Külső, kijelző, csomagolás

Remekül mutatnak a Sony csúcskategóriás tévéin a japán óriás filmstúdiójának, valamint saját kameráinak és fényképezőgépeinek felvételei, nemsoká pedig a játékkonzolok új generációja lép szintet, aláhúzva a Walkman megálmodójának elsődleges fókuszát a szórakoztatóelektronikában. Erre reflektálnak mostanság az Xperia zászlóshajók 4K HDR OLED panellel, 21:9-es képarányon, plusz megvan a három hátlapi látószög, a kristálytiszta, minimalista dizájn és a perfekt összeszerelési minőség IP65/68 jelzéssel. Mindig öröm kézbe venni egy ilyen dizájnremeket, és ezért furcsa az ellentmondás, hogy a Sony népszerű csúcstelefonjaiból mára alacsony darabszámú presztízstermék lett.

[+]

Ez az exkluzivitás lesüt az Xperia 1 II-t megpillantva, ám a suta elnevezés máris árulkodik, hogy van a japánoknál képzavar. Aligha ültek össze és döntöttek úgy tudatosan, hogy dobjuk az iPhone-féle, profitorientált telefonvonalat, és álljunk át a kis gyártásszámú, eséllyel veszteséges presztízsmodellekre – inkább az elmaradó eladások terelték a japánokat ebbe az irányba, és az elnevezéssel valahogy csak nem tudnak zöld ágra vergődni. Ha a konzolvilágban az első PlayStationt a PS2, a PS3, a PS4 majd a PS5 követte, akkor miért van az, hogy (akkor még SonyEricsson előtaggal) ott volt az Xperia X1, majd lett Xperia Arc, Play, S, Z, X, XZ, XZs, Premium, 1, 1 II, és Pro, bármilyen következetesség nélkül? Nehogy Pista és Marcsi, akik nem merülnek el az okostelefonok világában, véletlenül megfejtsék, hogy egy rakás betű, illetve római, arab szám közül vajon melyik jelöli a régebbi, és melyik az újabb, esetleg drágább modellt.

[+]

Zavar tehát mindig volt a gépezetben, és minden remek innováció mellett maradt lemaradás a szettben, és ahhoz, hogy 410 ezer forintért (!) az idei újdonság de most már tényleg felverekedje magát a szemtelenül megdrágult csúcsmobilok dobogójára, rengeteg Sonyra jellemző ballaszttól kellene megszabadulni. Szerencsére a küllem most is jól indít szögletes, lényegre törő dizájnjával, minimális oldalkávákkal és közel szimmetrikus, elég vékony alsó-felső sávval, rajtuk egy-egy hangszóróval. Felül picivel több helyet kért magának a 8 megapixeles kamera (sajnos 3D ToF rendszert nem raktak mellé), valamint a fénymérő, a közelségérzékelő és az értesítési LED (mindig aktív kijelző is van). De legalább nem lóg semmi a fantasztikus panelbe, amely 1644 x 3840 pixelen tényleg nem kérdez.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A képpontokat nagyítóval se lehet megkülönböztetni egymástól, a betekintési szögek tökéletesek és valamennyi napfény alatti extra is adott a kényelmes olvasáshoz, bár jóval kevesebb, mint egyik-másik rivális esetében. Ha pedig itt tartunk: nem csak pontos kalibrációs opciók hiányoznak, az úgynevezett alkotói mód is kissé kékes színegyensúllyal dolgozik, amelyen kézzel kell pontosítani. A képfrissítés pedig 60 Hz-en ragadt, amikor a 90 Hz a középkategóriába is betört és 144 Hz se ritka a zászlóshajók között. Így aztán hiába a Qualcomm csúcshardver, akad lassabban operáló telefon, amelyet mégis fürgébbnek érez az ember a gördülékenyebb átmenetek miatt. Azért 6,5”-es képernyőre akkor se lehet panasz, ha a roppant hosszúkás kivitel kevésbé előnyös böngészés vagy 4:3, illetve 6:9 arányú tartalmak fogyasztása esetében, viszont jól áll a 21:9 a mozifilmeknek és a kétablakos elrendezésnek.

