Külső, kijelző, tartozékok
Gyorstöltés, gigászi akkumulátor, visszafogottan fogyasztó hardver és fejlett szoftveroptimalizálás – minden téren sikerült az okostelefonok relatív fogyasztásán csiszolni, épp csak az akkumulátortechnológia nem lépett az egyről a kettőre. Hiába a sok ígéret a lítium-ion energiatárolás felváltására vagy legalábbis továbbfejlesztésére, aki ténylegesen hosszú üzemidőre vágyik egyetlen töltésről, ne is gondolkozzon 3-4000 milliamperórás telepméret alatt új mobil választásakor. Vagy egyszerűen kezdjen félretenni a Lenovo P2-re. Ha a telefon és az akkumulátor sajátos történetéről egyszer könyvet írnak, persze az Oukitelnek is jut benne önálló bekezdés, a K10000 ugyanis először lépett rá a nevében jelzett, 10000 milliamperórás álomhatárra, és annak megfelelően napokig lehetett a 330 grammos, táblagépes tömeggel rendelkező okostelefont nyomogatni – kár, hogy a negatívumok listája is kövér lett.
Az itt boncasztalra került K7000-től a neve alapján logikus volna azt várni, hogy fogja a nagy testvér koncepcióját és kisebbre szabja egyfajta méret/üzemidő kompromisszum megtalálására, és 144,7 x 71,7 x 8,65 milliméterével és 158 grammjával abszolút vállalható is a mérete. Ám akik gyakran olvasnak errefelé tesztet, vagy csak tisztában vannak a monitorra vetett paraméterekkel a gyakorlatban, tudhatják: valahol kilóg a lóláb. A K7000 ugyanis mindössze 2000 milliamperórás telepet kapott (pedig a Redmi 3s könnyebb, mégis kétszer akkora az akkumulátora), akkor viszont miért K7000-nek anyakönyvezték? A válasz az alábbi, dobozban mellékelt kiegészítőben keresendő.
A képen látható akkumulátorkabát ugyanis 5000 milliamperórával megtoldja az egyébként roppant szűkös telepet, csak felülről be kell csúsztatni a fémkeretes, plasztik hátlapos telefont, és gombnyomásra indul is az etetés. Pofás megoldás, mert a civil életben elég lehet zsebre vágni a mobilt, a civilizációból kilépve pedig csak össze kell legózni a K7000-et és a microUSB csatlakozós akkumulátorkabátját, és legalábbis a telefon kitart a túlélőtúra végéig. Persze nem az Oukitel kínál először ilyet kiegészítőt, és nem is ők csinálják a legjobban: a Moto Z akkumulátortoldalékai például elegánsabban, mágnesesen csatlakoznak. A K7000 felöltöztetve ráadásul 299 grammosra és igen bumfordira hízik, a tok ráadásul nem védi minden oldalról a vétlen balesetek ellen, a töltéshez a kabát gombját pedig minden alkalommal meg kell nyomni, nem indul el csak úgy, automatikusan.
Nem lett volna egyszerűbb egy 7000-es telepet behelyezni, sokkal visszafogottabb méretekkel, kiegészítő hurcolászása nélkül? A válasz nyilván de, persze ne vitassuk el, hogy az Oukitel legalább megpróbálkozott valami szokatlannal, ráadásul az akkumulátortoldalék az Okos Ponttól idelátogatott csomagolás része a microUSB kábellel, az agybadugós headsettel és az 1 amperes töltővel egyetemben. Itt a következő probléma: egy ilyen adapter hosszú órákig tölti a lemerült 2000 + 5000 milliamperórás kombinációt, noha a telefont és kabátját külön is lehet etetni.
A műanyag borítású toldaléknak van egy támasztékként szolgáló, kihajtható lába, ami roppant idétlen módon nyikorog, Bog és szentkuti11 kolléga érdeklődését is jó pár másodpercig lekötötte a suta, hangeffekttel operáló megoldás. Vitathatatlanul ügyes húzás ugyanakkor a kiegészítő oldalán elhelyezett, normál USB kimenet, így ha a kiegészítőbe más telefon nem is csúsztatható (hacsak nem pont akkora, mint a K7000), egy kábellel tetszőleges masina tölthető az 5000 milliamperóráról. A K7000 itt egy frappáns megoldással jó pontot szerezhetett volna, ám ugyanez a port OTG funkcióval nem rendelkezik, azaz pen drive-ot vagy perifériát rákötve semmi nem történik, hiszen maga a telefon sem ismeri a szabványt.
Maga a telefon bármely másikkal összetéveszthető küllemében – ez az ívesre csiszolt védőüveggel, a kerekded oldalakkal és sarkakkal, valamint az lekerekedő hátlappal együtt remek fogást és kényelmes egykezes használatot eredményez. A fémkeret tetejére megy a füles, az aljára a microUSB kábel, ugyanitt multimédiás hangszóró is van, melynek a hangja a toldalék kifúrt lyukain keresztül jut ki. A hangerőszabályzó és a bekapcsoló a jobb oldalon, jó helyen van. Elöl fénymérő, közelségérzékelő, és 2 megapixeles kamera, hátul pedig 5 megapixeles modul, ledes villanó, érintésalapú ujjlenyomat-olvasó és némi feliratozás pillantható meg. Jó hír a biometrikus szenzor belépőszinten, rossz, hogy az akkumulátorkabátnak csak a kameránál van kivágása, az olvasónál nincs. Magyarán, ha ilyen védelem be van állítva, vagy az előlapon, alternatív jelszóval lehet a képernyőzáron túljutni, vagy a K7000 kicsúsztatásával. Nem lett volna logikus a szenzort elöl elhelyezni?
Kijelző- teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Oukitel K7000 | Huawei Y6 II Compact | Vernee Thor | Samsung Galaxy J3 (2016) |
Fehér fényerő (max.) | 380 nit | 494 nit | 432 nit | 334 / 428 nit |
Fehér fényerő (min.) | 45,7 nit | 14,64 nit | 20 nit | 4,2 nit |
Fekete fényerő | 0,17 nit | 0,35 nit | 0,20 nit | 0 nit |
Kontrasztarány | 2235:1 | 1412:1 | 2160:1 | végtelen |
Színhőmérséklet | 8282 K | 7673 K + kézi | 8535 K + kézi | 7515 K |
A hátlap lepattintható, így a 2000 milliamperórás telep is cserélhető. Mellette két microSIM és egy microSD foglalat van. A főszereplő persze a túloldalt felvillanó, 5 hüvelykes HD megjelenítő. Elfogadható IPS panelről van szó, a kissé kékes színek eléggé élénkek, a képélesség 720 x 1280 pixelen épphogy elmegy, a betekintési szögekre nem lehet panasz. Napfény alatt félig-meddig látni csak a tartalmakat, jobb árnyékba vonulni. A takaró alatt viszont bántóan világos marad a panel minimuma. Az érintési érzékenység rendben van, igaz ez a háttérvilágítást nélkülöző, kapacitív menü, kezdőképernyő és vissza gombokra is, bár néha lomhán reagálnak, amire a következő oldalon kell keresni a választ. A külső oldaláról a K7000 abszolút rendben van, sőt: amennyiért árulják, a konstrukciója és a kényelme kifejezetten előnyös, az ujjlenyomat-olvasó és az akkumulátortoldalék pedig kellemes extra, csak a kivitel nem lett az igazi, ha a kettőt összeilleszti az ember.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!