Előszó, tartozékok

Az X10 mini érkezéséről nem hivatalos forrásból már múlt évben értesültem, igaz, akkor még fogalmam sem volt róla, hogy az Xperia család tagja lesz, ahogy arról sem, hogy mit fog tudni. Egy ismerősöm mondta, hogy látott egy Sony Ericsson készüléket, ami akkora, mint két gyufásdoboz egymás mellett, ráadásul Android fut rajta. Akkor ehhez nem tudtam mit hozzátenni, hiszem, ha látom, gondoltam magamban, ígéreteket az elmúlt években hallottam szép számmal, nagy forradalmakat viszont kevesebbszer láttam. Aztán a japán-svéd gyártó bejelentette az elképesztően apró androidos testvérpárt, az X10 minit és az X10 mini pro-t, én pedig vártam. Bár februárban már láthattam a készülékeket, az első érdemi nyomkodásra csak az idei Mobile Meetingen került sor, az akkor még lassúcska, bugos, nehézkesen kezelhető készüléktől nem voltam elájulva. Újabb Sony Ericsson, jó elképzelés kevésbé profin kivitelezve.

[+]

Az Xperia családra ugyanis ez a jellemző. Ott van az X1, mely hardveres és szoftveres sebekből egyaránt vérzik, majd jött az ugyanilyen jelzőkkel illethető utód. Az X5 egy különleges, ám szintén kevésbé használható készülék (igaz, nekem nagyon tetszett), az X10 pedig egy felső kategóriás cucc, mely már bőven használható, de a füstje jóval nagyobb, mint a lángja. A gyártó rendszerint a szoftverrel rontja el a telefonjait, épp ezért nem éreztem magam különösebben boldognak, amikor a futár meghozta az Xperia X10 minit, melyről egyrészt blogolni fogok, másrészt ezt a cikket is publikálom róla. Már több hete nálam van, sokat használtam, nagyon jól ismerem. Azt pedig már most kijelenthetem, hogy a Sony Ericsson bizony nem a sima X10-zel, hanem ezzel a készülékkel támadt fel poraiból, ráadásul erősebben csap oda a piacnak, mint amire valaha gondolni mertem volna. Itt nem simán egy jó készülékről van szó, hanem egy új készülékkategóriáról, mely érdekes módon nem vérzik ezer sebből, hanem közel van a tökéletességhez. De ennyire nem szeretnék előre szaladni.

[+]

A készülék a gyártó összes dizájnelemét magán hordó dobozban érkezett hozzánk. Tartozékokat szép számmal kaptam hozzá, a doboz a hálózati töltőfejen, a microUSB adatkábelen és a sztereó headseten kívül öt hátlapot is rejtett, igaz, ennyit csak én kaptam. A történt ugyanis úgy néz ki, hogy a fekete az alap szín, melyen túl mindegyik szolgáltató mellékel egy színes hátlapot is a készülékéhez. A T-Mobile-nál pinket, a Vodafone-nál pirosat, a Telenornál fehéret (és talán egy lime-ot is, ez még tisztázatlan) kapunk ajándékba, ha pedig függetlenül vásároljuk meg a masinát, pirosat és lime-ot is kapunk. A fenti képen a fehér hátlap nem látszik, helyette egy szürkét fotóztam le, amit Magyarországon nem forgalmaznak, én viszont kaptam belőle egyet. A kereskedelmi csomaghoz egy MH810 típusú távirányítós headset is jár, aki szolgáltatóknál válaszol, az nem ilyet, hanem egy egyszerűbb, szintén zsinóros fülhallgatót fog kapni.

Külső

Az X10 mini első ránézésre nem más, mint a technológia egy hihetetlen darabja (hogy Steve Jobstól idézzek). Persze ha jobban belegondolunk, nem annyira hihetetlen, mert bár 83 x 50 x 16 milliméteres készülék egészen biztosan a világ legkisebb okostelefonja, annyira azért nem kicsi, hogy ne férjenek bele a manapság használt adatátviteli szabványok. Egy telefon méretét alapvetően nem a GSM-modul, hanem a kijelző és az akkumulátor határozza meg, ezek pedig a Sony Ericsson új üdvöskéjében elég kicsik. Itt inkább egy új szemléletről van szó, a gyártó úgy döntött, hogy megpróbál egy olyan érintőkijelzős készüléket összerakni, ahol a megjelenítő mérete nem túl nagy, viszont a készülék ugyanolyan jól kezelhető, mint méretesebb társai. Ez pedig elsősorban nem technológiát, hanem egy átgondolt kezelőfelületet feltételez, de ennyire nem szeretnék előre szaladni. Az viszont biztos, hogy az apró készülékház minőségével nincs probléma, az előlap ujjlenyomatokat gyűjtő, viszont roppant ellenálló műanyagból készült. Alul és felül ugyanezzel az anyaghasználattal van dolgunk, oldalt pedig a hátlap nyúlványait fogdoshatjuk meg, ennek felülete nyilván olyan, amilyen magáé a hátlapé — ez ugyanis többféle lehet. Az összeszerelési minőség teljesen rendben van, ezt nem is szeretném tovább ragozni.

[+]

Az előlap tetején az enyhén balra tolt telefonhangszórót, tőle jobbra pedig a fényérzékelő és távolságmérő szenzorokat találjuk. Középre került a 2,55 hüvelyk átlójú, kapacitív technológiát használó érintőkijelző, melynek képminősége abszolút nem kimagasló. A 16 millió szín megjelenítésére képes TFT-panel színei kicsit fakók, betekintési szöge meglepően nagy, viszont napfényben nagyon nehezen olvasható, amit elsősorban a nem túl erőteljes háttérvilágításnak tudhatunk be. Alulra három gomb került, ami furcsának tűnhet, az androidos készülékeken ugyanis szoktak lenni híváskezelő billentyűk is, melyek az X10 miniről hiányoznak. A meglévő három gombot viszont sokat fogjuk használni, épp ezért örvendetes, hogy minőségük megfelelő, jól elkülönülnek egymástól, nyomáspontjuk kiváló.

[+]

Mint már említettem, a hátlap milyensége attól függ, hogy épp melyiket rakjuk fel. Itt nem csak a színbeli eltérésre, hanem az anyaghasználatra is gondolok, a fekete színű például kifejezetten puha, selymes tapintású plasztikból lett kiöntve, a zöld, a piros és a hazánkban nem kapható, fehér színű variánsok közepesen kemény anyagból készültek, míg a szürke és a rózsaszín verziók lakkozott felületűek, ami egész más tapintást eredményez. Az elrendezés és a formavilág viszont mindegyiknél közös, a készülék hátlapja íves, ami azt eredményezi, hogy az X10 mini kellemesen belesimul az ember kezébe, ha nem ilyen lenne, valószínűleg kevésbé lenne kényelmes a fogása a tényleg nagyon apró masinának. Az ívből adódóan asztalra letéve csak a hátlap közepe érintkezik az őt megtámasztó felülettel, a kicsit feljebb lévő kamera például már nem, de mivel ez a rész eleve lejjebb van, mint a hátlap síkja, a karcolódásoktól a lencsevédő hiányában sem kell félnünk. A képrögzítő lyuktól jobbra találjuk a kihangosító hangszóróját, középtájon az apró ledes villanó üldögél, alulra pedig egy Sony Ericsson és egy Xperia logó került.

[+]

Az oldalsó részek csatlakozó és gombkínálata kifejezetten kellemes. Felül a képernyő lezárására és a telefon ki/bekapcsolására szolgáló gombot találjuk, jobbra a hangerőszabályzó gombpáros és a kamera exponálóbillentyűje került. Alul a mikrofont, a gumiból készült fedlappal takart microUSB portot, a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenetet és a nyakpánt rögzítési helyét találjuk. A baloldal teljesen üres, aminek fényében mindenkiben tudatosulhatott, hogy az X10 miniről lemaradt a Sony Ericsson évek óta használt adatcsatlakozója, mely valószínűleg rá sem fért volna a készülékre. A szabványosodás szempontjából ez mindenképp örömteli, a tartozékkínálatot nézve viszont nem különösebben jó hír, akinek van már egy japán-svéd hangszórója/akármilye, az mindenképp újat kell majd, hogy vásároljon magának, ha az X10 mini mellett dönt. Én ettől függetlenül örömtelinek találom a microUSB megjelenését, egyszer minden gyártónak el kell kezdeni a szabványosodást, nyilván a Sony Ericsson sem kivétel. Egy ideig fáj, utána viszont sokkal jobb lesz mindenkinek.

