Külső

A francia gyártó készülékei elsősorban relatíve jó specifikációjukról, mégis mérsékelt árukról ismertek. Az olcsó húsnak híg a leve jegyében általában az alacsony árhoz nem éppen vizuálisan provokatív, kiforratlan, komplikált kezelőfelület és meglehetősen gagyi „fílinget” keltő anyaghasználat tartozik. Általában. Amint megláttam a Vodafone kínálatában a kis Sagemet, rögtön kértem, hogy ízeire szedhessem, mert ugye mégiscsak érdekel, hogy a hazai piac legolcsóbb 3G-s készüléke – mely a teszt írásának pillanatában kártyás csomagban húszezer forintnál is kevesebbe kerül – mire is képes...

A telefon megjelenésére egyetlen rossz szót sem lehet mondani. A kicsit hosszú (110mm), ámde kellően vékony (16mm) készüléktest súlya nagyon eltalált (100g). Nem túl nehéz, de nem is kelt "pehelykönnyű – nincs benne semmi" érzetet. Az alkalmazott anyagok minősége megfelelő. A fekete matt borítás elegáns megjelenést kölcsönöz, ráadásul az ujjlenyomatok emlékeit sem kívánja hosszú távú memóriájába vésni. Az előlap feketeségét csak a méretes Vodafone logó és a négyirányú navigációs szerv közepén található OK gomb ezüstös színe töri meg. Az egyetlen kivetnivaló csak a hangszóró nyílását érheti, mely a középvonaltól balra került, így beszélgetés közben az ember fia ösztönösen a jobb oldali, kamera gomb alatti hangerő gombokat birizgálja, pedig csak a fülhöz kell igazítani rendesen és máris üvölt a szerkezet.

A készüléktest bal oldalán a nyakpánt nyílásán kívül csak a miniSD kártyafoglalat található, a bővítőegység működés közben is cserélgethető. Az alapcsomag nem tartalmaz memóriakártyát, de ebben az árszegmensben ezt nem is lehet elvárni. A hátlapon szinte semmi nincs, azaz csak a diszkréten a hátlapba olvadó VGA kamera optikája és egy kissé exhibicionista Vodafone logó látható. Külön hangszóró nincs a csengőhangokhoz, így ne is keressünk erre utaló réseket. A hátlap eltávolítása meglehetősen macerás feladat. A teljesen összefüggő műanyagot addig kell cibálni, míg le nem jön. Eleinte féltem, hogy eltöröm az egészet, de aztán rájöttem, hogy itt ez a módi és a sokadik műtét után is tökéletesen, lötyögés nélkül vissza lehet applikálni. (Én viszont elsőre eltörtem, amikor fotózásra hozzám került a telefon - Bog)

A kissé „V” alakú billentyűzet kényelmesen használható. A hívásmegszakító gomb segítségével lehet életet lehetni a kis Sagembe. Ha az amúgy rendkívül erős kék háttérfény nem világít, akkor a billentyűk feliratait sűrű homály fedi, merthogy nem igazán szerencsés feketére sötétszürkével írni. Működés közben szerencsére világítanak a gombok ezért ez nem olyan zavaró. A billentyűk felszíne kissé ívelt, nyomáspontjuk jó, de kissé kemények.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!