Bevezető
Amikor Barcelonában, a Mobile World Congress keretein belül a Sony egy igen rosszul szervezett sajtóeseményen bemutatta a három új okostelefonját (amelyek közül az Xperia S már ismert volt) a nép, az istenadta nép a visszajelzések szerint a középső, P nevű modellre gerjedt leginkább, hiszen sokan áhítoznak minőségi anyagokból készült, egyedi formájú telefonra. Éppen ezért örvendeztünk, amikor a gyártó hazai képviselete megküldte a lapos dobozt, s ezzel egyidőben meg is indult az itthoni forgalmazás.
Az Ericssontól megszabadított Sony számára kulcsfontosságú, hogy növelje piaci súlyát a mobilkommunikációban, hiszen a vállalat igen gyenge eredményeket produkált, manapság viszont úgy tűnik, hogy azok a cégek, amik sok-sok különböző terméket gyártanak a fűnyírótól kezdve a jégszekrényig, bevételük zömét ezen a területen hozzák össze. A Samsung mellett ilyen az LG is, úgyhogy a Sony-nak nagyon kell magát pörgetnie ahhoz, hogy a mobilos üzletággal ellensúlyozni tudja a többi terület gyengélkedését.
A termékstratégia egyszerű, átlátható, szépen tagolt, de ez már a Sony Ericsson utolsó évében is így volt. Nem csinálnak hatvanféle okostelefont, egy-egy modellel képviseltetik magukat minden kategóriában, s igyekeznek úgy felépíteni a portfóliót, hogy hasonló hardverek dolgozzanak a különböző telefonok burkolatai alatt, amely jót tesz a frissíthetőségnek. Ez a nagyon egyforma hardverre való építkezés azonban most kissé megborulni látszik, hiszen az Xperia S és az Xperia P háza mögött igencsak eltérő komponensek szolgálják a felhasználók igényeit. A gond csak az, hogy függetlenül 125 ezer forintot kérnek a masináért, ami egy kétoldali infarktus veszélyét is magában foglalja, tudván, hogy az Xperia S ennél pár ezressel bizony olcsóbb. Nagyon kemény a kezdőár, ennek masszívan kell esnie ahhoz, hogy az Xperia P egyáltalán szóba jöhessen.
Doboz, külső
A lapos csomag Sony felirattal, letisztult grafikával jeleskedik, a készüléken kívül egy töltőfej, egy microUSB kábel és egy felvevőgombos headset található a dobozban. Ez agybadugós, kapunk is bónusz két pár gumiharangot kis és nagy füllyukkal rendelkezők számára. Tréfás, hogy a telefonon, a dobozon, sőt, magán a fülesen is Sony felirat díszeleg, a headset zsinórjáról lógó fecnin viszont még a Sony Ericsson logotípiája mosolyog vissza, és persze a zöld, kitüremkedő, klasszikus Sony Ericsson embléma is a régi. Lassan áll át egy ekkora cég, de egy fecnit lecserélni azért nem olyan ordas nagy feladat.
A telefon első blikkre szép, s ez így is marad. Az Xperia P a maga letisztultságával, fémes színével, és a tényleg védjeggyé váló alsó, átlátszó sávval könnyen felismerhető jelenség, még akkor is, ha létezik piros és fekete színben is. Az egész készülékház egy darabból megmunkált alumínium, kivételt csak a felső rész, illetve az átlátszó sáv alatti "kupak" képez. Ez utóbbit némi erőkifejtéssel le is tudjuk rántani, aminek persze nincs különösebb értelme, hacsak az nem, hogy más színű kupakot visszatehetünk rá. Egyébként a szerkesztőség látott abban fantáziát, hogy az Xperia feliratot egy másik kupaknál lecserélje mondjuk valami extrém marhaságra, és ebben lehet is biznisz, magukat keménynek gondoló arcok belegravírozhatják a viccesnek képzelt becenevüket (Dzsó bácsi, Lorenzo, Szylvyie, satöbbi), de mindenféle ábrákkal is fel lehetne dobni egy alternatív kupakot.
