Bevezető, tartozékok

Tényleg igaz, hogy manapság a hájpok világában élünk, nem csak a marketing, vagy a reklámokra történő több millió dollár elköltése a fontos, hanem a márkanév, annak ismertsége, valamint mondjuk ki, lassan annak presztízse, vagánysága. Az Apple-nél egyértelmű a helyzet, a Samsung termékeket is képes eladni a vállalat által felépített imidzs, a nagyra tartott, feltörekvő félben lévő gyártók közül pedig a Xiaomi emelkedik ki, de nem kell féltenünk tesztalanyunk szülőanyját, a OnePlust sem. Ez ugyanis az a cég, ami önmagát és termékeit csak flagship killernek nevezi, aminek igazából nehéz ennyire frappáns magyar fordítást találni, mindenesetre leginkább zászlóshajó gyilkosnak értelmezhető a kifejezés. Az ok egyértelmű, az első generációs készüléknél is hatalmas tolakodás és virtuális sorbanállás volt, pedig meghívóval lehetett csak a mobilhoz hozzájutni.

Nem apró a OnePlus újdonsága [+]

Annak ellenére egész nagy számban talált gazdára a OnePlus, hogy az értékesítés megindításakor meglehetősen kevés eszköz volt raktáron. Ezt a hibát következő generációnál, vagyis tesztalanyunknál, a OnePlus 2-nál már nem követték el, ötvenszer akkora készlettel várták a megrendeléseket. Az első pár hét után már több mint egymillióra rúgott az igényelt meghívók száma, ezeket a kéréseket folyamatosan teljesíti a cég. A vezérigazgató, Carl Pei elmondásai alapján nagyjából ötmillió eladott példányra számítanak a termékciklus végére, a bevételt pedig az növelheti meg, hogy október végén főszereplőnk kistestvére is napvilágot láthat. A OnePlus 2 addig és azután is sikeres lehet, köszönhetően az abszolút felső kategóriás felszereltségnek, a számtalan extrának, és a kiváló árazásnak. A készülékből kétféle modell létezik, mi szerencsére az erősebbikhez jutottunk hozzá, méghozzá egy kedves olvasónknak köszönhetően.

Gusztusosan tálalva találjuk a tartozékokat [+]

A doboz piros színe meglehetősen hivalkodó, mégis egyszerű, hiszen nagyon apró betűkkel tüntették fel a gyártó és a telefon nevét, illetve egy nonfiguratív ábrát is láthatunk rajta. A fedél lehelyezése után azonnal a kis csomagolásban lévő telefon kacsint ránk, ezalatt pedig elég gusztusosan tálalva leljük fel a tartozékokat. A telefon mellé egy 2 amperes töltőfej, valamint egy összetekert USB Type-C kábel jár, utóbbiból nem árt még egyet beszerezni, nehogy valahol pórul járjunk, mert még elég kevés helyen van kéznél.

Külső

Az 5,5 hüvelykes, vagy az ennél nagyobb kijelzővel szerelt készülékeket a phablet kategóriába soroljuk. Ezek már annyira nagy ketyerék, hogy tényleg átmenetet képeznek a mobilok és a tabletek között. A OnePlus 2 is ilyen, ám nem elég, hogy hatalmas megjelenítővel rendelkezik, még a készülékház sem apró, hiszen 151,8 x 74,9 x 9,9 milliméteres dimenziókról beszélünk, amihez egy egészen vaskos, 175 grammos tömeg tartozik. Amikor először megfogjuk a kütyüt, akkor is érezzük, hogy nem spóroltak az alapanyagokkal, mondjuk egy kézzel lényegében lehetetlen kezelni a telefont, muszáj lesz a másik tenyerünket elővennünk a téli hidegben is ahhoz, hogy minden funkciót könnyedén elérjünk. A OnePlus óramű pontossággal kialakítottnak hirdeti termékét, ami igaz, hiszen az összeszerelési minőség kiváló, nem lehet belekötni a gyári munkálatokba, egyáltalán nem recseg a mobil akkor sem, ha az átlagosnál sokkal keményebben elkezdjük nyúzni. Ez valószínűleg a magnézium/alumínium ötvözetnek, az üveg előlapnak és a műanyag hátlapnak is köszönhető, tényleg nagyon highend érzést ad a kütyü.

Az előlapi érintőgombok funkciója megcserélhető [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az előlapon egy Gorilla Glass 4 üveg által védett, 5,5 hüvelykes, 1080 x 1920 pixel felbontású LTPS-LCD panelt találunk (LTPS = Low Temperature Polysilicon Screen, a vezérlő áramköröket magába a kijelzőbe integrálták). A OnePlusnál tehát nem gondolták úgy, hogy a QHD felé kellene mozdulni, amire aligha van szükség, hiszen a 401 ppi-s képpontsűrűség nagyon éles képet jelent. A fényerősség nagyon jó, a minimális érték is kiváló, vagyis mind napsütésben, mind pedig éjszaka kiválóan olvasható a tartalom. A fehéregyensúly gyárilag elég hűvösre lett kalibrálva, de a szoftver lehetőséget nyújt arra, hogy ezt manuálisan másképpen állítsuk be. A képernyő alatt két érintésérzékeny, háttérvilágítással rendelkező gombot találunk, amiknek a visszalépés és alkalmazásváltó funkciója felcserélhető. A középső gomb szintén érintésérzékeny, és képes leolvasni az ujjlenyomatot, méghozzá igen jó hatásfokkal. A kijelzőt ráadásul be sem kell kapcsolni ahhoz, hogy működjön, elég csak ráhelyezni az ujjunkat, és máris a kezdőképernyőre lép a szoftver. Felül a beszélgetési hangszóró mellett jobbra lelhető fel az öt megapixeles előlapi kamera, az értesítő led, valamint a fény- és a közelségérzékelő szenzor.

Jól működik az ujjlenyomat-olvasó [+]

A fém oldalkeret adja meg az igazi felső kategóriás élményt, hűvös, mégis kellemes tapintású a telefon. Mivel azonban viszonylag vaskos lett a készülékház, egykezes használatot ne reméljünk, illetve készüljünk fel arra, hogy a sarkok egy kicsit kényelmetlenek lesznek a tenyerünknek. Jobbról két vékony gombbal találkozunk, az egyikkel a hangerőt szabályozhatjuk, a másikkal pedig a telefont és a képernyőt kapcsolhatjuk ki és be. Felül a 3,5 milliméteres jack csatlakozót és a másodlagos mikrofont leljük fel, balról pedig egy csúszkát figyelhetünk meg, melyhez háromféle audioprofil rendelhető, így könnyedén lehet a rezgés, a hangos, vagy esetleg a néma funkciót aktiválni. Alul a szimmetrikusan elhelyezkedő furatok között lapul az USB Type-C csatlakozó, mellette pedig egyik oldalt a beszédmikrofon, másikon pedig a hangszóró bújik meg.

Érdes, smirglipapírszerű hátlap [+]

A hátlap matt, felülete pedig olyan, mint a smirglipapír, érdes, mindenesetre sokkal kevésbé az, mint amilyen az elődmodellnél volt. Az ujjlenyomatokat és a koszt sem gyűjti, nekem speciel nagyon tetszik ez a kialakítás. A StyleSwap névre keresztelt borítás könnyedén cserélhető, így válthatunk bambusz vagy más mintázatú megoldásokra. A fedlap alá rejtett akkumulátort nem tudjuk cserélni, ellenben bal felül egy kis tálcát ki tudunk húzni a helyéről, amibe két nanoSIM kártyát rakhatunk. Mellé szerelték a dupla ledes villanót, a tizenhárom megapixeles fényképezőt, valamint a fókuszálást segítő lézert.

Hardver, szoftverezettség

Nagy port kavart az utóbbi időben a 64 bites, 20 nanométeres csíkszélességű Qualcomm Snapdragon 810 chipset körüli botrány, a OnePlusnál mégis úgy gondolták, hogy igenis jó döntés ennek a lapjának a javított verzióját beletenni a telefonba. A nyers teljesítmény nem kérdéses, hiszen az ARMv8 architektúrájú processzorban négy darab 1,56 GHz-re skálázott Cortex-A53 mag és négy darab 1,82 GHz-en pörgő Cortex-A57 mag dolgozik, a grafikus gyorsítást az Adreno 430 végzi. A rendszermemória mennyisége az eMMC v5.0 tárolóegység méretétől függ, létezik 16 GB-os verzió 3 GB RAM-mal, valamint 64 GB-os változat 4 GB RAM-mal, és mivel egyiket sem lehet microSD-vel bővíteni, így ha valaki hosszabb távra gondolkodik a telefon megvásárlásakor, mindenképpen érdemes az erősebbik modellt választani. A rezgőmotor meglehetősen jó teljesítményt nyújt, érezhető, mégis egy kicsit lágy a mozgása, ahhoz mindenesetre bőven elég, hogy a hatalmas készüléktestet megrezegtesse.

