépek, azok piacra kerülésére azonban még várni kell, míg a Sony üdvöskéje már bizonyos piacokon meg is vásárolható, s hamarosan hazánkban is kaphatóvá válik, tehát a jelenleg elérhető masinák között azért igenis izmosnak számít.
A rendszer jelenleg a 2.3.7-es Android, a frissítést a második negyedévre ígéri Sony. A korábbi Xperia modellekhez képest viszont variáltak egy kicsit a kezelőfelületen. Maradtak az eddig jellemző megoldások (oldalra lapozható főmenü, rázkódással maguktól elrendeződő widgetek), maradt az eddigi design is, azonban néhol finomodott a rendszer, illetve most már vannak például témák, azaz a felhasználó hatféle színvilág közül választhat. A rendszert egyedül az akasztja meg kissé, amikor ujjainkat összehúzva a főoldalon az összes widget egy lapra rendeződik, illetve a témaváltás esetében van némi gondolkodási idő, egyébként folyamatosan, azonnal történnek azok a dolgok, amelyeket ujjaink mozdulata előidézni hivatott.
A főképernyő widgetei között egy sereg egyedi darabot is találunk, például a TimeScape felületét (amely ismerőseink közösségi oldalakon való ténykedését hivatott megjeleníteni), de a Sony átrajzolta a legtöbb olyan widgetet is, amit az Android gyárilag hozzátesz a rendszerhez. A főmenü ikonjai szabadon rendezhetőek, az alapképernyőre bármelyik kithető alulra, itt mappák is létrejöhetnek, ha több ikont egymásra húzunk. Az egész felületnek van egy letisztult, egységes világa, amelyből nemigen lóg ki semmi, a kezelhetőség példás. A lezárt főképernyőn egymás alatt sorakoznak a távollétünkben történt események feliratai (x darab olvasatlan email, nem fogadott hívások, üzenetek, risztások), ezeket balról jobbra húzva úgy old fel a kijelző, hogy rögtön abba az alkalmazásba csöppenünk, ahol az információ nyugszik.
Szoftverezettség
A Sony nem csak a menü és az alapképernyők kapcsán nyúlt bele az Androidba, hanem minden egyes funkciót kissé átalakítottak. A tárcsázó személyes kedvencem, ekkora kijelzőn már meg lehet tenni, hogy alulra kerülnek a tárcsázógombok, felettük pedig ott van élből a híváslista, ez hasznos okosság. Egy füllel máris a névjegyeknél vagyunk, amelyeket össze lehet fésülni a Facebookról érkező adatokkal, de ezt magától is egészen ügyesen elvégzi a rendszer.
Az üzenetkezelésnél rögtön szívembe zártam azt a már több platformon látott megoldást, hogy az email és az SMS-ek ikonja fölé kis buborékban odaírja a rendszer, hogy mennyi olvasatlan tartalom van benne. Az SMS-nél a magyar prediktív reménytelenül hülye, alapszavakat sem ismer. A gombkiosztás viszont jó, álló helyzetben is könnyű a gépelés, a smiley-k egy gombnyomásra vannak csupán, és az is örvendetes, hogy a Unicode kódolású szavak leírása után hisztizik egy kicsit a telefon, hogy barátom, ez így, ebben a formában két üzenetnyi lóvéba fog kerülni. Az email kliens beállítása nem kunszt, fektetett állapotban két oszlopra tagolódik az interfész, balra a levelek listája, jobbra azok tartalma látszik. Ez érdekes módon számomra nehezebben volt megszokható, mert így – ha képeket is tartalmazott a levél – körülményesebb volt benne navigálni. A csatolmányok nem okoznak gondot, de ez ezen a szinten már természetes.
A Sony teletömte egy csomó saját szoftverrel a masinát, a TimeScape például már régi ismerős, itt láthatjuk a közösségi oldalakon végzett haveri eseményeket időrendi sorrendben, kis kártyákon megjelenítve. Szintén erre a vonalra ül fel a Zene és videók feliratú ikon, amely ugyanezen csatornákon jövő olyan közzétételeket listázza, amelyek ilyen jellegű tartalom megosztását rejtik magukban, bár soha eszembe nem jutott meghallgatni egyik ismerősöm által sem postolt YouTube zenei klipet, de biztos vannak, akik ezzel ütik el az időt. Persze a Facebook magában is kapott egy klienst, a Google+ szolgáltatásit szintén nem lehet megkerülni.
