Samsung Galaxy M53 5G - mi értelme A mellett?

Újdonság a hazai piacon az M-széria, viszont kérdéses, hogy van-e bármi helye a Galaxy A telefonok mellett?

Kamerás teljesítmény

Megapixelszámban nagyot ment előre az M53, gyakorlatban viszont az öt kamerából három igazán használható. A 108 MP-es főkamera marketingfogásnak tűnik, cserébe gyengébb ultraszéles kamerát és két alacsony felbontású segédszenzor van a hátlapon. A 32 MP-es előlapi kamera ugyanakkor korrekt és jól használható, de alap beállítások mellett ez is pixelösszevonást használ és 12 MP-es képeket készít.

Előlapi kamera

32MP

12 MP és portrék

Sony IMX 616-os szenzort használ az előlapon az M53, ugyanez található az említett A52s és A53-ban is, valamint ugyanez volt az M53-at megelőző két M-szériás modellben is. A képek jó minőségűek, ám gyengébb fényviszonyok mellett hajlamosak zajosodásra a sötétebb pontok, valamint az algoritmus néha túlélesítéssel dolgozik. A dinamikatartomány kellemesen széles, az expozíciót pedig jól állítja be a rendszer, s a szaturációt sem viszi túlzásba. A portré mód a hátteret pontosan választja le, kisebb hibákba futhatunk csak bele, a háttérelmosást pedig állíthatjuk. A nagyfelbontású mód nem jár minőségvesztéssel, de a szoftveres túlélesítés valamint erőteljes zajszűrés természetellenesebb végeredményt kelthet néhány esetben. A szoftver képes arra is, hogy az előlapi kamera látószögébe belevágjon, ezt portré módban is lehet használni, de videózás során nem, ott alapértelmezett a szűkebb látótér.

Videózni 4K-ban lehet, 60 képkocka / másodperc az elérhető maximum az előlapi kamerán, a minőség jónak tűnik dedikált stabilizálás nélkül is. Az autofókusz viszont hiányzik, este pedig az f/2,2-es fényerejű lencsék kicsit kevésnek érződnek, ehhez lásd az esti videókat. Jó hír, hogy a hátlapi és az előlapi kamerát egyszerre is lehet használni, illetve lehet felvétel közben váltani a lencsék között.

Hátlapi kamera

108 MP

12 MP

A főkamera a dél-koreaiak 108 MP-es Isocell HM6-os szenzort használja. Ez 9:1-es összevonással csinál 12 MP-es fotókat automata módban, f/1,8-as fényerejű, 23 mm ekvivalens lencsék mögött gyűjti a fényt. Automata módban és jó fények mellett jó dinamikával, kontraszttal, a természetesnél egy kicsit szaturáltabb színekkel dolgozik a készülék. A részletességgel vannak viszont gondok, a képalkotó algoritmus hajlamos agresszív zajszűrésre és vonalélesítésre, melyek időnként túldolgozott hatást keltenek.

2X zoom

Opció a szenzor közepéből való pixelek kiemelésével a kétszeres nagyítás, ez elfogadható minőséget ad, de itt is könnyedén észrevehető anélkül, hogy belenagyítanánk a képekbe, hogy a lágy lencserajzolatot mesterséges túlélesítéssel próbálja megoldani a telefon, amivel ismételten a természetességtől lépünk egyet távolabb.


A 108 MP-es fotós mód használata kvázi felesleges. Az egyébként gyors fókusszal és exponálási idővel dolgozó kamerát csak lelassítja, az egyébként a Samsungtól megszokott sokoldalú kameraszoftver legtöbb beállítási lehetőségét és extráit (például a jelenetfelismerő, auto HDR) pedig elveszi. A magas felbontású fotók ráadásul sok helyet is foglalnak, annyi extra részletet pedig nem tartalmaznak, melyek indokolnák a használatát. Videóban 4K a felső határ, az elektromos stabilizálás pedig nem a legjobb. Érdemes FHD-ban rögzíteni, ott az algoritmus szebben ki tudja szűrni a rezgéseket, illetve esti felvételeknél kicsit világosabb is a végeredmény.

8 MP ultraszéles

13 milliméter ekvivalens a 8 MP-es Sony IMX 355 szenzorral és fix fókusszal dolgozó ultraszéles kamera. Ez a főkamerához képest jelentős minőségromlást jelent, nagyon gyenge rajzolat, szűk dinamika, a szélek felé durva életlenedés, este rendkívül sötét és zajos képek. A Galaxy A33 vagy a Realme 9 Pro+ is ezt a szenzort használja és ott sem voltunk vele kétségkívül megelégedve, de. Azok olcsóbb készülékek, így legalább érthető a használata, ám egy közel kétszázezer forintos mobilnál nem elfogadható. Az ultraszéles ráadásul csak FHD-ban képes videót is rögzíteni. A látószögek között lehet váltani, de durván látványos a színkezelés és a minőségbeli különbség, valamint másodperces kimaradások tapasztalhatók a hangban is, így nem érdemes erőltetni az ultraszélesre való váltogatást gyengébb fények mellett. A hangból történő másodperces kivágás a látószögek közti váltáskor egyébként nem újdonság az M53-ban, az A53-ban ugyanezt tapasztaltuk, így valószínűleg a Samsung kameraszoftverében van valami rendszerszintű hiba.

A hátlapon a maradék két szenzor egy-egy 2 MP-es segédkamera, egyiket mélységadatokhoz, másikat pedig makrófotózáshoz lehet bevetni. Ha minden igaz, a Samsung idén már csökkenteni fogja az ilyen felesleges szenzorok számát az A-szériában, kérdés, hogy az eredetileg az indiai piacra tervezett M-széria is követi-e a kezdeményezést. A készülék hazai árát tekintve viszont felróható a Samsungnak, hogy hiányzik az optikai stabilizálás legalább a főkamera mögül, és most megint jöhet az a rész, ahol az A-szériás aktuális csúcsra mutogatok, mert abban meg ott van.

Tartalomfogyasztás terén az M53-ban adott az L1-es védelmi szint, vagyis kihasználható nagy felbontású streamingre a szép nagy AMOLED kijelző. Alapértelmezett zenelejátszóként ott a Spotify és a YouTube Music az előre telepített programok közt, de a Google Play Áruházban talál az ember kedvére valót. A 3,5 milliméteres fülhallgató csatlakozó hiányzik, Bluetooth 5.2-n vagy a Type-C csatlakozón keresztül lehet hangot kivinni az eszközből. A beépített mono hangszóró halk, torzít és könnyedén letakarható helyen van, elfért volna a sztereó hangkeltő az eszközben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés