Oukitel K6000 Pro - kínai telepes

Bevezető, tartozékok

Manapság sokszor gondoljuk evidensnek, hogy a kínai mobilgyártók térnyerése természetessé vált itthon, a Huawei hatalmas óriásplakátjaival Budapesten is találkozunk, Nyugat-Európában a ZTE jelenléte is erős, de sorra ömlenek be a cégek, szürkeimportosan, egy lelkes vásárló tengeren túli rendelése nyomán vagy akár egy hivatalos disztribútoron keresztül. Az átlagfelhasználó azonban zömmel még mindig nem ez alapján választ, inkább a biztosra próbál menni azzal, hogy egy olyan cég logójával veszi meg a hűséges zsebszámítógépét, amit korábban már látott televízión, porszívón, mosógépen, miközben akár ugyanabban boltban ott vannak mellette a kínai konkurensek, amik adott esetben külsőre nem rosszabbak, papíron kedvezőbbek a tulajdonságai és az áraik is kedvezőbbek. Ám Magyarországon, ahol az árérzékenység érthető okokból nagyon sok mindent felül tud írni, mégis bőven van esélye a jó áron elérhető, másodvonalbeli márkáknak is.

A feliraton persze nem lehetünk meglepve [+]

A megbízhatóbb kínai márkák termékeitől manapság egyre kevésbé kell félni, mi is teljesen jó szívvel ajánljuk a Vernee Thort, a Xiaomi Redmi 3S-t és csomó hasonló terméket megvásárlásra. A probléma azonban ott van, hogy a kínai termékeket könnyen társítjuk a gagyi jelzővel, pedig erről rengeteg esetben nincs is szó, csak meg kell tudnunk különböztetni egymástól az adott márkák tipikus színvonalát, és nem keverni a Meizut az Elephone-nal, a Nubiát a Smartisannal vagy a Lenovót az iOcean-nel. Ettől azonban nagyon messze vagyunk, amíg sokan pusztán a neve miatt nem mernek megvenni egy Huawei terméket, még akkor sem, ha olyan innovációt hoztak divatba a mobilos fotózás terén, amitől mi is nagyon meglepődtünk, mikor először próbáltuk a P9-et.

A Huawei Y6 Prónál jóval nagyobb az Oukitel akkumulátorbajnoka [+]

Én megfelelő utánajárást feltételezve kimondottan támogatni szoktam a kínai telefon vásárlását, ha nem teljesen ismeretlen márkától van, elérhető hozzá megfelelő szoftveres támogatás, adottak a korrekt garanciális feltételek és a mindennapokhoz szükséges LTE-sávokkal is képes kommunikálni, akkor sok veszély nem áll fenn, viszont ha megkérdeznék tőlem, hogy vennék-e 58 ezer forintért egy olyan telefont, amire Oukitel logo került a gyárban, akkor bizony kéne gondolkodnom. Kicsit több pénzből ugyanis egy Xiaomi Redmi Note 3 3/32GB (B20) változatot lehet venni, az akksibajnokok pedig közül akár egy Asus Zenfone Max vagy a már említett Redmi 3S. Pedig a K6000 Pro árát azért megkérik, és a telefon sem vékony, hiszen a neve a telep kapacitására is utal mAh-ban, amit a fent említett egyik mobil sem ér el, a Zenfone is csak egy erős próbálkozó az ötezresével. Az 58 ezer forintos árához persze hozzá kell tenni, hogy hazai, minden járulékos költséggel tetézett, végfelhasználói, bruttó összegként értelmezendő, a forgalmazást az Okos Pont intézi, ahonnan a tesztkészülékünk is származik.