[+]

Végre akad sötét rendszertéma, egykezes elrendezés (kapóra jön, mivel az értesítősáv túl messze van) és a (szinte) teljes képernyős gesztusvezérlés, ami sokkal hatékonyabb, mint az oldalérzékelőnek nevezett borzalom a képernyő felső széleinek kocogtatásával. Szerencsére a jobb oldali hangerőgombok nem lettek virtuálisak, viszont túl laposak és keskenyek igen, a bekapcsoló pedig a fémkeret síkjába süllyedt, hogy a villámgyors és pontos ujjlenyomat-olvasónak helyet adjon. Ennek a vége az lett, hogy ha a mobil asztallapon van, vagy a bekapcsolót az ember vakon keresi, komplikáltabb a gombot lenyomni, de legalább kiválthatja a funkcióját a duplakoppos felébresztés.

[+]

Oldalra döntve, jobbra ott figyel egy régi ismerős, amit én minden kameramobilra felszerelnék: a kétlépcsős exponálógomb, és ha már a Sony nosztalgiázik, ezúttal megvan a jack kimenet is az 1 II legtetején. Alul USB-C port kapott helyet, amihez a csomagolásban 18 wattos gyorstöltő, a házban pedig 4000 mAh-s akkumulátor dukál, balról pedig SIM tálca húzható elő körömmel, egy nanoSIM és egy microSD kártyafoglalattal. Ahogy elöl, úgy hátul is finoman csiszolt Gorilla Glass 6 védőüveg csatlakozik a fémkerethez hibátlan illesztésekkel és zavaró élek nélkül, és ha a kamerarendszer kis is emelkedik egy picit, fényes feketében szerintem az Xperia 1 II gyönyörű küllemét nem csorbítja.

A Huawei P40 Pro az Xperia 1 II mellett [+]

Sehol a Galaxy S20 Ultra kolosszális kitüremkedése és nincsenek felesleges feliratok, van viszont négy kamera, amelyből három 12 megapixelen osztozkodik, a 3D ToF pedig megelégszik 300 ezer képponttal. Vékony és keskeny kialakításával a Sony üdvöskéje könnyen csúszik a zsebbe, roppant csúszós mivolta és nem jól tapadó oldalai miatt viszont a kézből is menten kiszökik, ha nem szorítjuk elég határozottan. És bár a hosszúkás arányok miatt a mobil teteje tényleg messze, 165,1 x 71,1 x 7,6 milliméteren és 181,4 grammon igazából a kisebb phabletek közé sorolható egy olyan esztendőben, amikor a 6,55”-es OnePlus 8-ra a gyártó rásütötte a kompakt jelzőt. A dobozba egyszerű mikrofonos fülest pakoltak (MH-750), illetve az nevezett adapterhez két végén Type-C típusú kábelt. A sort némi leírás zárja, tok nem fért bele a költségsapkába.

Hardver, szoftverek

A OnePlus és a Huawei mellett a Sony telefonjai a legjobban optimalizáltak az androidos térben, amit az Xperia 1 II hibátlan sebessége és makulátlan átmenetei aláhúznak. Éppen ezért kár, hogy a nyolcmagos Snapdragon 865 (1 x 2,84 + 3 x 2,42 Cortex-A77 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A55 processzormag, Adreno 650 GPU), a 8 GB RAM és a 256 GB-os, bővíthető UFS tároló mellé 60 Hz-es panelt társítottak, mert vélhetőleg 120-on se lett volna egyetlen döccenés, és gördülékenyebbek lettek volna az animációk. Persze minden tartalom tűéles a natív 4K felbontáson, bár a játékok szemre 1080p-n indulnak, a vékony ház és limitált hőelvezetés miatt egy Asphalt 9 mostanság pedig kifejezetten felforrósítja a telefont.

[+]

A Sony megtartotta az Android 10 logikáját, és szerencsére ma már nem nélkülözi a sötét rendszertémát vagy a hatékonyan működő, teljes képernyős gesztusvezérlést (alul egész vékony állandó sávval). Az osztott képernyős elrendezés is jól áll a hosszúkás panelnek, amit hosszanti oldalon kopogtatva is elő tudunk csalni. Kár, hogy a Side Sense funkciók hatékonysága felemás, és akkor most kedveztem a Sonynak – simán kihagyható ez a trükk, amely alkalmazások indítására is bevethető.