Miután ezen túlmenően a telefon megbonthatatlan, ezért nem meglepő, hogy oldalra meglehetősen sok ajtócska és billentyű került. Bal felől microHDMI és microUSB ragadja meg a tekintetet, ezek takarólemez nélküli lukak, kicsit lentebb egy furcsán széles ajtó rejti a microSIM fiókját, amibe egy kicsit nehezen megy bele a kártya, ráadásul a műanyag elemet is nehéz rá visszacsukni, de ezt speciel pont ritkán cserélgeti az ember. A készülék jobb oldalán legfelül elegáns a hangszóró rácsozata (és nem rossz ötlet ide tenni a hátlap helyett), alatta van a kijelző feloldását és lezárását indukáló gomb. Személyes preferenciám, hogy nekem itt jobban kézreáll, az Xperia S-hez szokott ujjaim egy ideig a készülék tetején kapirgáltak ernyedten, de pár nap alatt rá lehet szokni az oldalsó nyomkodásra. Szintén a masina jobb oldalán vannak a hangerőt szabályozó billentyűk, illetve a kamera gyorsgombja. Felül egy 3,5 mm-es jack kimenetet fogunk találni, amely ugyancsak fedetlen.
A hátlap íves, csillog, egyelőre nem karcolódik, a tapintás kellemes. A felső részre került a villanóval is megtámogatott kamera, a két kör alakú lukat egy vékony vonal köti össze, ennek semmiféle funkcionális oka nincsen. Az új Sony okostelefonok átlátszó alsó csíkja itt jobb, mint az Xperia S esetén, ugyanis még érintésre is érzékeny, tehát nem felette kell nyomkodni, hanem pontosan rajta, ez könnyíti a használatot, no meg így elegánsabb is. Az előlap tetején VGA felbontású másodlagos kamera és fényérzékelő kapott helyet, a készülék arcát a kijelző tölti ki, amelyről kicsit részletesebben is mindjárt megemlékezem. Az összeszerelési minőségre nem volt panaszom, prémium kategóriás a ház, szép is, minőségi is, számomra a méret is ideális, nem túl nagy, nem is túl apró, abszolút beleillik egy átlagos kézbe.
Kijelző, hardver
Az Xperia P előlapján terpeszkedő kijelző 4 inches. Ez a tökéletes méret, különösebb erőfeszítés nélkül el tudjuk érni minden csücskét. A felbontás qHD, azaz 540x960 pixel, aminél van jobb (házon belül az Xperia S 1280x720 pixele például), de a 275 ppi elég jónak számít. A technológia a gyártótól megszokott LED megvilágítású TFT panel, a betekintési szög szinte 180 fokos, viszont valamelyest visszalépés, hogy egyszerre csak négy ujjunkat tudja követni a szenzor, de ez a gyakorlatban nem jelent hátrányt.
Sokkal fontosabb, hogy ebben a modellben is benn van a Sony BRAVIA Mobile Engine, amely egy algoritmus segítségével a kijelzőn megtekintett multimédia tartalmakat (képek, videók), javítja annak érdekében, hogy azok jobban nézzenek ki. A másik okosság az úgynevezett WhiteMagic technológia, amiről nem vágom, hogy pontosan hogyan működik, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a fehér tényleg fehér, miközben a fekete sem lesz szürke, tehát fényes, kontrasztos képet kapunk, s ez szabad szemmel is látható. Mi melléraktuk az Xperia S-t, összefotóztuk őket, s most eltekintve attól, hogy a fényképezőgép egy kicsit megzavarodott a hirtelen jött fénytől, de tökéletesen látszik, hogy mi a különbség. Az Xperia P kijelzője minden körülmények között fényes, éles, kontrasztos és jól látható. A Sony persze rá akarja venni a népeket arra, hogy kapcsoljuk be az automatikus fényerőszabályozást, ami valamennyit dob az akkumulátoros üzemidőn, de látni fogjuk, hogy enélkül is meglepően takarékos az Xperia P, tehát inkább azért van értelme ennek, hogy este ne égesse ki a szemünket a brutális fényerő. Egyik este egy Galaxy S III is mellékerült, a fehér az Xperia P-n fehérebb, feketében viszont nem tudja megközelíteni az AMOLED-et a Sony kijelzője.
Ha a kijelző ilyen frankón sikerült, akkor joggal várhatnánk el, hogy a hardver többi eleme is villantson valamit, de itt már nem fogunk ennyire örvendezni. A burkolat alatt ugyanis nem a Qualcomm, de még csak nem is az Nvidia megoldása mocorog, hanem az ST-Ericsson NovaThor U8500-s processzora számolgatja a dolgokat, amely egy kétmagos CPU, 45 nm-es csíkszélességgel készül, Cortex-A9-es mag, s egyébként egyáltalán nem gyenge cucc, legalábbis a gyártó szerint 20 megapixeles kamerával is lépést tudna tartani, illetve a Mali 400-as GPU segítségével lekezeli (felveszi és lejátssza) a fullHD felbontású videókat is.
Szintetikus tesztek | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Sony Xperia P | HTC One S | Sony Xperia S | ASUS PadFone |
Quadrant Standard 2.0 | 2159 pont | 4942 pont | 3122 pont | 4586 pont |
Linpack for Android (single) |
38,848 MFLOPS / 2,16 s |
101,863 MFLOPS / 0,82 s | 54,051 MFLOPS / 1,55 s | 99,094 MFLOPS / 0,85 s |
Linpack for Android (multi) | 53,698 MFLOPS / 3,14 s | 177,731 MFLOPS / 0,957 s | 88,5398 MFLOPS / 1,91 s | 143,546 MFLOPS / 1,17 s |
Smartbench 2012 Prod. | 2310 pont | 4249 pont | 2045 pont | 2512 pont |
Smartbench 2012 Games | 1975 pont | 3374 pont | 2037 pont | 3038 pont |
AnTuTu Benchmark | 5363 pont | 7017 pont | 6622 pont | 6291 pont |
Az 1 GHz-en pörgő dual-core proci a szintetikus sebességtesztekben nem hozott kiemelkedőt, egyáltalán nem tartozik a csúcsmodellek közé az eredmények alapján. Hogy ekkora eltérés van két mag és másik két mag között, azt jól mutatja az Asus Padfone produkciója, amely igen komoly pofonokat osztogat, ám a lényeg sokkal inkább az, hogy használat közben milyen érzése van az embernek.
Ebben viszont nincs hiba, az Xperia P ugyanolyan kezes masina az alapfunkciók kapcsán, mint az Xperia S, egyedül ott látszik a sebességbeli eltérés, ahol grafikus számításokra is szükség van. Ilyen a fotók visszanézési sebessége, vagy egy komplexebb weboldal böngészése közben történő görgetési feladat, itt érezhető, hogy az Xperia P nem a csúcs-csúcs hardverrel operál, hanem főleg a Mali 400-as GPU miatt azért meg-megdöccen. Ezzel persze simán együtt lehet élni, ám számomra egy picit meglepő, hogy a Sony új gyártót hozott be a palettába, az ST-Ericsson processzorok ugyanis nem túlságosan elterjedtek, így nyilván majd lesz némi küzdelem a frissítések körül, bár az első lépcsőt (az ICS-t) még ebben a hónapban ígéri a gyártó.
Az Xperia P-n jelenleg ugyanis az Android 2.3.7-es verziója fut, s igazából titkon abban reménykedtünk, hogy a februári bejelentés és a mostani piacra kerülés között eltelt időben meg tudják oldani a 4.0-ra való átállást, de ez bizony nem jött össze. Ejnye - mondhatnánk, s bizony mondani is fogjuk, ha a nyár derekán még mindig a régi rendszer lesz rajta az Xperia P-ken, egyelőre megelőlegezzük, hogy a Sony képes lesz tartani magát saját ígéretéhez. A felhasználó felület egyébként egy az egyben ugyanaz, mint amit az Xperia S-en is láthattunk, ez egy finom, de jól átgondolt, saját tervezésű interfész, rengeteg apró kedvességgel, ami élményszerűbbé teheti a mindennapi használatot.
Szoftverezettség
A kezelőfelület sok apróságot tartalmaz, amitől az ember kellemesebben érzi magát használat közben. A kinézet témázható, de a háttér külön is módosítható. Az ikonos menüben oldalra tudunk léptetni, a sorrendet mi magunk is megszabhatjuk, de létezik betűrendes, használat szerinti és telepítés ideje alapján történő rendezés is. Az alapképernyő alsó négy menüpontja cserélhető, itt mappázni is lehet, egyszerűen behúzogatva a megfelelő elemeket a két ikon összerántása során keletkező folderbe. Fontos apróság, hogy ellentétben az Xperia S-sel, itt kikapcsolható az automatikus fényerőszabályozás.
A névjegyzék intelligens, a különböző forrásokból érkező adatokat összerendezhetjük, ugyanakkor érdekes módon nem tudjuk a Facebookról jövő bejegyzéseket aszerint szűrni, hogy tartozik-e hozzájuk telefonszám, vagy sem, de ez az Xperia S-nél is így van. Ezért előfordulhat, hogy valaki hív bennünket, aki a névlistában nem látszik, ha a Facebook kontaktokat lekapcsoltuk, de a telefon mégis be tudja azonosítani, mert a háttérben azért tudja, hogy mi a dörgés. A tárcsázóképernyőn a numerikus gombsort használva be tudunk gépelni neveket is, amelyekre intelligensen szűr a rendszer, így sokkal könnyebb hívást kezdeményezni egy ismert ember felé, mintha a névjegyzékben állnánk neki túrogatni.