Szilikon tok és tartalék kijelzővédő fólia is került a dobozba [+]

A doboz nem csak narancssárga, hanem kimondottan nehéz, ez persze csak addig érvényes igazán, amíg ki nem vesszük belőle a mobilt, 218 gramm bizony még a hatalmas egyéb méretek ellenére sem megszokott. Odabent viszont megtalálunk mindent, ami kell, van egy SIM-tű, némi leírás a gyárin kívül egy tartalék kijelzővédő fólia, szilikon védőtok, hálózati töltő, adatkábel, microUSB OTG adapter. Egyedül a fülhallgató marad ki a felsorolásból, amit sajnos külön kell beszereznünk.

Külső, kijelző

A K6000 Prót senki sem a kifinomult formavilágáért vagy a gyönyörű részletmegoldásaiért fogja kiválasztani magának, mindazonáltal korrektnek minősül az anyaghasználat és az összeszerelés is. A mi példányunkon látszott ugyan az üveg és a fém találkozásánál némi fényszivárgás a kijelző felől, és a hátlapnál sem sikerült teljesen szintbe hozni a műanyagot és a fémet, ezeken kívül azonban semmi komolyat nem írhatunk a negatív dolgok listájára a külsőt illetően: nem zörögnek a gombok, nem lóg a SIM-tálca fedele, recsegésről vagy nyöszörgésről sem számolhatunk be, pedig nem kicsi az eszköz. 153,4 x 77 x 9,7 milliméteres dimenzióihoz 218 grammos tömeg tartozik, az egykezes kezelést minden bizonnyal elfelejthetjük, és több órán keresztül kézben tartott mobillal telefonálni sem túl hálás feladat vele.

Bőven hagytak fekete keretet a Full HD kijelző körül [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A fényszivárgás sötétben bosszantó, de egyébként az 5,5 hüvelykes, 401 ppi-s Full HD (azaz 1080 x 1920 pixel) felbontású IPS panel képe szép, fényereje helytálló és a betekintési szögei is kiterjedtek. Megvan az OGS technológia, aminek segítségével az érintőüveg gyakorlatilag egy egységet képez a megjelenítővel így ránézésre tényleg olyan élményt tapasztalunk, mint ha az üveglapra rajzolná valami a tartalmat háttérben megbúvó kijelző helyett, de ez manapság már nem túl nagy kunszt, inkább az lenne kellemetlen, ha ez nem így történne. Hasonlóképpen magától értetődőnek vehetjük a multitouch, illetve a fény-és távolságérzékelő szenzor meglétét, annak viszont örülhetünk, hogy alul látunk három érintőgombot a rendszer vezérléséhez, aztán kicsit szomorodjunk is el, hiszen a háttérvilágítás hiánya egy ideig biztosan meg fogja keseríteni a felhasználó életét.

Két darab microSIM vagy egy microSD és egy microSIM kerülhet a tálcára [+]

A másodlagos kamera és a beszédhangszóró a megjelenítő fölött helyezkedik el, ahogy az lenni szokott, itt vártuk volna az értesítési led felvillanását is, a koncert azonban elmaradt, pedig helye biztosan lett volna egy kis fényforrásnak, amivel bármikor a mobilra pillantva megtudhatnánk, hogy épp lemaradtunk-e egy halaszthatatlanul fontos e-mail megérkezéséről. Jobb oldalt, elég magasan kapott helyet a bekapcsológomb és a két hangerőszabályzó, előbbi még hagyományos fogással egész használható, a fentiekkel már inkább adódnak gondok. A bal oldalon szerencsére semmi nincs, ami megzavarjon, a SIM-tálcát ritkán nyitogatja az ember, még akkor is, ha döntenie kell, hogy két microSIM vagy egy microSIM és egy microSD foglalja-e el rajta állandó helyét.

Maradt a microUSB csatlakozó, szerencsére az OTG hibátlanul működik [+]

A csatlakozók kialakítása hagyományos és ésszerű, alul a microUSB csatlakozó, felül a CTIA lábkiosztású 3,5 milliméteres jack várja, hogy csatlakoztatott eszközt észlelhessen, minőségi gondokkal itt nem találkoztunk. A keret egyébiránt fémből készült, alul-felül el is helyeztek összesen négy darab műanyag választóelemet az antennák hatékony működéséhez.