USB Type-C kábel és csatlakozó [+]

A pontszámok vizsgálása során jól látszik, hogy nyers teljesítményben csak az Exynos előzi meg a Snapdragon 810-et, nem lett volna ez rossz chipset, ha a melegedési gondokat megoldotta volna a Qualcomm. A maximumnál egy kicsit alacsonyabb órajel viszont sokat segít, és azért még így is nyolc nagyon erős magról beszélünk, aminek gyerekjáték meghajtania az 1080p-s kijelzőt. A rendszersebesség folyamatos, az átmenetek akadozásmentesek, a játékok futtatása sem akadály, a benchmark tesztek vizuális tesztjét is nevetve tudta le a telefon. Vannak viszont nagyon zavaró lassulások, például a tárcsázóból való kilépés, vagy az üzenetek megnyitása olykor több másodpercet vesz igénybe, valahogy a felület optimalizálatlan, ezeket a hibákat nagyon gyorsan javítani kellene.

[+]

A telefonon tesztünk idejében az Android 5.1.1 operációs rendszerre épülő Oxygen UI 2.1.0 felület futott (már a 2.1.1 is elérhető kisebb hibajavításokkal, ami a cikkben leírt problémákat még nem orvosolja), ám várható, hogy a verziószám heteken vagy hónapokon belül jelentősen nőni fog. A szoftver alig különbözik a gyári zöld robotos rendszertől, szinte mindenhol az alap ikonkészlet köszön vissza, a menüben 6 x 4-es elrendezésben láthatjuk a programokat, a több lapból álló főoldal widgetekkel és gyorsikonokkal szabható testre. A legördülő információs függönyben az értesítések, a gyorsbeállítások kapcsolói, valamint a fényerőszabályzó csúszka jelenik meg. A beállításokba lépve legfelül konfigurálni tudjuk, hogy a két kártya közül melyik legyen az elsődleges hívás, internetkapcsolat és üzenetküldés esetén. A gombok részleg alatt az érintésérzékeny vezérlőgomboknál adhatjuk meg, hogy melyikkel lépjünk vissza és melyikkel lehessen megnyitni az alkalmazásváltót, plusz azt is beállíthatjuk, hogy hosszú megnyomás esetén milyen művelet induljon el.

[+]

A kézmozdulatok a zárolt képernyőre rajzolás után megjelenő funkciókat rejti, ha például O-t mintázunk, akkor a kamera indul azonnal el, ha pedig V-t, akkor a zseblámpa aktiválódik. Működik a dupla koppintásos képernyő felébresztés. Ugyanerre találjuk az ujjlenyomat-olvasót, ami maximum öt ujjat képes eltárolni, és sajnos kizárólag csak a képernyő feloldására és zárolására használható, holott több hasznos funkciót is be lehetett volna építeni. Az azonosítókat érintés alapján ismeri fel a szenzor, ahogy az előző oldalon is írtam, nagyon jól és precízen működik. A telefonkönyvben prediktíven kereshetünk a tárcsázó számai és betűi szerint, a névjegyekhez pedig név, telefonszám, cím, email, jegyzet, csengőhang rendelhető. A gyári androidos billentyűzet nagyon jól használható, tud magyarul, a nagy kijelző miatt elég kényelmesen és pontosan lehet gépelni vele.

[+]

Ha balra ugrunk a főoldalról, akkor a Polcnak (Shelf) nevezett felülettel találkozunk, ahol az időjárást, a gyakori alkalmazásokat és névjegyeket érjünk el pillanatok alatt. Naptár esetén a Google-féle megoldásra kell hagyatkoznunk, ami havi, heti, éves, három napos és napi nézetet tartalmaz, az események szinkronizálhatók más fiókokkal, új teendő esetén pedig időpontot és emlékeztetőt is menthetünk ezek mellé. Extra program a hangszínszabályzón kívül nincs, a Google Dokumentumokra, a YouTube-ra, a Fotókra, a hangfelvevőre, a számológépre, a Térképre, az ébresztőórára, valamint a Play Áruházra kell még első indítás után számítani.