Szervezőfunkciók kapcsán ott van a szépséges naptár, ami tud mindent, amit elvárhatunk tőle, a dokumentumaink kezelését az OfficeSuite végzi el. A stopper, a világóra, az időzítő és a vekker egy közös felületen érhető el, lent fülekkel tudjuk a megfelelő funkciót kiválasztani. A Hírek és időjárás ikonja mögött pont azt találjuk, amire számíthatunk, ide saját témákat is felvehetünk. Ezen felül rajta van még a készüléken a Neoreader nevű QR-kód olvasó is, illetve egy NFC-s tagek olvasására készült applikáció is, melynek neve Címkék.
Multimédia
A hátlapon 12 megapixeles kamerát helyeztek el a Sony mérnökei, amire igen nagy hangsúlyt fektettek. A ledes villanó és az autofókusz megléte nem meglepő, a dedikált kameragombot csak üdvözölni tudjuk. Az Xperia S egyik nagy újítása, hogy ha lezárt kijelző mellett hosszan megnyomjuk ezt az exponáló billentyűt, akkor felold a készülék, fókuszál és lő, azaz alig több mint egy másodperc alatt lehet a nulláról eljutni oda, hogy van egy kész képünk. Ezt persze ki kell ismerni ahhoz, hogy ne elmosódott eredményt kapjunk, mivel érezni kell a működési ütemet és kicsit meg kell állítsuk a kezünk akkor, amikor történik a képkészítés, de tény, hogy valóban nagyon hamar lehet instant fotókat lőni. Ha valakit esetleg ez idegesít, akkor az egész funkció ki is kapcsolható.
Fotózás közben meglepően sok apróságot turkálhatunk. A zsebből előkapós, azonnali képkészítés esetén mindent magának próbál belőni az automatika, de ha normál módon indítjuk a kamerát, akkor van egy sereg opció. Babrálható a fehéregyensúly, az ISO, a fénymérés módja, a fókuszmód és a felbontás. Vannak motívumprogramok, mosolyérzékelés, önkioldó, geotagging, állítható a vaku, illetve találunk panorámafotózási lehetőséget is. Sőt, elvileg 3D képeket is csinálhatunk némi forgolódással, de ezek visszanézéséhez ilyen képességekkel rendelkező tévére lesz szükség, úgyhogy miután egyikünk nappalijában sem állnak ezek hegyekben, ezért nem tudtuk meglesni, hogy milyen a végeredmény.
A fenti képeket megtekintve viszont meg tudjuk azt mondani, hogy az Xperia S 12 megapixeles optikája kifejezetten frankó. A vonalélesség rendben van, a színeket jól eltalálja az automata, s persze éjszakai képeknél elég zajos, de kis ügyességgel egy mobilhoz képest egész jó eredmények érhetőek el. Ez már-már az a szint, amivel egy nyaralást is végig lehet tolni, pláne, hogy fullHD-ban vesz fel videót is a masina, készült is egy ilyen tesztmozi, ide köll érte klattyintani. Ezt egyébként a telefon minden nehézség nélkül vissza is játssza, de a képek megjelenítésével már molyol kicsinykét, ez a felbontás még a kétmagos processzor gyomrát is megfekszi csöppet.
Zenei téren sincs oka szégyenkezésre a Sony csúcsgépének. A lejátszó pofonegyszerűen kezelhető, vagy azon a fülön állunk, ahol zajlik a lejátszás, vagy pedig ugrunk a másikra, ahol kereshetünk a számaink között. Van infinite gomb, ez a fektetett nyolcasra emlékeztető embléma az éppen hallott zenéhez keres nekünk a neten egy sereg információt, dalszöveget, wikipédiás adatokat az előadóról, YouTube klipeket. A szoftverben van equalizer, amit úgy pofozgatunk ahogyan nekünk tetszik, de kapunk gyári sémákat is, illetve be tudjuk kapcsolni az xLOUD funkciót, amitől a beépített hangszóró erősebben szól. Nem rossz a hatás, az erős középmezőnyben teljesít az Xperia S, fülessel viszont egészen frankó.
