Hardver, menü

Mint az az elődmodellek esetén is tapasztalható volt, a Galaxy S széria legifjabb tagja is több kiadásban kerül piacra, melyek között lényeges eltérés van a hardvert tekintve. Bizonyos régiókban a Samsung saját gyártmányú Exynos lapkakészletének legújabb, nyolcmagos processzorral szerelt változatát pakolják a borítás alá, máshol pedig egy Qualcomm Snapdragon 600 SoC látja el a számítási feladatokat (ez egyébként az I9505 típuszámú kiadás). Magyarországon is az utóbbi modell lesz kapható, így az Exynos 5 Octa ismertetésétől eltekintünk jelen cikk keretein belül, további információért ezen a linken érdemes körülnézni.

A Snapdragon 600 lapkát a januári CES alkalmával mutatta be a Qualcomm, így egy igen friss megoldásról van szó, mely nem mellesleg jelenleg a legerősebb a piacon. A 28 nanométeres csíkszélességű chipset lelke a négymagos, magonként legfeljebb 1,9 GHz órajelen pörgő, ARMv7 utasításkészletű Krait 300 processzor, a grafikus számításokat egy Adreno 320 GPU látja el. Ezek mellett 2 GB kétcsatornás LP-DDR3 RAM (az LP az alacsony energiafelvételre utal) áll az alkalmazások rendelkezésére, a háttértár kiviteltől függően 16, 32 vagy 64 GB kapacitású lehet. Utóbbit microSD-kártyával bővíthető, itt szintén 64 GB a maximális méret. A Samsung üdvöskéjén kívül jó pár készülék épül a Snapdragon 600-ra, többek között a HTC One, az LG Optimus G Pro, az ASUS Padfone Infinity és a ZTE Grand Memo is a szóban forgó lapkával van szerelve, ám az ötösfogatból jelenleg mindössze a HTC zászlóshajója kapható.

Hardveres fronton tehát nincs probléma, ismét az aktuális csúcsot kapjuk, de ezen már nem is lepődik meg az ember a Galaxy S széria tagjait ismerve. Mindez tisztán látszik a szintetikus tesztek eredményein is, tesztalanyunk a HTC One-nal van egy szinten, a piac további szereplőit egyenesen leradírozza a palettáról. A működési sebesség folyamatos, az alkalmazások azonnal megnyílnak, az erőforrás-igényes feladatok nem jelentenek akadályt, a szoftverek egyidejű futtatása és a köztük történő váltás szélsebes. Persze néha egy-egy apró röccenés, pillanatnyi gondolkodás tapasztalható, ám ez Android alatt gyermekbetegség, bizonyára csak mi nézzük ilyen szigorú szemekkel a készüléket, valószínűleg egy átlagfelhasználó számára fel sem tűnne a jelenség.

A rendszert tekintve szintén nincs ok panaszra, a HTC-vel ellentétben a Samsung a naprakészségre is odafigyelt: telefonon az Android legfrissebb, 4.2.2-es verziója fut. A dél-koreai vállalat egyébként kimondottan odafigyel a frissítésekre, számos tavalyi és néhány tavaly előtti modell is az elsők között kapta meg a Jelly Bean rendszert, ráadásul nem kizárólag felső kategóriás készülékekről van szó, szimpatikus módon a középszintet sem hanyagolják el.

A gyári Holo UI-t sutba dobva természetsen TouchWizre cserélték a felhasználói felületet. Nem tapasztalható látványos fejlődés az előző verzióhoz képest, inkább kis finomításokkal, nüansznyi részletekkel élt a mérnökcsapat. Jópofa, hogy a kijelző tetején látható állapotsáv háttere átlátszó, a képernyőzár esetében a fordrozódó víz effektet fénycsóvára cserélték (de a beállítások között egy mozdulattal visszaállítható). Aktiválható az úgynevezett egyszerű üzemmód is, mely visszafogottabb felületeket és nagy méretű ikonokat jelent. A 4.2-ben debütáló képességek tesztalanyunk esetében is megjelentek, ilyen például a fentről két ujjal lehúzható, a beállítások jókora részét tartalmazó felület, a daydream névre keresztelt képernyőkímélő és a kijelzőzár minialkalmazásai. Az osztott képernyős alkalmazásfuttatás a Galaxy S4 esetében is remekül teszi a dolgát, aktiválás után a vissza gomb lenyomva tartásával húzható elő a kapcsolódó panel. Az összkép továbbra is egy vidám, színes kavalkádra emlékeztet, talán túlságosan is: a HTC One vagy a gyári Android felasználói felülete sokkal érettebb, elegánsabb megjelenést sugároz. Utóbbi persze szubjektív, pontot nem vonunk le érte, hiszen funkcionálisan nincs hátrányban a konkurenciához képest.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!