Kamera, videó, audió

A 13 megapixeles, f/2.0 rekesztértékű, 1,3 µm pixelméretű, hat lencséből álló kamera lézeres fókuszálási segítséget kapott, éjszaka pedig egy dupla ledes villanó világítja meg a környezetet. Nagyon jól jön fotózáskor és videózáskor az optikai képstabilizátor, ami nem működik túl agresszíven, de érezhető a hatása. Filmezni maximum 4K felbontásban lehet, 720p-ben pedig lassított felvételek készítésére nyílik lehetőség. Szelfizni az 5 megapixeles előlapi szenzorral lehet. A szoftver nagyon sokat fejlődött a különböző verziók kiadásával, automatikus módban a szépség, a HDR és a tiszta kép funkciók érhetők el. Könnyedén válthatunk a Time-lapse, a slo-mo, a sima videózás, a fényképezés, valamint a professzionális módok között (utóbbit kézikönyvnek nevezik magyarul, ami egyrészt vicces, másrészt érthetetlen). A manuális nézetre kapcsolva babrálhatunk a záridőn (30 és 1/8000 másodperc között), az ISO-n (100-1600), valamint a fehéregyensúly és az expozíció értékén. Az időzítot 3, 5 és 10 másodpercre állíthatjuk be.

[+]

Az időjárás ugyan egyáltalán nem volt kegyes a OnePlus 2-hoz, mégis ha egy kamera ilyenkor jól teljesít, akkor napsütéses környezetben is úgy fog. A feladatot csak közepesen jól oldotta meg a telefon. Nappal még egész kellemes felvételek készültek, bár tény, hogy már ilyenkor is több hiba kiütközött. A vonalélesség például nem tökéletes, ami annak köszönhető, mert a zajt nagyon agresszíven elmossa az algoritmus, így gyakran homályos, részletet mellőző képekkel találkozunk. Sokszor mindenesetre nincs ilyen gond, a menetrendet tartalmazó tábla feliratai jól látszódnak például. A makró mód nem a legerősebb pontja a telefonnak, a keresőn éles a kép, de ha kattintunk, a végeredmény sokszor nem lesz az. A vaku irtózatosan erős, és az ilyen fotók egész korrektek is lettek, szemben az éjjeli alkotásokkal, ahol már azért egyáltalán nem tudja felvenni a versenyt a mobil a felső kategóriás ellenfelekkel. A videozási képességeket is teszteltük természetesen, a következő linkeken a lassított, a 4K felbontású és az 1080p méretű felvételeket lehet elérni.

Nagyon erős a dupla ledes vaku [+]

Gyári videolejátszó nincs, csak a Google Fotókból érjük el a képeket és a filmeket. Érdemes tehát nagyon gyorsan letölteni valami programot, akár egy BS Playert, akár egy MX Playert, mert utána már maradéktalanul élvezhetjük a filmezés minden örömét. A szoftverek telepítése után kitárul a világ, egészen 2K felbontásig mindennel próbálkozhatunk, plusz a formátumok terén sem botlunk majd akadályba, hiszen így már a DivX tartalom is megjeleníthető, 5,5 hüvelyken pedig már azért végig lehet nézni pár sorozatrészt.

[+]

Muzsikálni a Play Zene segítségével lehet, ami az Áruházban megvásárolt, és a telefonra másolt számokat listázza, méghozzá albumok, előadók és dalok szerint. Az ismétléses és a véletlenszerű lejátszáson kívül túl sokat nem tud, a hangszínszabályzó sem a gyári, hanem egy Audio Tuner névre keresztelt program, ahol aztán a basszustól kezdve a magas hangokig mindent a legjobb belátásunk szerint állítgathatunk attól függően, hogy filmezni, vagy éppen játszani van kedvünk. FM-rádió sajnos nincs, én mindig mérges vagyok, ha egy gyártó kihagyja a telefonból, mert igenis hasznos dolog. A hangszóró minősége közepes, a magas és a mély hangok esetén sem brillírozik sajnos, előbbi éles, utóbbi pedig berezonál egy kicsit, messze áll még a mobil attól, hogy például a BoomSoundot kicsit is megközelítse.

A frekvenciaátvitel tökéletes, a grafikon egyenes, vagyis azokat a hangokat, amiket a fülünk képes felismerni, azokat maradéktalanul és jó minőségben játssza le a telefon.

Nincs zaj sem, így sistergés esetén maximum arra gyanakodhatunk majd, hogy a headsetünkkel van valami probléma.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A telefon nagyon jól áll adatkommunikációs téren, egyedül az NFC maradt ki, ami igazából érthetetlen, pláne úgy, hogy a chipset támogatja, no meg egyre több helyen lehet már mobillal fizetni, amihez elengedhetetlen ez a modul. Ha viszont túlesünk ezen a blamán, csak jó hírrel találkozunk. Tesztalanyunk ugyanis két nanoSIM-et kezel, ezek a kártyák csak akkor lógnak együtt a hálózaton, ha nem bonyolítunk hívást, ahogy csevegünk az egyiken, a másik lekapcsolódik és internetezésre sem használható. A hangminőség nem rossz, bár néha recsegősnek érezték a hangomat, én pedig talán egy kicsit túl élesen hallottam másokat. A hangerővel nem volt gond, még a nagy forgalmú körutakon mászkálva is értettem mindent. A telefon rendelkezik 802.11a/b/g/n/ac-s WiFi-vel, ami kétcsatornás, internetmegosztásra használható, van Bluetooth 4.1 (A2DP), illetve természetesen GPS is. A földi tornyokon és routereken kívül a GLONASS műholdakat is látja a mobil, iszonyatosan pozicionál, méghozzá körülbelül három méteres pontossággal.

[+]

Amíg nem telepítünk más programot, addig kizárólag a Chrome böngészőt tudjuk internetezésre használni, ami nem támogatja a Flash-t. A Google fiókba való bejelentkezéssel minden, más platformon használt könyvjelzőt vagy előzményt elérünk, a jelszavak felelevenítésével sem kell tovább küzdenünk. Kérhetünk asztali nézetet, privát lapokat aktiválhatunk, a már megnyitott oldalakat az alkalmazásváltó segítségével érjük el. Két ujjal nagyítani tudunk a szövegre, sajnos ezután a dupla koppintásos sortördelés nem működik, kizárólag egy előre beállított szövegméret ajánl fel a szoftver.

Két nanoSIM-et fogad a telefon [+]

A hátlap alá szerelt lítium-polimer akkumulátor 3300 mAh kapacitású, ami bármennyire is jól hangzik, sajnos egy napnál hosszabb üzemidőt nehezen lehet kicsikarni belőle. Én például egy fél órás videotelefonálás, körülbelül ugyanennyi navigálás (egyébként ilyenkor egész kevés energiát fogyaszt a telefon), körülbelül húsz perc telefonálás, üzenetküldések sokasága, valamint egy kis böngészés után körülbelül 3,5-4 órás kijelzőidőt értem el, és este már enni kért a mobil. Nyilván lehet ennél kevesebbet is nyomogatni a készüléket, de másfél, nagyon maximum két napnál többet semmiképpen se várjunk tőle. Van egyébként energiatakarékossági mód, amivel csökken a teljesítmény, ez akkor jó, ha már minden kötél szakad, és még szeretnénk kibírni valamilyen áramforrásig. 20-ról 90 százalékos töltöttség eléréséhez egyébként nagyjából 80 percre volt szükség.

Látszik a méretbeli különbség a Samsung Galaxy S6, a OnePlus 2 és a Sony Xperia Z5 között [+]

A OnePlus 2 flagship killernek született, és több ponton azzá is vált, hiszen megmutatta, hogy kedvező áron is lehet nagyon jó minőségű és teljesítményű telefont piacra dobni. Az anyaghasználat és az összeszerelés kiváló, az mondjuk látszik, hogy a megnyerő dizájn kialakítására nem maradt nagyon idő, mivel ergonómiailag nem lett tökéletes a telefon, elég nehéz egy kézzel irányítani. A kijelző ugyan nem QHD felbontású, ezen aligha kell szomorkodni, a Full HD is bőven elég, még 5,5 hüvelyken is, és szerencsére a fényerő és a betekintési szögek is nagyszerűek. A Snapdragon 810 chipsettől lehetett tartani, viszont a kicsit visszafogott processzoros órajelnek köszönhetően nem melegszik annyira a lapka, és nincs negatív hatással a teljesítményre az sem, ha sokat játszunk a telefonon. Az Oxygen UI felület lényegében alig különbözik a gyári androidos megoldástól, ám ebbe semmi kivetnivaló nincs, legalább jobban gazdálkodik így a rendszermemóriával a rendszer. A szoftver sebessége nagyon jó, olykor azonban nagyon hosszan elgondolkodik, aminek okára nehéz megtalálni a választ, viszont eléggé idegesítő, főleg úgy, hogy ilyen momentumok már a tárcsázóból való kilépéskor is előfordulnak. A kamera nappal jó képeket készít, az éjszakai teljesítményen még bőven lenne mit javítani. A fókuszálás szintén nem a telefon erőssége, pedig ott a lézeres segítség, ami már több LG készülékben is bizonyított. Az ujjlenyomat-olvasó hasznos és jól működő extra, bár bőven lehetne köré építeni néhány funkciót. Az üzemidő átlagos, az ár viszont egyáltalán nem az, hiszen a 3GB/16 GB-os változatért 108 ezer forintot, a 4 GB/64 GB-os variánsért pedig 130 ezer forintot kér el a OnePlus, nem kérdés, hogy mindenképpen érdemes az utóbbi mellett dönteni, hiszen mind a rendszermemória, mind pedig a későbbiekben sem bővíthető tárhely miatt megéri a felárat. Ezen összegek mellett pedig nehéz konkurenst találni, ami ilyen felszereltséggel rendelkezik, a hasonló komponensekből álló Sony Xperia Z5 például több tízezer forinttal többe kerül, ugyanez a többi zászlóshajóra is igaz. A gyengébb tudású, de nagyobb felbontású kijelzővel szerelt Lenovo Vibe Z2 Pro vásárolható meg ugyanennyi bankóért, olcsóbban az LG G3 kaparintható meg, és nagy ellenfél még az ASUS Zenfone 2 ZE551ML is. A OnePlus 2 tehát tényleg megéri az árát, ha valaki hajlandó várni a sorozatosan érkező hibajavításokra és frissítésekre, akkor annak mindenképpen ajánlható a termék, én a jelen állapotára egy nagyon erős tetszett plecsnit tudok adományozni. Nem sokon múlt, hogy eggyel jobb legyen a végeredmény, az árazás remek, de még kell reszelni itt-ott a kamerán és az optimalizáción, fájóan hiányzik a memóriabővítés és érthetetlen az NFC kimaradása. Máskülönben viszont tényleg ott van a csúcsmodellek szintjén, olcsóbban.

OnePlus 2

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

OnePlus 2

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	151,8 x 74,9 x 9,9 milliméter
	Tömeg	175 gramm
	Színvariációk	fekete
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (401 ppi)
	Kijelző típusa	LTPS-LCD kapacitív érintőkijelző
	Kijelző védelme	Gorilla Glass 4
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Snapdragon 810 (MSM8994)
	Processzor típusa	4 x 1,56 GHz-es ARM Cortex-A53 + 4 x 1,82 GHz-es Cortex-A57
	Processzor csíkszélessége	20 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 430
	RAM mérete	3 / 4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16 / 64 GB
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/2100/2300/2500/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	LTE	van (Cat.6)
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11 a/b/g/n/ac, WiFi hotspot, WiFi direct
	USB	Type-C 1.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 5.1.1 (Lollipop) + Oxygen UI
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Audio Tuner, Files
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixeles, lézeres autofókusz, dupla, ledes villanó, optikai képstabilizátor
	Másodlagos kamera	5 megapixeles
	Videófelvétel	4K @ 30 fps, 720p @ 120 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3300 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	? óra
	Beszélgetési idő	? óra
	Zenelejátszási idő	? óra
	Egyebek
3,5 milliméteres jack kimenet, giroszenzor, gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő, ujjlenyomat-olvasó, értesítési led