Az üzenetkezelés teljeskörű, azaz SMS, MMS és email kliens is van. A beállítás pofonegyszerű, az automatikus javítás meglehetősen intelligens, van Swype is, ha valaki ilyesmire gerjed. Ebben a Sony modellben is van TimeScape funkció, amely a közösségi tevékenységeinket láttatja kis kártyákon. Természetesen van naptár, több időpontot megjegyezni képes vekker, alapfunkciós számológép, stopper és világóra.
A Sony ezúttal is az OfficeSuite nevű dokumentumkezelőt adja a készülékhez, de csak a read-only változatot. Van néhány online szolgáltatás is, amelyek hazánkban semmire sem jók, ilyen a Music Unlimited. A PlayNow is egyetlen ingyenes játékot kínál fel a többi tartalom is csak néhány csengőhang, ezzel sem leszünk bentebb. A LiveWare Kezelő a tartozékok kapcsán okosít, hozzárendelhető például a füles csatlakoztatásához, hogy egyből induljon el a zenelejátszó. Van még egy Zene és videók nevű app is, ez kilistázza az ismerőseink által megosztott YouTube tartalmakat, nem látom, hogy olyan nagy értelme lenne.
Multimédia
A hátlapon nyolc megapixeles, autofókuszos, villanóval megtámogatott kamera dolgozik. Akárcsak az Xperia S-nél, itt is van dedikált kameragomb, amely képes arra, hogy teljesen lezárt készüléknél hosszan nyomva feloldja a kijelzőt, elindítsa a kamerát és készítsen is egy képet, mindez alig 2-3 másodperc alatt megvalósul. A beállítások viszonylag sokrétűek, vannak motívumprogramok, mosolyfelismerés, önkioldó, állítható az ISO, a fényérték, a fehéregyensúly, a fókuszálás módja is. Ha 16:9-ben fotózunk (ez az alapérték), akkor 6 megapixeles lesz a felbontás, 4:3 esetén jön össze a bűvös nyolcas.
A fenti tesztképek szélesvásznúak, de ezekből is látszik, hogy az Xperia P nem éppen a legtökéletesebb fotós mobil. A zajszűrési algoritmus sokat mos, de a zaj ennek ellenére megmarad, ha egy picit is sötétebb a környezet, akkor ez szabad szemmel, már a kijelzőn visszanézve is látható. Sajnos az automatika egy fél fényértékkel sötétebbnek gondolja egyébként is a témát, ezért picit túlexponál, aminek az az eredménye, hogy a világosabb részek hajlamosak a beégésre.
A képek visszanézése során azt fogjuk tapasztalni, hogy a durva, pixeles thumbnail felbontású fotók viszonylag lassan nyerik el tényleges élességüket, ez vélhetően a GPU számlájára írható. Ugyanakkor a fullHD videók lejátszását sztoikus nyugalommal végzi az eszköz, s persze ebben a felbontásban képes is rögzíteni, ráadásul folyamatos autofókusz mellett. Egy csodálatosan közeledő budapesti villamos tekinthető meg erre a linkre kattintva.
Zenei szempontból frankóbb a helyzet, a füles ugyebár korrekt darab, de kihangosítva is tisztán szól az Xperia P. A lejátszó albumborítót is megjelenít, benne van az úgynevezett infinite gomb, ami a neten keres kapcsolódó videókat, dalszövegeket, van öt csatornás equalizer, a jobb basszusért az xLOUD technológia felel. A muzikalitás része a TrackID, amely a Sony zenefelismerő, webes kapcsolatot igénylő alkalmazása, illetve találunk FM-rádiót is, amely RDS funkcionalitással is rendelkezik, a működtetéséhez szükséges a fülest bedugni.
Adatátvitel, akkumulátor
Mobilhálózati szempontból a négynormás készülék lefelé maximum 14,4 Mbps, felfelé 5,76 Mbps sebességű netkapcsolathoz juttatja a felhasználót. A beépített böngésző korrekt, ám ha flash tartalmakkal teletűzdelt, komplexebb oldalt nézünk, akkor csúnyán szaggat a kép görgetés esetén és a kétujjas nagyítás során is döcögős az animáció. Ez egyértelműen a hardver gyengeségét mutatja.
Természetesen a telefonban van WLAN, nem hiányzik a DLNA funkció, lokális szinten Bluetooth és microUSB áll a rendelkezésünkre. Utóbbival kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy az Xperia P csak MTP protokollt használva hajlandó külső tárhelyként látszani, ez Windows alatt nem probléma, más OS esetén okozhat bajokat. A készülék NFC képességekkel is rendelkezik, ez is tökéletesen ment, egy Galaxy S III-ról azonnal átpattant néhány kontakt egy kissé szürreális, pálinkákkal súlyosbított este folyamán. A GPS vevő viszont számomra kissé lassan talál úgy pozíciót, hogy rá van küldve még a WLAN is a történetre, egy-két perc kell neki ahhoz, hogy kitalálja, hogy merre kószálunk éppen, igaz, utána stabilan tartja magát.
