Külső, kijelző
Az első összecsukható Symbian rendszerű okostelefonként harangozták be, aztán mire megjelent, már a piacon volt a Nokia 6260. A finneknek pedig van múltjuk okostelefon fabrikálásában, a japán gyártó azonban új fiú ezen a téren. Talán ezért is csúszott ennyit a megjelenés, talán csúszhatott volna még egy kicsit. Az X700 mellett a Vodafone kedvéért (meg a pénzéért) készült egy Live! szoftverrel ellátott verzió is, jelen tesztünkben ezt mutatjuk be. Külsőre a színezés a különbség a két modell között, bár mindkettő elég nagy batár, az X701 fekete betétes fedlapja kissé slankít, így böhömsége ellenére is van valami kecs a telefonban. Igazán beleférhetett volna a házba az antenna, bár a kis dundi pöcök nem zavaró. A fedlapon egy hosszúkás, színes, külső kijelző próbálja informálni a felhasználót a dolgokról, alapesetben felhős háttér előtt egy analóg órát mutatva. Ha valamiféle esemény történik, akkor természetesen ennek megfelelően megváltozik a kijelzés. A térerő és az akkukijelzés csak akkor látható a külső ablakban, ha az oldalsó gomb megnyomásával nézetet váltunk. A kijelző felett a fényképezőgép optikája kapott helyett, mellette pedig a viszonylag erős fényt biztosító vaku található. Ezzel szemben, Panasonic szokás szerint a szintén a fedlapon ücsörög az infraport. Ez a megoldás kicsit esetlen, mert így nagyon furcsa pozíciókba kell forgatni a telefont ahhoz, hogy infra kapcsolat jöhessen létre. Felül, az antenna mellett van a miniSD kártya bemeneti helye. A telefon bal oldalán a fényképezőgép gyorsgombja, jobb oldalt pedig a headset csatlakozója található.
Ha az X701-et kinyitjuk, akkor rögtön két dolgot figyelhetünk meg. Egyrészt baromi nagy lesz így a telefon, másrészt határozottan rögzül a fedlap a végállásban. Nem lötyög, nem recseg, pedig a tesztkészülék nem új darab. Ez mindenképpen minőségi kidolgozást sejtet. Az alul elvékonyodó billentyűzet nem mondható praktikusnak, az alsó hat gomb nagyon pirinyó, többször előfordult, hogy a 7-es helyett a csillagot nyomtam meg, és fordítva, grr. A számgombok alatt még két billentyű fedezhető fel: a bal oldali már ismerős lehet egyéb Symbian eszközökről: ezzel lehet a menübe belépni, jobb oldalon pedig a bekapcsológomb foglal helyet. A navigációs gyűrű, és a közepén terpeszkedő OK gomb jó nagy, itt nincs olyan probléma, hogy ne lehetne eltalálni az irányokat. Ráadásul kellemes, fémszerű anyagból készült, úgyhogy külön jó tapizni.
A kijelző szinte teljesen kitölti a fedlap belső részét. Nem meglepő módon 176x208 pixel méretű, hiszen ez a felbontás szükséges ahhoz, hogy a Symbian Series60 platform megjelenítése hibátlan lehessen. A 65 ezer színű kijelző fényereje és kontrasztja teljesen átlagos, teljesen középszerű, a célnak megfelel. A menü viszont fura. Az, aki már megfogdosott néhány Nokia okostelefont (akár Voda szoftvereset is) arra számít, hogy itt is csak minimálisan lesz érintett a megjelenés a Live! miatt, de nem. Az ikonok és a témák (azaz a háttérképek és a színek) szerencsére változtathatóak, ám van egy bökkenő: a menü csak listás megjelenítéssel működik, ikonos nézetre nem lehet váltani.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