Nem passzol tökéletesen a fém és a műanyag árnyalata és illesztése [+]

A hátlap egyik legérdekesebb eleme a kamera, nem azért, mert akkora helyet foglalna vagy olyan markáns szerepet kapna, inkább az alatta lévő felirat ad okot némi mosolyra: az auto focust, mint tulajdonságot manapság már elég kevesen emelik ki így. Mindazonáltal nincs vele funkcionális gond, ahogy a hátlapi hangszóróval sem, bár nincsenek mellette apró bütykök, amik elemelnék a sík felülettől, mikor asztalon fekszik a mobil, viszont a telefoncsörgés mégis hallható marad, elég erős hangkeltőt tett ide a gyártó. Kapunk egy kis, kör alakú ujjlenyomat-olvasót is, elég magasra kell nyúlni érte, de még éppen nem kényelmetlen a használata.

Hardver, szoftverezettség

A rendszert kiszolgáló MediaTek MT6753 lapka nem kimondottan rossz, remekül teljesített például a Meizu m2 note-ban és a Vernee Thorban, de ebben az árkategóriában már valószínűleg elfért volna egy frissebb, Helio-szériás SoC, ami a készülék többi tulajdonságának ismeretében szinte biztosan népszerűbbé tette volna az üzemidőbajnokot. Mindenesetre a 28 nanométeres technológiával készülő, ARMv8 utasításkészletű, nyolcmagos, 1,3 GHz-es Cortex-A53 processzor számítási kapacitása megfelelő, a 3 gigabájt rendszermemóriát sosem éreztük kevésnek, egyedül a hárommagos Mali-T720 az, ami több játéknál korlátozza a minőséget és a folyamatosságot. A rendszersebességgel egyáltalán nem volt gondunk, pszichológiailag erre villámgyors animációk segítenek rá, de gyorsan be is töltenek a megnyitott elemek, szóval ilyen téren nincs probléma. Ahogy a tárolóegység is bőven elegendő lesz, a 32 gigabájtból körülbelül 24 marad a felhasználónak bekapcsolás után, de microSD behelyezésekor megkérdezi a rendszer, hogy csak tárolásra, vagy telepítésre is igénybe vennénk-e, utóbbi adott esetben jól jöhet. Melegedéssel szinte egyáltalán nem találkoztunk, töltés közbeni játéknál lehet érezni enyhén, hogy a hátlap nem csak a kezünktől meleg, de zavarónak ez semmiképp nem nevezhető.

A készüléken futó Android 6.0 Marshmallow operációs rendszerbe alapvetően nem nyúlt bele az Oukitel, viszont az ikonkészlet lecserélésére és néhány extra integrálásra azért jutott lelkesedés. A magyar „fordítás" ellenben komikus: bizonyos pontokon egyértelműen látszik, hogy még összefüggő mondatok esetén is szavanként próbálkozott valamilyen algoritmus, amiből olyan dolgok születtek, hogy Csomag unzipping, ne szakítsa meg, az azonnali frissítés helyett Frissítés már lehetőséget kínál, ha viszont szeretnénk elhalasztani a folyamatot, akkor a Frissítést később opcióra kell kattintanunk, de azon sem kell meglepődnünk, ha egy ikon törlésénél választanunk kell Eltávolítás és Eltávolítás között, az egyik csak a kezdőképernyőről tünteti el a szoftvert, a másik mindenestül törli azt, és az ikonok alapján persze sokaknak egyértelmű lehet a különbség, de ekkora hibákat azért nem ártott volna javítani. Ennél még az is jobb, amit a beállításokban látunk: ott ugyanis minden extra angol nyelvű, és kész. Bár hibákat abban is lehet találni. A hazai forgalmazó igyekszik javítani ezeket, reméljük, hogy sikerül is.

Nagyon sok fordítási hiba és idegen nyelvű menüpont maradt a rendszerben [+]

Az ikonkészlet színes, a launcher alapvetően barátságos, viszont az egykezes és többablakos módok mindenhonnan hiányoznak, méghozzá nagyon. A hagyományos értelemben vett menü fel-le görgethető, ábécé szerint rendezi az alkalmazásokat, nincs vele gond, viszont minden, ami a flat design szerinti kezdőoldalak mögött van, már a pőre Android egyszerűségét és funkcionalitását mutatja. Innen érkezik a tárcsázó, a névjegyzék, az üzenetkezelés, a fájlkezelő, a galéria, a zenelejátszó, és még hosszasan sorolhatnánk, mennyi minden, amikből sokkal többet ki lehetett volna hozni. A billentyűzet is maradt Google-féle, ezzel nincs is nagy gond, kényelmesen lehet vele gépelni, félreütés csak nagyon ritkán fordulhat elő.

Ujjlenyomattal a szoftver zárakat is oldhatjuk, ha a beállításokon belül ezt engedélyezzük [+]

Ami viszont nem csak hiányérzetet ad, hanem zavaró, az a gombkiosztás, ami a háttérvilágítás hiányának köszönhetően eleve sok megszokást igényel, viszont tetézi a problémákat a kettős funkcionalitású bal oldali érintőbillentyű: itt ugyanis sokszor látott módon egyesítették a lassan teljesen eltűnő menügombot és az alkalmazásváltót, előbbihez hosszan, utóbbihoz röviden kell érinteni, viszont a kezdőoldalon nem igazán érdekli a rendszert, hogy mi melyiket szeretnénk, megérintjük hosszan, először rövidnek, és csak utána érzékeli hosszúnak, számtalanszor előfordult, hogy azt hittem, már az alkalmazásváltó jön, de csak a kezdőképernyőt akarta vele átbabráltatni a szoftver. Miközben számos egyéb ponton nincs ilyen gond, és hiába lehetne használni a menügombot is, a rendszer tudja, hogy most hosszú érintésre kell reagálnia.

Bármilyen alkalmazáshoz való hozzáférést zárolhatunk, de csak egy PIN-kóddal [+]

Extra szoftvereket nem említhetünk túl nagy számban, viszont ami van, az nem haszontalan: a szoftver zárak névre hallgató egyszerű program segítségével bármilyen gyári vagy utólag letöltött programot zárhatunk le egy saját PIN-kóddal, ami biztonságos és praktikus megoldás, és igény szerint az ujjlenyomat-olvasót is hozzátehetjük. Pedig a biometrikus szenzor egyébként jól működik: noha a hátlapon elég magasan van, és nem mindig esik kézre, viszont a bekapcsológombot meg sem kell nyomni ahhoz, hogy azonosíthassuk magunkat, ha nem sikerül, határozott rezzenéssel reagál, egyébként pedig a zárképernyőt sem villantja fel, hangjelzéssel és a kezdőoldal előhozatalával jelzi a sikeres feloldást, viszont itt kell várni 2-3 másodpercet, mire ténylegesen elkezdhetjük használni a mobilt, mindenesetre villámgyorsnak kell lenni, hogy ezt minta beírásával hamarabb megoldjuk.

A témaváltoztatás az ikonkészletre, a hátterekre és egyéb apróságokra terjed ki [+]

Van egy külön szoftver az OTA frissítések kezeléséhez, illetve még egy az akkumulátorkímélő módok aktiválásához, ez utóbbi azért elég mókás az üzemidő és a telep ismeretében. A megjelenést témákkal is változtathatjuk, de ezek jelenleg elég korlátozott számban vannak jelen, inkább a hátterek változtatásával operálhatunk többet.