Hardver, operációs rendszer

A készülék szíve ugyanaz a 600 MHz-es Qualcomm MSM7227-es processzor, ami többek között a HTC Legendben is szolgáltatot teljesít. Mivel a kijelző felbontása jelen esetben jóval kisebb, mint az említett modellnél, a gyors működés szinte már most garantáltnak tűnik. A RAM és a ROM kapacitásáról nincsenek hivatalos információk, egyes források szerint mindkettőből 256 MB került a készülékbe, ami a ROM esetében helyénvalónak tűnik, mivel a szabadon felhasználható belső memória mérete körülbelül 160 MB. A tárhelyet persze lehet bővíteni, a microSD foglalat a hátlap alá került, a kártyacseréhez nem kell kivenni az akkumulátort. Ugyanis azt egyáltalán nem lehet kivenni, hehe.

[+]

A készüléken az Android rendszer 1.6-os verziója fut, ami ugye nem a legfrissebb verzió, ugyanis már jóideje piacon van a 2.1-es változat is. A Sony Ericsson már az X10 esetében is azzal érvelt, hogy a teljesen egyedi felhasználói felületet még nem volt idejük optimalizálni az új rendszerre. A testvérmodell esetében ez kevésbé tűnt helyénvalónak, lévén a személyre szabás ott leginkább az egyedi skinekben és a Timescape/Mediascape alkalmazásduóban merült ki, itt viszont tényleg teljesen saját a kezelőfelület, aminek fényében az X10 mininek el lehet nézni, hogy nem a legfrissebb Android fut rajta. Az viszont egyértelműen a cég lassúságát mutatja, hogy a 2.1-es frissítés csak az utolsó negyedévben fog megjelenni az X10 család tagjaira. Június eleje van, a 2.1-et januárban adta ki az Open Handset Alliance: a Sony Ericsson komolyan úgy gondolja, hogy hihetőnek tűnik a közel egy éves optimalizálásra szánt idő? Ennyi időt alatt kicsit több dolgot is meg lehetne csinálni egy optimalizálásnál, legyen az akármilyen nagy mértékű is.

[+]

A rendszer az előzetes várakozásokkal ellentétben elképesztően gyors. A lent megnézhető videó fényében talán felesleges is sokat írnom róla, az X10 mini és bármelyik másik Xperia között a különbség ég és föld, ez a telefon gördülékeny, kezelhető, sosem várakoztat meg minket, sosem gondolkodik. Nyilvánvaló, hogy ez nem csak az optimalizációnak, hanem a kisebb felbontású kijelzőnek is köszönhető, de ez engem nem érdekel: a lényeg az, hogy a felhasználói élmény makulátlan.

Kezelőfelület, szoftverek

Azt a cikk eddigi részéből már mindenki megtudhatta, hogy az X10 mini kezelőfelülete teljesen át van szabva, ami főleg a készenléti képernyőn mutatkozik meg, az egyes almenük már pont úgy néznek ki, mint a többi androidos készüléken. A fő képernyő viszont más: a szó általános értelmébe vett widgetek eltűntek, helyettük "alkalmazásfelületek" vannak, illetve a sarkokban egy-egy gyorsindító gombot találunk. Ezek talán a leghasznosabb részei a rendszernek, segítségükkel egy pillanat alatt elérhetjük az üzeneteket, a zenelejátszót, a tárcsázóképernyőt/hívásnaplót és a telefonkönyvet. A fent lévő, lehúzható állapotsor gyári androidos, itt mindig megtekinthetjük az aktuális eseményeket, de a bejövő üzeneteknél a bal felső sarokban lévő ikon is jelzi, hogy valamit kaptunk. Az alkalmazásfelületekről esett már szó: ezek gyakorlatilag widgetek, de egy képernyőre csak egy darabot rakhatnk ki, kicsit olyan ez az egész, mint a HTC Smart rendszerénél. Felületekből tíz féle van, de képernyőkből csak négy, amit kicsit kevésnek éreztem, szívesen kiraktam volna több widgetet (elnézést: alkalmazásfelületet) is, mert az ottani kínálat kielégítő: adatforgalom, digitális óra, energiagazdálkodás, Facebook, felhasználói támogatás (azaz súgó), keresés (Google), Latitude (Google Maps), naptár, RoadSync Calendar, Timescape.

A készenléti képernyőn widgeteket helyezhetünk el, bár máshogy hívják őket

A főmenüt a középen lévő fizikai gomb megnyomásával vagy egy határozott, felfelé irányuló ujjmozdulattal tudjuk előhozni. Rácsos elrendezésű rendszerről van szó, egy képernyőn összesen kilenc ikon fér el, képernyőkből gyárilag négy darab van, melyek között a készenléti képernyőhöz hasonlóan horizontálisan tudunk mozogni. Az ikonok sorrendjét magunk határozhatjuk meg, amire szükség is lehet, alapértelmezésben ugyanis nem abc-rendben üldögélnek az egyes programok, hanem olyan sorrendben, ahogy azt a gyártó a legjobbnak találta (egyébként nekem ezzel sem volt bajom, tehát én nem variáltam a sorrenden). A kedvenc programjainkat nem csak úgy tudjuk gyorsan elérni, ha előre rakjuk őket, ha a középső gombot nyomva tartjuk, előugrik egy "kedvencek" lista, ahol gyárilag hat alkalmazás közül tudunk válogatni. A kedvenceket egyébként bármelyik alkalmazás/almenü alól elérhetjük.

A főmenü négy oldalból áll, az ikonok sorrendje variálható

A rendszer személyre szabhatósága eddig jónak tűnik, de sajnos összességében nem az igazi. Az odáig rendben van, hogy a készenléti képernyő és a főmenü hátterét mi adhatjuk meg (ez a kettő egyébként ugyanaz, a főmenü is úgy jön elő, mintha csak egy oldala lenne a készenléti képernyőnek), a widgetek közötti lapozásnál szépen mozog is a kép. Magát a témát viszont nem tudjuk állítani, az almenük, illetve a fent lévő tálca (ami ugye a készenléti képernyőn is látszik) mindenképp két színű, ami nagyjából tönkre is vágja a cserélhető hátlapok koncepcióját, semmi értelme azt cserélgetni, ha a telefon menüjét nem tudjuk hozzászabni. Ezen remélhetőleg egy szoftverfrissítés képében változtatni fog a gyártó.

Belül minden kék, nem lehet témát váltani

A szoftverkínálat teljesen rendben van, főleg, mert a készüléken elérhető az Android Market is, így gyakorlatilag tonnaszám lehet letölteni külső alkalmazásokat. Van ébresztőóra, korrektül használható naptár, jegyzettömb, térképszoftver (Google Maps), Sony Ericsson szinkronizáló, számológép, időzítő, stopper, RoadSync Calendar és Mail, valamint egy NeoReader nevű vonalkódolvasó cucc.

Adatkommunikáció, telefonálás, internet

Adatkommunikációs téren nagyon jól teljesít az apróság: GSM-modulja négynormás (850/900/1800/1900 MHz), támogatja a harmadik generációs mobilhálózatokat is, adatátvitelre pedig GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t és HSPA-t is használhatunk, utóbbinál a letöltési sebesség 7,2, a feltöltési pedig 2 Mbps. A készülékben található WiFi is (802.11b/g) és természetesen a Bluetooth (2.1) is része a repertoárnak. A microUSB csatlakozó 2.0-s verziószámú, számítógépre kötve a telefon nem csak töltődik, hanem kártyaolvasóként is működik. Telefonálás közben semmilyen hangminőségbeli problémával nem találkoztam, egyedül az volt zavaró, hogy ha a készüléket nem megfelelően raktam a fülemhez, a kis méretű hangszóró "elcsúszott", tehát nem hallottam semmit.

A telefonkönyv kapacitása korlátlan, gyakorlatilag annyi nevet írhatunk be, amennyit csak akarunk, extra mezők is akadnak szép számmal. Az SN-Link funkció viszont vagy hiányzik, vagy csak én voltam ügyetlen és sehol nem találtam meg, mindenesetre nem sikerült, ami mindenképp furcsa és kellemetlen. Az SL-Link ugye azt jelenti, hogy a telefonkönyvben szereplő embereket összekapcsoljuk valamelyik facebookos ismerősünkkel, minek következtében a telefonkönyvben is megjelennek azok a képek/adatok, amik a social-networking oldalakon fent vannak. Azért hiányzik ez a funkció különösen az X10 miniből, mert a sima X10-ből ismert Timescape itt is helyet kapott, tehát a fő képernyőn vagy a dedikált programban láthatjuk a listáját az elmúlt eseményeknek: SMS-ek, elektronikus levelek, Facebook status update-ek.

Az üzenetkezelés rendben van, SMS, MMS, e-mail, utóbbiaknál játszanak a hitelesített SMTP szerverek és a csatolt fájlok is. A szövegbevitelre virtuális numerikus billentyűzetet használhatunk, QWERTY kiosztás akkor sincs, ha elforgatjuk a készüléket, pedig a giroszkóp az almenüknél és a képnézegetőnél működik. A gépelés meglepően kellemes élmény a kapacitív kijelzővel rendelkező készüléken, nem éreztem, hogy sokkal lassabb lennék, mint egy kevésbé jól működő QWERTY billentyűzetnél. Az viszont biztos, hogy nem gépeltem félre.

A készülékben található natív Facebook kliens, mely teljesen jól működik, gyors is, szép is, kezelhető is. Natív Twitter kliens nincs, de a Timescape képes megjeleníteni az ottani update-eket (tweeteket) is, ha megadjuk a hozzáférési adatainkat. Ha már a natív kliensekről beszélünk, mindenképp meg kell említenem a Google Talk-ot és a YouTube-ot, ezekből ugyanis szintén került a készülékre dedikált kliensalkalmazás.

A webböngésző kellemesen használható, bár hiányosságai vannak. A Flash alapú tartalmakat nem kezeli, a kijelző pedig nem ismeri a több ujjas használatot (multi-touch), tehát nem tudunk két ujjal nagyítani/kicsinyíteni. Amiben korrekt a szoftver, az a szövegek tördelése és a sebesség, akármilyen pici is az X10 mini kijelzője, gond nélkül lehet rajta böngészni. Persze órákat senki nem fog előtte tölteni.

Multimédia

A kamera 5 megapixeles, autofókuszos, működését gyenge fényviszonyok között ledes villanó segíti. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2592 x 1944, videóknál 640 x 480 pixel - a tesztvideó megtekintéséhez ide kattintani. A 2.1-es rendszer érkezésével egyidőben a készülék állítólag képes lesz HD felbontású videók rögzítésére is. A kamerát kezelő szoftver gyakorlatilag nem kíván beállítási lehetőségeket, a vakut fotózásnál és videózásnál is bekapcsolhatjuk, állóképek esetében pedig választhatunk pár motívumprogramból (makró, alkonyat és sport) is.

A X10 mini képeinek minősége meglehetősen korrekt. A színek szépek, élénkek, a vonalélesség kiváló, a zajszint és a zajszűrés mértéke nem túl magas. Ami nagyon örvendetes, hogy a Sony Ericsson készülékek visszatérő betegségének, a kromatikus aberrációnak sem találhatjuk nyomait.

A zenelejátszó szoftver átlagos tudású, képes ID3-tagek alapján szűrni a zenék között, megjeleníti az albumborítókat, lehet benne tekerni és fut a háttérben. Viszont vannak hiányosságai, a háttérből ugyanis nem lehet kezelni, továbbá nem tartalmaz hangszínszabályzót sem. Ha lezárt képernyő mellett nyomkodjuk a hangerőszabályzó gombokat, nem meglepő módon a hangerőt tudjuk állítani, számot akkor sem tudunk léptetni, ha nyomva tartjuk valamelyik gombot. Az extrák közé sorolható a zenelejátszóban is jelen lévő infinite button, melynek használatával könnyedén rákereshetünk az adott előadó YouTube videóira vagy PlayNow-os adataira. Szintén különleges, de a Sony Ericssontól megszokott dolog a TrackID, azaz a zenefelismerő szoftver megléte.

Az FM-rádió is része a szolgáltatáskínálatnak, teljesen jól működik, többet nem is érdemes elmondani róla. A telefon hangminősége kihangosítva nem különösebben megnyerő, a gyári headset már a használható szintet képviseli, a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenetnek köszönhetően viszont a saját fülhallgatónkat is használhatjuk.

Filmek lejátszását valószínűleg nem sokan fogják erőltetni az X10 minin, de azért a teljesség kedvéért elmondom, hogy az MPEG4 és WMV formátumok támogatottak, a DivX/XviD kodek nem az. A multimédiás résznél maradva: mivel a kijelző nem tudja, a képnézegető sem támogatja a multi-touchot, de egyébként működik, dupla kattintással meglepően gyorsan lehet vele nagyítani, igaz, ha sok képet tárolunk a memóriakártyán, azok betöltése igénybe vehet némi időt.

GPS, üzemidő, összegzés

A készülékben található GPS-vevő, melyet a Google Maps mellett a gyárilag feltelepített Wisepilot navigációs szoftver tud kihasználni.

A készülék akkumulátora nem cserélhető, kapacitása ismeretlen. A gyári adatok szerint 3G-s hálózat használatával legfeljebb 360 órás készenléti vagy 3 és fél órás beszélgetési időt érhetünk el, ami nem kimagasló, de nagyjából reális: az X10 minit normál használat mellett két naponta fel kell tölteni, ha pedig nagyon strapáljuk, akkor viszont minden nap rá kell majd kötnünk a töltőre.

[+]

Az X10 mini nem egy átlagos Android alapú készülék. Méretével, átszabott és ebből adódóan kiválóan használható felhasználói felületével gyakorlatilag kategóriát teremtett, egy olyan kategóriát, melyet bizony nem csak a hölgyek fognak kedvelni, hanem mindenki, aki unja már a hatalmas méretű érintőkijelzőket, mert bizony ilyen emberek is akadnak. A Sony Ericsson készüléke papíron mindent tud, amit nagyobb testvérei, csak a kijelző tekintetében gyengébb; ami azt illeti itt talán picit túl lentre ment a Sony Ericsson, a panel méretével és felbontásával nincs gond, napfényben való olvashatóságán viszont bőven lenne még mit csiszolni. Egyébiránt nincs komoly gond a készülékkel, amit kártyafüggetlenül 80-90 000 forint környékén lehet majd megvásárolni, szolgáltatóknál pedig kifejezetten olcsón lehet hozzájutni, kártyásan 60-70 000 forintért is meg lehet vásárolni. Én nagyon megkedveltem ezt a telefont, véleményem szerint ez az utóbbi évek leginkább figyelemre méltó Sony Ericsson készüléke. Ha a kijelzője jobb lenne, akkor különösen megtenném, így viszont csak simán ajánlom.

Sony Ericsson Xperia X10 mini

Bocha

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Sony Ericsson Xperia X10 mini

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	83 x 50 x 16 milliméter
	Tömeg	88 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, lime, piros, rózsaszín (hátlapok)
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,55 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív TFT érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	256 MB RAM / 256 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 2 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 1.6
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	2 darab (újak is letölthetők)
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Timescape, Facebook, Google Talk, Google Mail, Android Market, NeoReader, RoadSync & Mail, TrackID
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos, ledes villanó
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (640 x 480 pixel)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	ismeretlen kapacitású
	Készenléti idő	285 óra (2G) / 360 óra (3G)
	Beszélgetési idő	4 óra (2G) / 3 és fél óra (3G)
	Egyebek
	giroszkóp, számítógépre kötve kártyaolvasóként is működik, geotagging