A hátlap alatt valahol van egy akkumulátor, amely a hivatalos adatok szerint 1305 mAh teljesítményű. Ez igazából tökmindegy, a lényeg, hogy a gyakorlatban mit produkál. Az Xperia P határozottan jobban bírja, mint az ilyen szempontból elég béna Xperia S, nagyjából kétszer olyan hosszú ideig nem kér enni, ami még mindig csak másfél-két nap. Ezzel azonban már el lehet éldegélni, az ember nem kapcsolgatja ki-be a WLAN-t, vagy a Bluetooth-t örökké, hogy kordában tartsa az elektronokat.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 8 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 7 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 5 pont |
Hogyan értékelünk? |
Összegzés. Az Xperia P alapvetően egy igen jól sikerült készülék, de messze nem hibátlan. Persze tökéletes telefon nincs, mindent az árához mérten kell nézni, s ebből a szempontból a Sony fémes üdvöskéje kissé borsos összegbe fáj, bár ez könnyedén eshet 20 ezer forintot is, de még úgy sem lesz egy különösebben olcsó darab. A telefon kiemelkedik a mezőnyből rendkívül fényes kijelzőjével, illetve a kiváló anyaghasználattal és összeszerelési minőségével. A kamera csak átlagos produkciót nyújt, a hardver sem csúcsmodellekkel verseng, a szoftverezettség pedig ugyan nem rossz, de mostanság már illik a 4.0-s Androiddal piacra lépni. Ugyanakkor az Xperia P elsősorban érzelmeinkre kíván hatni, a prémium szintű minőség és az egyedi, jól felismerhető design értéke anyagiakban nehezen kifejezhető, ráadásul a 4 inches kijelző pont az a méret, amely még női kézben is kezelhető marad. Hogy akkumulátorral jobban bírja, mint az Xperia S, az nem ezt a telefont minősíti, hanem inkább a nagyobb testvért, azért a másfél-két napnyi üzemidő legyen már alap elvárás. Mindezekkel együtt az Xperia P kellemes társ a hétköznapokban, amit jó kézben tartani, jó ránézni, a legtöbb feladatra abszolút alkalmas, apróbb gyengeségeit (kamera, GPS, akadozni hajlamos böngésző, nem bővíthető háttértár) az ember el is nézné neki, ha egy 100 ezer forint alatti árú készülékről beszélnénk. Így viszont nem tudjuk megadni neki az Ajánlott minősítést, arról viszont nincs vita, hogy az Xperia P mindenkinek kifejezetten Tetszett, így én is ezt a plecsnit sütöm most rá.
Sony Xperia P |
Bog
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Általános | ||
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 122 x 59,5 x 10,5 milliméter | |
Tömeg | 120 gramm | |
Színvariációk | fekete, fehér, piros | |
SIM-foglalat | microSIM | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 4 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 540 x 960 pixel (275 ppi) | |
Kijelző típusa | Kapacitív, LED megvilágítású TFT, WhiteMagic | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | ST-Ericsson NovaThor U8500 | |
Processzor típusa | 1 GHz dual-core ARM Cortex-A9 | |
Processzor csíkszélessége | 45 nm | |
Processzor utasításkészlete | ARMv7 | |
Grafikus chip | Mali 400 | |
RAM mérete | 1 GB RAM | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Szabadon felhasználható belső tárhely | 16 GB | |
Memória bővíthetősége | nincs | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1700/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 14,4 Mbps / 5,76 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (EDR+A2DP) | |
WiFi | 802.11 A/b/g/n, DLNA, hotspot, dual band, | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
NFC | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | telepíthető | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 2.3.7 (később frissíthető) | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | telepíthető | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Google+, GTalk, Google Maps, Google Messenger, Office Suite, LiveWare, TrackID, NeoReader, Music Unlimited | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 8 megapixel, autofókusz, LED villanó | |
Másodlagos kamera | VGA | |
Videófelvétel | 1080p | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1305 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 470 óra | |
Beszélgetési idő | 6 óra | |
Internetezési idő | ? óra | |
Zenelejátszási idő | 80 óra | |
Videólejátszási idő | ? óra | |
Egyebek | ||
karcálló kijező, 3,5 mm-es jack, giroszenzor, HDMI, unibody ház |