Kamera - elmélet

Nos. Elérkeztünk a G800 legnagyobb fegyveréhez, amely egy csekély 5 megapixeles kamera, háromszoros optikai zoom funkcióval és xenon vakuval. Már leírva is nagyon jól hangzik, a gyakorlatban sem rossz, de azért bele lehet kötni. Egyrészt ettől olyan husi a készülék, ugyanis a zoom nem a hagyományos módon működik, ergo nem kukkant ki egy optika a telefon síkjából, hanem úgynevezett inner zoom technológiát használnak a koreaiak.

Ez azt jelenti, hogy a bejövő fény egy tükör, vagy prizma segítségével irányt változtat, s így a hátlappal párhuzamosan halad a készülékházon belül, s itt kapja meg azokat a módosításokat, amelyek segítségével a téma közelebb hozható. Ráadásul elég bonyolult szerkentyűről van szó, belül ugyanis több tagból álló lencserendszer helyezkedik el, amelyeknek elemeit kicsi szervómotorok mozgatják, a végén pedig egy CMOS érzékelő ül, amely nagyjából 5x5 mm nagyságú, ezzel kiemelkedik a telefonokban használt hasonló részegységek közül. Ez ugyanis - talán meglepő - nagynak számít, legalábbis a mobilok mezőnyében.

Ehhez kapcsolódik az autofókusz funkció, amely mára már minden komolyabb kamerás mobil kötelező alkotóeleme, ám azt vettem észre, hogy a háromszoros optikai zoom használata mellett már nem sikerül tökéletesen éles képet lőnie, kétszeres nagyításig még nagyjából oké. Persze így is klasszisokkal jobb, mint egy szirszar digitális zoom, amely egyszerű parasztvakítás, de lehet még tökéletesíteni. Az irány mindenesetre jó, nem lennék meglepeve, ha a G800 úttörő szerepe meghozná a kedvet a többi gyártónak is az inner-zoom használatához.

Hogy teljesebb legyen az élmény, érdemes beszélni a xenon technológiát használó vakuról is (a normális fényképezőgépekben is ilyen technológiát használnak), amely gázkisüléses módszerrel állítja elő az igen határozott villanást. Erre azért van szükség, mert a mobiltelefonok akkumulátorai konstrukciós okok miatt nem tudnak hirtelen akkora áramerősséget produkálni, ami egy átlagos LED, vagy izzó ilyen fényerejű villanásához elegendő lenne, ezeket a telepeket ugyanis hosszú idejű, egyenletes teljesítményleadásra tervezték. A xenon viszont kémiai folyamatok felhasználásával állítja elő a villanást, így ezt bírják ezek az akksik is. Eddig csupán a K800/K810/K850 típusszámú Sony Ericsson telefonok, illetve az LG KG920 alkalmazta ezt a módszert, most a Samsung is beállt a sorba, ami mindenképpen megint azt jelzi, hogy terjed a dolog.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!