Kár, hogy a háttérben futó lejátszó vezérlőgombjai nem költöznek be a fentről lehúzható állapotsávba, de widgetet ki tudunk tenni a képernyőre. A kínálat része a könnyen kezelhető, RDS képességekkel is rendelkező FM rádió, amelynek használatához füles szükségeltetik. Találunk még egy zenés ikont, ez a Music Unlimited, amely a Sony Music online zeneboltja, csak éppen hazánkban nem működik, s a cég illetékese nem is tudott pontos dátumot adni annak kapcsán, hogy mikor fog ez megváltozni. A TrackID viszont működik, a több éve létező szolgáltatást talán már nem kell bemutatni senkinek.
Adatátvitel
Az Xperia S abszolút megfelel az összes létező kritériumnak, ami 2012 elején logikusan felhozható egy okostelefon adatátviteli képességei kapcsán. Egyedül az LTE hálózat támogatása hiányzik, de egyelőre nem is nagyon tudnánk kihasználni. Telefonban pláne nem. Így aztán – ezt lehúzva a listáról – minden másban tökéletesen helytáll a készülék. 14,4 Mbps sebességű letöltést, 5,76 Mbps tempójú feltöltést kínál HSDPA használatával. Van benne WLAN, DLNA, Bluetooth és GPS is. Utóbbi meglepően hamar, egy percen belül talál pozíciót.
A DLNA kapcsán kellemes felületet kapunk, amin látszanak az elérhető eszközök. A számítógépemen tárolt zenéket, filmeket minden különösebb trükk nélkül, körülbelül fél percen belül nem csak elértem, de röccenésmentesen le is játszottam a telefonnal, és ez fordítva is így történt (aminek inkább van értelme), de nem volt kunszt a tévén megmutogatni a barcelonai képeket sem a családnak. A másik fontos dolog az NFC megléte, amelyhez szintén van egy alap alkalmazása a Sony-nak, tageket beolvasó szoftver ez, szögegyszerűen működik, az ember csak odatartja a készüléket a taghez, s egyből megcsinálja a telefon azt az utasítást, amit kap. Hogy mi az a tag? Egy picike chip, ami információt hordoz, tápegység nélkül működik, és az NFC-s készülékek le tudják olvasni a rajta tárolt információt. Az MWC-n zsákszámra osztogatták, egy öntapadós plecsnivel, bárhová fel lehet kenni, bárki leolvashatja.
Természetesen van Bluetooth (sztereó) és adatkábeles összekötés is. Utóbbi esetben MTP kliensként viselkedik a készülék, amit a Windows röhögve felismer és könnyű az adatok ide-oda másolása. A telefonban található böngésző flash tartalmaktól sem esik kétségbe, gyors, tördel oldalszélességre, a weboldalakba beágyazott videókat is lejátssza, bár itt azért kell egy pár másodperces gondolkodási idő neki.
A Sony saját szabványa a LiveWare nevű technológia, amellyel a csatlakoztatott kiegészítőket meg tudja jegyezni a készülék, illetve ha már így alakult, akkor ezekhez tud parancsokat is hozzárendelni. Teljesen egyszerű példa mondjuk az, hogy egy Bluetooth füles csatlakoztatása esetén elindul a zenelejátszó, az autós kihangosítóval való kapcsolat létrejötte után pedig mondjuk a Google Maps.
Akkumulátor, összegzés
Az akkumulátor minden csúcstelefon gyenge pontja szokott lenni. Az Xperia S sem arról lesz híres, hogy keveset fogyaszt, holott elég fejlett energiagazdálkodási beállításokat is találhatunk a menüben. Itt ki lehet alakítani olyan szabályokat, hogy mennyi idő után kapcsoljanak le mondjuk az adatátviteli szolgáltatások, ha nem használjuk őket, érdemes velük egyszer babrálni egy kört, sokat spórolhatunk.
Erre szükség is lesz, mert átlagos használat mellett (egy órányi telefonálás, folyamatos HSDPA és WLAN kapcsolat, öt percenként frissülő levelezés) a telefon éppen kihúzza a nap végéig. Ráadásul van egy idétlen tulajdonsága, miszerint ha teljesen kipurcan már áram hiánya miatt, akkor kell neki úgy 10 perc a töltőn ahhoz, hogy eljuthassunk a bekapcsolásig. Hiába 1750 mAh teljesítményű a telep, a másfél gigahertzes, kétmagos processzor és a HD kijelző rendesen kér enni, hardcore felhasználók vigyenek magukkal töltőt, de legalább egy adatkábelt.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 8 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 9 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 10 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 9 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 8 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 6 pont |
Ár/érték aránya | 6 pont |
Hogyan értékelünk? |
Összegzés. Az Xperia S az elmúlt idők legjobb Sony telefonja. Ez nem kunszt úgy, hogy 10 év után ez az első ilyen néven kiadott mobilja. De ez a Sony telefon a konkurenciával szemben is derekasan helytáll, jelenleg van egy elég kellemes előnye, lévén a durva csúcsgépek még nincsenek piacon, a kétmagos eszközök között pedig ott van a legjobbak között. Gyors, jó kijelzőt kapott, remek a menürendszer, sok az olyan extra szolgáltatás, amely kimondottan “sony-s”, ráadásul összetéveszthetetlen designt kapott, amely vonzza a tekinteteket. Két hete használom már az Xperia S-t, elkísért az MWC-re és egy-két idegesítő apróságon túl maximálisan meg voltam elégedve a hangminőségével, a kezelhetőségével és a szolgáltatáskínálatával. A kamera az élmezőnybe tartozik, a zenei funkciókra sem lehet panasz, az adatátviteli produkció minden értelmes igényt kielégít, az általános összeszerelési minőség pedig kiváló. Ennél a modellnél talán nem olyan fájó, hogy a belső tárhely nem bővíthető, hiszen 32 gigabájt igen sokáig elég lehet, a microSIM terjedését sajnos nem lehet megállítani, az akkumulátor viszont lehetne kissé izmosabb, ha már nem lehet kiszedni. Árban még nem tudjuk pontosan elhelyezni a T-Mobile-nál napokon belül megjelenő készüléket, de a spanyol és a brit ár ismerete mellett 150 ezres cédulát saccolunk, ami persze nem kevés, de igazából nincs is nagyon magasan. Ha valaki Xperia S-t szeretne, akkor talán érdemes várnia addig, amíg a konkurens termékek le nem nyomják az árát, ez szerintünk hetek kérdése lehet.
Mindenesetre biztos, hogy a Sony európai debütálása (vagy visszatérése) ezzel a modellel nagyon impozánsra sikeredett, és egy igen komoly dilemma előtt álltam, amikor a cikk végi értékelés kapcsán meg kellett határoznom a plecsnit. Ha bővíthető lenne a memória, tovább bírná az akkumulátor és két hét után nem nyúlnék még mindig félre az érintőgombokat keresve, akkor Különösen ajánlott is lehetett volna, pedig nem olcsó. Így viszont “csak” egy nagyon erős:
![]() |
Sony Xperia S |
Bog
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 128 x 64 x 10,6 milliméter | |
Tömeg | 144 gramm | |
Színvariációk | fekete, fehér | |
SIM-foglalat | microSIM | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 4,3 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 720 x 1280 pixel (342 ppi) | |
Kijelző típusa | Kapacitív, LED megvilágítású TFT | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | Qualcomm MSM8260 Snapdragon | |
Processzor típusa | 1,5 GHz dual-core ARM Cortex-A9 | |
Processzor csíkszélessége | 45 nm | |
Processzor utasításkészlete | ARMv7 | |
Grafikus chip | Adreno 220 | |
RAM mérete | 1 GB RAM | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Szabadon felhasználható belső tárhely | 32 GB | |
Memória bővíthetősége | nincs | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1700/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 14,4 Mbps / 5,76 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (EDR+A2DP) | |
WiFi | 802.11 A/b/g/n, DLNA, hotspot, dual band, WiFi direct | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
NFC | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | telepíthető | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 2.3.7 (később frissíthető) | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | telepíthető | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Google+, GTalk, Google Maps, Google Messenger, Office Suite, LiveWare, TrackID, NeoReader, Music Unlimited | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 12 megapixel, autofókusz, LED villanó | |
Másodlagos kamera | 1,3 megapixel | |
Videófelvétel | 1080p | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1750 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 450 óra | |
Beszélgetési idő | 8 óra 30 perc | |
Internetezési idő | ? óra | |
Zenelejátszási idő | 25 óra | |
Videólejátszási idő | ? óra | |
Egyebek | ||
karcálló kijező, 3,5 mm-es jack, giroszenzor, HDMI |