Kamera, video, audio

Egy interpolált kamera és egy unásig ismert, ingerszegény kezelőfelület jut annak, aki a kamerába merészkedik, a 16 megapixelre nyújtott 13 megapixeles, 4:3-as szenzorhoz ismeretlen típusú, f/2.0-s optika tartozik, a gyártói oldal szűkszavúságára egyébiránt nem is támaszkodhatunk. Mindegy, legalább a hátlapra ráírták, hogy Auto Focus, bár ennek a működése nem túl gyors, beltérben és éjszakai körülmények között igazi szenvedés éles képet gyártani, a dupla ledes, de szimpla tónusú villanó segíthet a dolgunkban, ha épp nem vakuzza túl a nagyon közeli műveket. A szoftver megismerésére túl sok időt nem éri meg rászánni, van HDR, de túl sokat nem javít a dolgokon, kapcsolgathatjuk a vakut, ha az automata nem lenne megfelelő, de egyébként túl sokat nem tudunk hozni a képeken, hiába állíthatunk expozíciót vagy kontrasztot.

Az Auto Focus felirat elég mókásan hat 2016 végén [+]

A fényképek pedig sajnos nagyon gyengék: nappal is inkább a képhibákat nézegethetjük gyönyörködés helyett, rengeteg zaj mellett ijesztő túlélesítés és festményesedő részletek rontják el az alkotásokat, amiken a közepes dinamika és a harmatos vonalélesség sem lendít fel, a hibaarány is magas, még nappal is születnek fókuszhibás vagy adott esetben durván bemozdult, szemétbe való alkotások. Hiába vehetünk fel akár 1080p-s videókat, néhány felvétel után rá fogunk jönni, hogy tulajdonképpen nem is szeretnénk.

Szoftveres téren nem erőltették túl magukat [+]

Az AOSP-zenelejátszót kukázott dolognak gondoltuk, hiszen már néhány éve létezik a Play Zene, viszont itt még gyárilag ezzel az egyszerű, alapvető equalizerrel szerelt, nem túl jól optimalizált szoftverrel találkozunk. Sebaj, lejátszót még lehet cserélni, viszont a hardveres dolgok nagy vonalakban rendben vannak, van RDS-sel szerelt, fülhallgató csatlakoztatása után akár hangszóróról is hallgatható FM-rádió, egy arra méltó fül- vagy fejhallgatóval kiegészítve pedig a hangzásvilág is meghaladja a tragikus szintet, ami valószínűleg az alaplapi DAC-nak köszönhető legfőképpen. Hasonló dolgokat mondhatunk el a videolejátszóról is: teljesen fapados az AOSP-program, ac3 hangról vagy feliratfájlok kezeléséről ne is álmodjunk, de a kijelző felbontásánál nagyobb tartalmakra amúgy sem, ha nem akarunk feltűnő hibákkal találkozni.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs képességeivel sem fog kitűnni a tömegből a K6000 Pro, viszont komolyabb gond sincs a felhozatallal. Ha nincs szükségünk microSD-bővítésre, akkor két darab microSIM-mel lóghatunk dual standby módon a hálózaton, tehát a jól megszokott módon mindkét kártya a hálózaton van, aztán ha az egyikkel beszélünk, a másik lecsatlakozik a beszélgetés idejére. Mobilinternet szempontjából 150 / 50 Mbps elméleti maximális sebességgel számíthatunk a B20-as sávval is büszkélkedő LTE-chipre, 3G-n pedig maradunk a 42 / 5,76 Mbps-nél. A GPS működésével nem volt gondunk, a GLONASS-t támogató modul nagyobb gondok nélkül tette a dolgát, illetve helytállóan dolgozott a Bluetooth 4.0 is. Telefonáláskor átlagos hangminőségre számíthatunk, komoly hangerővel szólal meg a hangszóró, ami elég ahhoz, hogy érthetően szólaltassa meg a másik felet, ha valami azonban nincs rendben, az a mikrofon, ami olykor elég zajosan továbbítja a mi beszédünket. NFC és infra nincs, előbbi helyett a MediaTek-féle HotKnot lehet segítségünkre.

Szenzorok terén is bőven van hiányosság [+]

Az üzemidő ellenben pazar: noha kell 3-4 óra, míg a hagyományos, dobozban lévő adapter eljuttatja az akkumulátort a lemerült állapottól a boldogságig, viszont 6000 mAh bőségesen elég arra, hogy a mindennapi használatban négy napig még a töltőre se kelljen gondolnunk: gond nélkül jönnek ki a tízórás kijelzőidők, nagyon lassan vándorolnak lefelé a százalékok, kizárólag videónézéssel pedig közepes fényerő mellett végig tud menni egy teljes napot, éjféltől éjfélig. Online stream használatával nagyjából 6-7%-ot merül óránként, ami szintén kiemelkedő eredmény.

Viszont a kiemelkedő eredménynek ára van: egyrészt a méretek. Nem sokan szeretnének negyedkilós, borzasztóan nagy méretű telefonokkal közlekedni a mindennapokban, főleg annak ismeretében, hogy már kompaktabb mobilokba is bele tudják préselni a durva akksit, legyen szó akár a Xiaomi Redmi 3S-ről vagy az LG X Powerről. Másrészt pedig ott van az ár is: 58 900 forint ugyanis rengeteg pénz, ha azt vesszük, hogy a hasonló hibákkal küszködő, ugyan csak 720p kijelzővel és 4000 mAh kapacitású Doogee X5 Max Pro kétharmad áron van, az Asus Zenfone Max pedig ugyan nem olcsóbb és hardveresen elvileg gyengébb, de kellemesebb külsővel és összeszedettebb szoftveres háttérrel könnyíti meg a felhasználó életét. A szomorú igazság pedig az, hogy ha elvonatkoztatunk az üzemidőtől, akkor a K6000 Pro alig nyújt többet, mint 37 ezer forintos Vernee Thor, ami a kijelző felbontása és a belső tárhely kapcsán marad csak le. Van a sok apró szoftveres hiba, a fényszivárgás a kijelzőnél, a harmatgyenge kamera és az értesítési led hiánya, ráadásul még a hardver sem igazán friss, ha játszanánk vagy előzetes konvertálás nélkül szeretnénk megnézni rajta egy 2K videót, azonnal belefutunk a korlátaiba. Ugyanakkor viszont ezen az árszinten jól néz ki papíron a Full HD kijelző, a méretes RAM és a combos akkumulátor, tehát ha a puszta specifikációt nézzük, akkor nincs elszállva az Oukitel árazása, de túl sok és túl erős a konkurencia, ahol azt érezni, hogy nagyobb odafigyeléssel készült hasonló tudású termék.

szentkuti11

A tesztkészüléket az Okos Pont biztosította. Megvásárolni ide kattintva lehet.

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Oukitel K6000 Pro

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	153 x 77 x 9,7 mm milliméter
	Tömeg	213 gramm
	Színvariációk	fehér/ezüst
	SIM-foglalat	2 x microSIM vagy microSIM és microSD
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (401 ppi)
	Kijelző típusa	IPS, kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6753
	Processzor típusa	64 bites, 1,3 GHz-es, nyolcmagos Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8-A
	Grafikus chip	Mali-T720 MP3
	RAM mérete	3 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 GB - kb. 24 GB elérhető
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz FDD-LTE 800/1800/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	Cat.4
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11 b/g/n, dual band, WiFi hotspot, Direct
	USB	microUSB 2.0 (OTG)
	Ujjlenyomat-olvasó	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	általános/néma/rezgés/kültéri
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 6.0 (Marshmallow)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Szoftver zárak
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, autófókusz, dupla ledes villanó
	Másodlagos kamera	5 megapixel, fix fókusz
	Videófelvétel	Full HD 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	6000 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet