Külső
Aki azt gondolta, hogy a Galaxy S III-nál nehéz nagyobb okostelefont gyártani, az tévedett. A Note II ugyanis sokkal méretesebb testvérénél, ami azért is szembeötlő, mert a dizájn kis túlzással teljesen ugyanaz. Ettől függetlenül mindenképpen meg kell emelnünk kalapunkat a Samsung mérnökei előtt, mert az első Note 146,9 x 83 x 9,7 milliméteres kiterjedéséhez képest a Note II 151,1 x 80,5 x 9.4 millimétere elenyésző növekedésnek mondható annak fényében, hogy a kijelző képátlója 5,3-ről 5,5 hüvelykre ugrott.
A 183 grammos tömeg viszont érezhető többletet jelent egy átlagos okostelefonhoz képest. Az elhízást egész egyszerűen a készülék mérete indokolja, nem pedig az anyaghasználat, hiszen a Samsung masinájánál fémekkel csak belül találkozhatunk, kívül ugyanaz a lakkozott műanyag található, amit a már többször említett Galaxy S III-nál megszokhattunk. A koreai gyártó egyik munkatársa persze megindokolta a dolgot; véleménye szerint azért jobb műanyaggal dolgozni, mert azon a karcolódások nem látszanak annyira, mint a festett fémen, ráadásul a mai eljárásoknak köszönhetően az összeszerelés minőségében sem kell csalódnunk csupán azért, mert egy masina plasztikból készült. Ez utóbbiban igaza is van, mert bár a Note II-t kézben tartani tényleg más érzés, mint egy fémből készült eszközt, nem mondhatjuk rá, hogy nem sugall minőségérzetet. A felhasznált anyagok tapintása kellemes, illesztési hézagok nincsenek, recsegtetni-ropogtatni pedig erős nyomkodással sem nagyon lehet.
A mérettel kapcsolatos bravúr a kijelző körül keresendő; a peremek nagyon vékonyak, ami talán még jobban kiemeli a minden szempontból varázslatos, 5,5 hüvelykes képátlójú Super AMOLED panelt, mely a Galaxy S III megjelenítőjével ellentétben nem RGBG PenTile, hanem RGB Stripe technológiájú, ami szebb éleket jelent abban az esetben, ha nagyítóval vizsgáljuk az ikonokat a menüben. A felbontás a csúcskészülékeknél megszokott 720 x 1280 pixel, ami erre a méretre levetítve inchenként 267 képpontot jelent. A színek gyönyörűek, a betekintési szögről beszélni is felesleges, mert mindenhonnan jól látszik a kép, még napfényben is. A megjelenítő fölött aprócska feliraton olvashatjuk a gyártó nevét, fölötte a telefonáláshoz használatos hangszóró, a fény- és távolságérzékelő szenzorok, valamint az 1,9 megapixeles előlapi kamera található. Alul három gomb kapott helyet, melyek közül a középsőt tényleg meg lehet nyomni, az attól balra és jobbra lévők viszont érintésérzékenyek. A funkciók egyértelműek: menü, home, vissza.
A hátlap teljesen letisztult, hiszen a túlnyomó részén nincs semmi, ez a terület pedig egy ekkora mobiltelefonnál nem pár négyzetcentimétert jelent. Az elegáns és prémium külső erősítése végett a készülék dizájnját tervező mérnökök a lakkozás alatt szálcsiszolt hatást imitáló felületet álmodtak meg, mely csak bizonyos szögekből nézve látszik a szürke verzión (a Note II egyébként fehér színben is elérhető), de akkor nagyon kellemes hatású. Felülre a 8 megapixeles kamera és az ahhoz tartozó ledes villanófény került, alul a kihangosító hangszórójával és a kihúzható S Pennel találkozhatunk.
Az oldalsó részek viszonylag ritkán lakottak, szintén azért, mert a felület maga elég nagy. Felülre a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet került, jobbra a bekapcsológombbal, alul a microUSB csatlakozóval és a mikrofonnal, bal oldalon pedig a hangerőszabályzó gombduóval találkozhatunk. Más nincs.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