[+]

Kapóra jön viszont a dupla koppos felébresztés, a kétlépcsős exponáló pedig azonnal nyitja a kamerát. Van mindig aktív kijelzőfunkció, a panelt pedig az értesítések is felvillanthatják. A zavartalan játékhoz gaming szoftvermód jár, amivel elvileg a hőkezelésre is rá lehet nézni, ám a gyakorlatban az Xperia mindig jobban felmelegedett az ideálisnál.

[+]

Érdekes, hogy a telefon bár első indításkor rákérdez, milyen extra szoftverek települjenek, ha semmit nem kérünk belőlük, akkor is a ott lesz a tárolón a több GB-ot foglaló Call of Duty, illetve a LinkedIn, a Tidal, a Facebook, a Netflix és a Podcastok. Az egyszerű fájlkezelő kapóra jön, és a Gmailtől kezdve a tárcsázón vagy a telefonkönyvön át a tökéletesen futó Chrome-ig minden alapszolgáltatás rendben van, teljes Google támogatással és friss biztonsági hibajavító csomaggal.

Fotós képességek

Az Xperia 1 II a Sony eddigi legsokrétűbb kameramobilja, a kameraötös ugyanis a profi felvevőkkel összedolgozó Xperia Prónál is combosabb. Mondjuk a 8 megapixelen ragadt, fixfókuszos szelfikamera nem kap csillagot a Hollywood sugárúton, nincs portrémód vagy 4K felvétel, alacsony felbontással, de korrekt minőséggel kell beérni. Pedig a ToF kamera odafért volna mellé, és akkor a 3D arcfeloldás is meglenne.

[+]

Hátul három 12 megapixeles szenzor kapott helyet, élén az 1/1,7”-es főegységgel (24 mm, f/1,7-es rekeszérték, OIS, dual PD-autofókusz), értelemszerűen ultra nagy felbontás és pixel binning trükkök nélkül. A portrékhoz ezen az oldalon van hardveres segítség 3D ToF kamerával, és a rendszer ügyesen különíti majd mossa el a hátteret, miközben az arc kellően részletes és világos marad. Az ultraszéles modul 16 mm-es PD-autofókusszal (1/2,6”, f/2,2-es blende), a zoomegység pedig 70 mm-es dual PD-autofókusszal (f/2,4, OIS).

[+]

A kameraszoftver a kétlépcsős gombbal pillanatok alatt indul és az automatika maga választ HDR-t vagy éjszaka kézből megtartható, 1-3 másodperces expozíciót, amibe nincs különösebb beleszólásunk. Bár a fókusz villámgyors éjjel-nappal, mindhárom látószög esetében előfordulnak pontatlanságok, és valamiért gyakoribb a dolog képernyőn látható exponálóra nyomva, mint a billentyűt használva (érintőfókusz és kézi expozíció esetében márpedig szükség van az érintőpanelre).

[+]

A kézi fotómód önálló szoftvert kapott profi fényképezőgépek beállításaival, bár valamiért a DNG RAW mentés hiányzik, azaz mindenképp a gyári feldolgozó algoritmusra kell hagyatkozni (íme, egy DNG fájl Manual Camerával, majd általam feldolgozva). Megvannak a P/S/M módok és nagyjából minden beállítással babrálni lehet, viszont alacsony az ISO értékek maximuma (főkamera: 3200, zoom: 1000, ultraszéles: 1250). Az alábbi fotókat rendre automata módban készítettem.

Meggyőzően indít az 1 II nappal: a főkamera képei dinamikusak, részletesek és a színek is nagyjából rendben, egy hajszálnyit zöldes irányba eltolódva (több gyártó a melegebb színek felé hajlik el a természetesnél). A vonalélesség rendben van, viszont akadnak részletek (nem csak a sarkoknál), ahol mintha gyengébb lenne a lencserajzolat, ezt erősíti meg a nyerskép is. Másutt pedig a feldolgozó algoritmus mossa egybe a finom textúrákat, lásd az aszfaltot a második képen. Este rendben a részletesség, az expozíció és a dinamika, igaz: itt is előfordul egyenetlenség vonalélességben. A fehéregyensúly hajlamos a narancssárga színek felé eltolódni.

Az ultraszéles modul a csúcstelefonok átlagszintjén ragad, viszont kellemesen széles a látószög, ami több Huawei-ről nem mondható el. Mivel a széleknél a szoftveres lencsekorrekció túlságosan csökkent a részletességen, kikapcsoltam, így némileg javult a vonalélesség, ám messze a P40 Pro vagy a Mi 10 Pro szintje. A dinamika okés, bár a HDR nem mindig kapcsol be, és az expozíció éjjel is rendben van, noha a képélesség még inkább elmarad a fent jelzett riválisoktól. Pedig az éjjeli mód rendre bekapcsol, szóval ennél többet ki lehetett volna hozni sötétben.

Most ne kössünk abba bele, hogy 70 mm-en az optikai zoom igazából nem 3x-os, csak 2,91x-es a főkamera viszonylatában (vagy 4,38x-os az ultraszéleshez igazítva), mert van ennél nagyobb gond: a megbízhatatlan fókusz. Ha minden rendben, közepes a részletesség, újfent előforduló korlátokkal a lencserajzolat terén. Kicsit olyan, mintha alacsonyabb felbontásról skálázna fel a rendszer, amiért meg az algoritmus okolható. Egyszerűen ennyit tud a dolog, plusz tíz képből háromnál pontatlan az élesítés már nappal, és este még rosszabb az átlag. Amúgy se brillírozik sötétben a zoomkamera, hiába az éjjeli mód: a részletesség gyenge.

Két kamerával lehet makrózni, és a főkamera felvételei a legjobbak, amit eddig Sony telefontól láttam (1. sor): remek a dinamika, a részletesség és a háttér optikai elmosása. Korrekt közelképek születnek az ultraszéles kamerával is, szélesebb mélységélességgel (2. sor), bár szupermakró képességek nincsenek, 7-8 cm-re legalább el kell távolodni a témától. Amúgy szükség lehet érintőfókusszal és kézi expozícióval bűvészkedni, de azért az automatika jó érzékkel találja el az ideális beállításokat, ha a kétlépcsős exponálót használja az ember.

[+]

A fotós verdikt jól ismert: ott a Sony, amely kitűnő szenzorokat szállít az Apple-nek, a Google-nek, a Samsungnak vagy épp a Huawei-nek, akik fogják magukat, és fejlettebb feldolgozással, megbízhatóbb fókusszal és profibb éjjeli móddal járnak minden évben egy lépéssel az Xperiák előtt, miközben a Sonynak kiemelkedően jó fényképezőgépei vannak. Ezért furcsa, hogy csak nem jön össze a mobilkamerás dobogó, pedig több odafigyeléssel meglehetne.

Videó, multimédia

Automata módban 4K / 30 fps a videofelvételi plafon mindhárom kamera esetében, remek minőséggel: helyén van a dinamika, a fehéregyensúly, a képélesség és a fókusz. Igaz: létezik kiegyensúlyozottabb felvétel a piacon, a zoomminőségen különösképp javítana némi extra elektronikus stabilizálás. Nagyobb gond, hogy nincs ezen a felbontáson váltás az optikák között felvétel közben, ergo le kell állítani, látószöget váltani és új felvételt indítani. Amúgy leáll a melegben az Xperia 1 II maga, ha túlságosan megizzasztja a 4K felvétel – a túlmelegedést évek óta nem tudják kiküszöbölni, márpedig ez a felbontás 2020-ban (főleg egy 4K kijelzős telefontól) alap.

Lőhető HDR felvétel is 4K-ban, igaz: csak 24 fpssel, amitől eléggé szaggatottnak tűnik a mozgókép, főleg ha sétál, fordul vagy gyors tárgyat követ az ember. Nyilván HDR-képes készüléken érdemes ezeket a felvételeket visszajátszani. Régen opció volt a szuperlassítás 960 fps-sel, 1080p-n, most pedig csak 120 fps van 720p-n, ezt vajon mi magyarázza?

A 4K / 60 fpst az amúgy sokrétű profi videóalkalmazásban lehet elérni (egész pontosan az 59,94 fps-t), és itt aztán lencsénként mindent állítani tudunk. Kivéve automatikusan az expozíciót, amit kézzel kell szabályozni, és ha az ember fordul egyet sötétebb témáról világosabbra, máris kiég a felvétel. Azért is gond az expozíciót kézzel szabályozni, mert napfény alatt pont nem látszik a becsillanó mobilképernyőn, hogy precízen állítottuk-e be, így eséllyel lesz a végeredmény alul- vagy túlexponálva. Végül hiába választok 16:9-es keretezést az élőképen, a profi mód felvételei rendre 21:9 arányon rögzülnek.

[+]

A sztereó hangminőség szerencsére tiszta, ki-be kapcsolható zajszűréssel szél esetére, és ha marad az ember az automata módnál, az eddigi legjobb xperiás videofelvételt kapja. Egyszerűen csak más szint egy iPhone a mozgóképek kiegyensúlyozottságában, és 410 ezer forintért nem okés, hogy felvétel közben csak digitálisan lehet nagyítani, amikor van három látószög.

[+]

A Google a Play Zenét nyugdíjazta, úgyhogy kapóra jön a Sony saját lejátszója több widgettel, digitális hangzásfeljavítással és Dolby Atmos sémákkal. Szerencsére adott a jack kimenet és az FM-rádió, a fülesekre pedig dinamikus, részletes és kellően hangos zene árad. Az előre sugárzó sztereó hangszóró is jófajta: kellően erélyes, közép és magas tartományban a maximumon is tiszta marad, némi mélyhangot pedig a Dolby Atmost bekapcsolva tudunk előcsalni.

[+]

Profi az Xperia 1 II, ha ultraszélesvásznú mozizásról van szó, és lejátssza a 4K HDR videókat is remek OLED kijelzőjén – ezt az opciót amúgy a YouTube is felkínálja. Nem gond a nagyfelbontású lejátszás a Netflixszel sem, amelyik fájlformátumot a telefonon saját szoftvere nem indítja, egy VLC Player megoldja. Ha akarjuk, multimédiás lejátszáshoz bekapcsolhatjuk a dinamikus rezgésfunkciót, amely minden határozottabb hangeffektnél megrezegteti a telefont, ám speciel ez nekem sosem hozott plusz élményt, inkább zavart.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

Az Xperia 1 II egy nanoSIM-et fogad be minden hazai LTE (Cat.13/19 átvitel) és az n1/n3/n28/n77/n78 5G sávok támogatásával, szóval az adatátvitellel nincs gond, viszont a dual SIM és az eSIM opció kimaradt. A beszélgetési hangminőség tiszta és remekül értettek a túloldalon, a hangerőre sem lehet panasz. A kétcsatornás WiFi 6 modem érzékenysége rendben (802.11a/b/g/n/ac/ax, 2x2 MIMO, Direct, HotSpot). Adott a Bluetooth 5.1 (A2DP, LE, LDAC, aptX HD, High-Resolution Audio Wireless) és az USB 3.1 (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort), bár 3.1 Gen2-es Anker kábelemmel nem volt sokkal gyorsabb az adatátvitel a 2.0-s sebességnél. A navigálás megbízható és azonnali a fejlett szettel (A-GPS, GPS, GLONASS, BeiDou, Galileo egy csatornán). Adott az iránytű, a gyorsulásmérő, a giroszkóp, az NFC, a hangszenzor és a légnyomásmérő, csak az infra maradt ki.

[+]

4000 mAh nem kevés, a 4K HDR kijelző ugyanakkor bátran fogyaszt belőle, így átlag ötórás, középmezőnybe kvalifikáló képernyőidők jönnek ki töltésenként. Ez régebben speciel jónak volt mondható, és a legintenzívebb nap neccesen, de túlélhető, épp csak szintet lépett a mezőny. Igaz ez a gyorstöltésre is: a mellékelt 18 wattos adapterrel közel két órát csüng az Xperia kábelen, és ennél is többet vezetékmentes töltőpadon. Ennél egy P40 Pro+ vezetékesen és vezetékmentesen is kétszer gyorsabb, és elődjét hónapokig 40 watton töltve sem csökkent az elérhető kapacitás. A Sony akkumulátorkímélő magyarázata tehát nem állja meg a helyét, főleg úgy, hogy ha a töltéstől nem, a 3D játéktól és a 4K felvételtől viszont jelentősen melegszik a ház, és nyilván jut belőle a telepnek is. A Realme X2 Pro adaptere négyszer gyorsabban tölt, az új BBK-s szabványok pedig nyolcszor.

[+]

Összefoglaló

Bárkinek nyomtam az Xperia 1 II-t a kezébe, kétszer esett le az álla: először a végletekig letisztult, noccsmentes kivitelt és a döbbenetes 4K OLED panelt meglátva, másodszor pedig a 410 ezer forintos magyar árcédulát meghallva – és sajnos nem ez az egyetlen ennyire drága telefon a piacon. Amit a Sony felvállalt, azt teljesíti: ez a telefon bátran odarakható exkluzív szórakoztatóelektronikai termékei mellé, és a sebesség, nagy átlagban pedig a fotós és a videós minőség is megvan, bár az üzemidő csak átlagos. Viszont az is hamar kiderül, miért nem lesz ebből az Xperiából se tömegtermék: ennyiért nem csak kevesebb káva, hanem jóval magasabb képfrissítés is akad, és egy sor 90/120 Hz-es mobilpanel után bizony nekünk feltűnik a 60 Hz hátránya. Plusz ez a Sony telefon is szeret 4K videózás és játék közben túlmelegedni, ami biztos nem tesz jót az elvileg megkímélt akkumulátornak. De igazából az apró kellemetlenségek tántorítottak el engem egy erősebb plecsni odaadásától. A lencseminőség, az autofókusz, a képfeldolgozás és a képstabilizálás oldaláról is van profibb kameratelefon a piacon, a 8 megapixeles, fixfókuszos szelfiegység a 4K-s, élő önvideózás korában pedig bántó múltidézés.

Az Xperia 1 II-nek sok erőssége van, de a konkurencia is erős [+]

A döbbenetes áremelésen átesett Mi 10 Pro remek példa, hogyan haladta meg a piac a Sonyt a vásárlóréteg ízlését eltalálva: kiforrottabb a kamerás szett, világosabb a panel, magasabb a képfrissítés és jobb az üzemidő. Szegény P40 család kapott a Google-hiány miatt hideget-meleget, pedig ezt leszámítva nagyon tuti készülékekről van szó, és a V60 ThinQ, Galaxy S20 Ultra vagy épp a OnePlus 8 Pro is erős alternatíva, nem beszélve a RoG III-féle gamer-specifikus ajánlatokról, amelyek más oldalról multimédiás telefonok. A plecsni viszont akkor is belefér, ha lesz majd, aki megkérdőjelezi, úgyhogy íme, a magyarázat: aki mozizáshoz pöpec 4K panelt akar zsebméretben, sztereó hangszóróval, és nem mondana le a jack port, a Qi töltés, az IP-védelem, az 5G modem, a Google-szoftverek és a noccsmentes, zavartalan képernyő egyikéről sem, mégis milyen alternatívája van 2020-ban? Na ugye...

Sony Xperia 1 II

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

Sony Xperia 1 II specifikáció

	Külső
	Méretek	166 x 72 x 7,9 milliméter
	Tömeg	181 gramm
	Készülékvédelem	IP65/68, Gorilla Glass 6
	Színvariációk	fekete, lila
	Kijelző képátlója	6,5 hüvelyk
	Képaránya	21:9
	Felbontása	1644 x 3840 pixel (643 ppi)
	Típusa, frekvenciája	4K HDR OLED, 60 Hz
	Értesítő LED	van + mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (bekapcsolóba építve jobbra)
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Snapdragon 865, 7 nm+
	Processzor	1 x 2,84 + 3 x 2,42 GHz Cortex-A77 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Adreno 650
	RAM, tárhely mérete	8, 256 GB (UFS)
	Memória bővítése	microSD kártya (önálló foglalat)
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66 5G N1/N3/N28/N77/N78
	SIM-foglalat	1 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.1 (A2DP, LE, LDAC, aptX HD)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ax (dual band, HotSpot, Direct, 2x2 MIMO)
	USB	USB 3.1 gen1 (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	van
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 10
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	12 megapixel (24 mm, f/1,7, dual PDAF, OIS) 12 megapixel (16 mm, f/2,2, dual PDAF) 12 megapixel (70 mm, f/2,4, PDAF, OIS) 0,3 megapixel 3D ToF kamera LED + színszenzor
	Előlapi kamerarendszer	8 megapixel (24 mm, f/2, fixfókusz)
	Videófelvétel	4k (30/60 fps), 1080p (30/60 fps), 720p (30/60/120 fps)
	Jack kimenet	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	4000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	18 watt
	Vezetékmentes töltés	van
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, hangszenzor, légnyomásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő, mindig aktív kijelző