Bevezetés, csomagolás, tok
Van egy olyan szállóige, mely szerint a jó dizájn nem csak a külsőségeket jelenti, hanem megmutatja azt is, miként működik valami. A Nothing az elmúlt egy évben három terméket tett le az asztalra, ezek közül az első tavaly ősszel egy fülhallgató volt, majd jött a telefon is, idén őszre pedig befutott egy újabb fülhallgató is, tesztünk alanya a Nothing Ear (stick), ami első ránézésre olyan, mintha csak levágták volna a tavalyi Ear (1) gumiharangjait, a hordtokot pedig felcsavarták volna.
[+]
A vagdosós analógia helytálló a funkciókat tekintve is, az Ear (stick) nem kínál például aktív zajszűrést, ami egyrészt érthető, hisz a fülkagylóban ülő nyitott kialakítással, mely a hallójáratot nem izolálja ezt nehéz megoldani, de a Huawei kínálatában is találni olyan nyitott FreeBuds fülest, mely képes rá és a Samsung Galaxy Buds Live is tudott ANC-t biztosítani. Egy nyitott fülhallgatóval persze nem is az az ember célja, hogy elzárja a külvilág hangjait, de az opció az aktív zajszűrésre egy 51 990 forintos termék esetében nem lenne ördögtől való.
[+]
Ha az Ear (1)-hoz hasonlítjuk az újoncot, akkor le kell mondani a vezetékmentes töltés lehetőségéről is az Ear (stick)-ben, a rúzshoz vagy cryptexhez hasonlító henger ugyanis csak USB Type-C csatlakozón keresztül vesz fel áramot. Fedél nincs is a hordtokon, az átlátszó műanyagból készült henger pirossal jelölt végét kell elforgatni, hogy a fülhallgatókat ki tudjuk venni. Egyedibb megoldás, mint a sokadik fedelet felnyitni, ugyanakkor nem problémamentes. A henger belseje és a transzparens műanyag közé bekerülő koszt kiszedni szinte lehetetlen. A tesztre kapott fülhallgatót egy hétig a kabátom mellkasának zsebében hordoztam magammal, legtöbbször az irodában és otthon hagyta el azt, párszor tömegközlekedésen, és csak addig volt nyitva, amíg a füleseket kivettem tokjukból. Mégis beszivárogtak apró szöszök, por, amik meglátszanak és itt nem megoldás, hogy egy törlőkendővel áttörlöm, mert egyszerűen nem lehet, préslevegővel kifújni sem sikerült. A henger nyitása egyébként megoldható egy kézzel is, pár nap használat után már reflexből csavargatja az ember.
[+]
Méretét tekintve 87,1 x 29,8 x 29,8 milliméteres hordtokról beszélhetünk, amely 46,3 grammot nyom, szóval nem nagy, bármilyen zsebben kényelmesen elfér. Az átlátszó műanyag felülete biztosan karcolódni fog hosszú távú használat mellett, a mikrokarcok már egy hét után megjelentek. A jobb és bal fülhallgatót mágnes tartja helyén a tokban, köztük egy fehér LED jelzi a töltöttséget és a csatlakozás állapotát. Alul az USB-C csatlakozó mellett egy ezüst színű gomb található, amivel párosításra kényszeríthető az eszköz, de az első kinyitást követően automatikusan párosító módba lép, a csatlakozási lehetőségekről a következő oldalon.
A doboz, még bontatlanul. [+]
A fülhallgató egy hosszúkás dobozban érkezik meg a vásárlóhoz, ennek két végén egy-egy piros papírszalagot kell lehúzni, hogy kinyíljon, ami ötletes, ugyanakkor ha a ragasztó túl erősen fog, széttépjük vele a doboz tetejét. Miután kinyitottuk a két végénél, visszazárni már nem fogjuk tudni normálisan, ergo egy rakás szemetünk lesz csak. A csomagolás egyik oldalából a mindkét végén Type-C csatlakozós kábelt és némi papír alapú leírást tudunk kiszedni egy hengerben, a másikból pedig a fülesek csúsznak ki a tokban. A Nothing semmiféle fenntarthatósági adatot nem közöl termékéről, de a doboz, melyben érkezik a fülhallgató legalább műanyagoktól mentes.
A kibontás szerencsétlenül sikerült folyamata és a végeredmény. [+]
Kialakítás, kapcsolat, kezelés
A fülhallgató bemutatásakor a Nothing azt mondta, száznál is több fül alapján kétszáznál is több 3D nyomtatott modellel próbálták ki, mi lenne az ideális forma az Ear (stick)-hez. Én ezt elhiszem, de a 19,9 x 15,3 x 12 milliméteres fülhallgató így sem akart stabilan megülni a jobb fülemben, behelyezni is nehéz volt a jobb fülest és ha hirtelen megmozdítottam a fejem, esetleg beszéltem vagy ettem, fix, hogy kirepült vagy kicsúszott helyéről. A bal fülhallgatóval semmi hasonló gondom nem volt, stabilan és kényelmesen megmaradt fülkagylómban, a 4,4 grammos súly pedig jól van elosztva, nem húzott, nem is nyomott. Adott az IP54-es víz- és porálló kialakítás is, így ha edzéshez szeretné valaki használni, a verejték nem kéne, hogy kárt tegyen a fülhallgatóban.
A száron nyomásérzékeny felület van, a műanyag részek többsége átlátszó. [+]
A jobb fülem esete jól példázza, hogy ha valakinek a füleshez nem illő formájú hallószerve, a műanyagból készült eszköz nem a legjobb választás. A fehér műanyag felület csúszik, s nincs arra sem lehetőség, hogy szilikon támaszt tegyen rá az ember, mellyel az antihelixben megtámaszkodna az eszköz, a tragus és az antitragus pedig nem minden esetben képes megtartani. A helyzetet nehezíti, hogy az áttetsző műanyaggal fedett száron található parancsbeviteli felület nem érintésekkel, hanem szorításokkal kezelhető, amivel akaratlanul is mozgatja az ember a fülhallgatót. Bár amennyit igazgatnom kellett a jobb fülest, az érintőfelület valószínűleg már megőrült volna tőle.
(forrás: Mobilaréna) [+]
(forrás: Mobilaréna) [+]
A fülhallgató egy, kettő vagy három nyomásra, illetve egy vagy kettő nyomásra és nyomva tartásra reagál. Az egy nyomás alapbeállítások szerint a lejátszás / szünet és a hívás fogadása / vonal bontása parancsokat teljesíti, ez nem változtatható, a többi viszont testre szabható a Nothing X alkalmazásban. A beállítható parancsok között szerepel az előre vagy vissza ugrás a lejátszásban, a csatlakoztatott eszköz hangasszisztensének felébresztése, a bejövő hívás elutasítása, és a hangerő emelése vagy csökkentése. A parancsok végrehajtása előtt a fülhallgató apró kattanó hangot kiadva jelzi, hogy vette és csinálja.
(forrás: Mobilaréna) [+]
A parancsokat a Nothing X alkalmazásban állíthatjuk be, ez Androidra és iOS-re is elérhető, de ha valakinek Nothing Phone (1) telefonja van, nem lesz szüksége rá, ott ugyanis a fülhallgatóval kapcsolatos beállítási lehetőségek a rendszerbe vannak integrálva úgy, ahogy az iOS viselkedik az AirPods fülhallgatókkal. Androidhoz és Windowshoz van gyors párosítás is, illetve ezeken a rendszereken a tok töltöttségét is jelzi az értesítés és az alkalmazás is, iOS-en csak az alkalmazásban látjuk a százalékos adatokat a tokra vonatkozóan, a fülesekről a widget is tájékoztat.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Az iOS változat nálam valamiért csak angol nyelven működött, hiába magyar a teszthez használt telefon nyelve, Android rendszeren viszont automatikusan magyarul indult már az alkalmazás. A főoldalon a hangszínszabályzót és az érintőfelület beállításait találjuk, a hangszínszabályzó esetén négy előre programozott EQ és egy személyes beállítás opció.
Az EQ beállítási lehetőségei így néznek ki. (forrás: Mobilaréna) [+]
A főoldalon a jobb felső sarokban találunk egy fogaskerék ikont, ez alatt rejtőzik a viselésérzékelés, az alacsony késleltetés és a fülhallgatók keresése. A viselésérzékelés pontosan és gyorsan működött, a szenzor pedig a fülhallgatók fején láthatatlan helyen van. A késleltetés 100 ms körül van, szemmel látható csúszást nem tapasztaltunk. A fülhallgatók keresése a jobb vagy a bal fülesen keresztül játszik le dallamot magas hangerőn, viszont térképen nem mutatja meg, hogy hol lehet az eszköz és UWB vagy egyéb extra sincs, ami segít megtalálni az esetlegesen elhagyott kütyüt. Az alkalmazás bal felső sarkában található menüben hozható elő az eszközváltó, ha esetleg több Nothing fülessel rendelkeznénk, illetve itt lehet bejelentkezni a felhasználói fiókunkba és itt állíthatjuk az alkalmazás témáját is (világos, sötét, rendszerhez alkalmazkodó).
(forrás: Mobilaréna) [+]
A Bluetooth 5.2-es kapcsolat stabilnak bizonyult (RSSI: - 41 dBm), a fülhallgatók egyből csatlakoznak, amint a tokot kinyitjuk, viszont multipont támogatás nincsen. Tapasztalatunk szerint három eszközzel párosítva mindhármat képes megjegyezni a fülhallgató, viszont csak az utoljára használttal kapcsolódik és manuálisan kell az eszközök közt váltani. A hangátvitel SBC és AAC kodekre van korlátozva, a Nothing Phone (1) bár támogatja az aptX-et, a fülhallgató továbbra sem. Csendes környezetben pedig kellemes élményt is tud nyújtani az Ear (stick) a hallójárat felé néző hangszórójával.
Hangminőség, üzemidő, verdikt
A Nothing 12,6 milliméteres dinamikus meghajtót használ, polietilén-naftalátból és poliuretánból készült diafragmával, amit a cég állítólag dedikáltan az Ear (stick)-hez tervezett. Kialakításából adódóan a fülhallgatók a mély tartományban és a basszusok átadásában gyengélkednek, ezt a “Bass Lock” nevű szoftveres trükkel próbálja a fülhallgató megoldani: három mikrofonja és a viselés pozíciója alapján megpróbálja kiszámolni egy algoritmus, mennyi vész el a mély hangokból és állít az EQ-n ennek megfelelően, így állítólag elérve azt, hogy az ideális hang érkezzen meg a hallójáratba.
[+]
Ez nem kikapcsolható és nem is ellenőrizhető a szoftverben, de a gyakorlatban érezhető, ahogy a mély tartomány próbálja magát képviseltetni. Ez viszont a hangzás rovására megy, a középtartomány lenne a domináns, de gyakran rámászik a basszus, a magas hangok pedig túl harsányak, így a zenei tisztaság végeredményben jóindulattal közepes, meg sem közelíti a Sony LinkBuds teljesítményét. A színpadtér visszaadásában és részletekben is átlagos az Ear (stick), karaktere, dinamikája viszont alig van, és minden egységesen szólal meg rajta. Csendes környezetben az alkalmazáson belüli EQ-val lejjebb húzott basszussal kényelmes használata (már ha jó az ember fülébe), a körülöttünk zajló dolgokból is minimálisat izolál, a sztereó szeparáció ugyanakkor pedáns, és könnyűsége nyomán úgy érezhetjük, hogy nincs is fülhallgató a fülünkben.
[+]
Hangoskönyvekhez, beszélgetős műsorokhoz vagy épp beszélgetésekhez ideális az Ear (stick), a három mikrofon és a háttérhangokat izoláló algoritmus tiszta és érthető módon adja vissza a beszélő hangját. A háttérzajok mellett a szél által okozott zaj szűrésére is alkalmas a “Clear Voice” algoritmus, ami állítólag milliónál is több hangminta alapján képes a zavaró elemeket eltávolítani. Mivel nincs aktív zajszűrés, így az átengedő mód is kimaradt, ám ha nem szól semmi, tisztán és érthetően halljuk majd a külvilágot.
Üzemidőben is segít, hogy nincs ANC, az Ear (stick) hét órányi zenelejátszást ígér, viszont csak három órányi beszélgetési időt, ami kicsit gyenge. A teszt egy hete alatt 100%-ról 60%-ra merült a tok, amivel együtt 29 órányi folyamatos zenelejátszást vagy 12 órányi beszélgetési időt lehet elérni. A fülhallgatókat a hordtok négyszer tudja teljesen feltölteni, ha lemerültek volna. 10 perc töltéssel elérhető 9 órányi töltöttség a tokban, egy óra alatt pedig teljesen feltölthető a tok.
Összegzés
Nothing Ear (stick) a hordozó tokban. [+]
Félig átlátszó megjelenésével a kilencvenes és kétezres évek kütyüit idézi meg a Nothing Ear (stick), a hordtok is egyedi kialakítású. A félig nyitott, a hallójáratot eltorlaszoló kialakítás helyett a fülkagylóban ülő forma is pozitívum, kisebb az esély vele a halláskárosodásra vagy arra, hogy fertőzést kapjon el hallójáratunk. Hosszú időn át is kényelmesen viselhető, már ha az embernek jó az eszköz a fülébe, a műanyag forma ugyanis fix és nincs lehetősége a felhasználónak gumiharang vagy támasz cseréjével azon változtatni, hogyan ül meg a fülhallgató fülében. A dizájn emellett a henger formájú tok forgatható részén is megfeddhető, hisz a belső rész és a külső átlátszó borítás közé bekerülő szennyeződéseket kiszedni nem lehet olyan egyszerűen, mint egy felfelé nyíló fedéllel szerelt fülesnél.
Vezetékmentes töltés nincs, csak az USB-C csatlakozón keresztül vesz fel áramot az eszköz. Arra legalább gondoltak, hogy mindkét végén Type-C kábelt adjanak hozzá, így telefonról is tölthető. Kivéve, ha az iPhone. [+]
A kodektámogatás SBC-re és AAC-re szorítkozik, amivel kellemes, de átlagos hangot biztosít, 51 990 forintos árához képest pedig gyenge a teljesítmény, kétezer forinttal többet fizetve már elhozható a Sony LinkBuds, ami szintén nyitott kialakítással, de sokkal tisztább hangzással és változtatható illeszkedéssel, ráadásul érkező multipont-támogatással többet nyújt. Az Apple kínálatában ott az AirPods 70 ezer forinttól, Spatial Audio térhangzással és multiponttal, vagy említhető az Android telefonokkal jobban együttműködő Huawei FreeBuds 4 is, ami hasonló kialakítást és tudáslistát ad már 40 ezer forint körüli áron. Ha pedig még olcsóbban szeretnénk megúszni, akkor a Samsung Galaxy Buds Live 30 ezer forintos áron lehet a legjobb választás, illeszkedésének személyre szabhatósága és az opcionálisan bekapcsolható ANC-je és vezeték nélkül is tölthető hordozója szerintem ár-érték arányban jobb választássá teszi, mint az Ear (stick), bár megjelenésében utóbbi tényleg egyedibb.
Ajánlani nehéz lenne ezt az eszközt, mert megjelenésén kívül semmit nem nyújt, amit máshol ne találna meg a nagyérdemű olcsóbban, viszont tudom, hogy vannak, akiknek a technikai paraméterek annyira nem fontosak. Az alapokat tisztességesen teljesíti is a Nothing Ear (stick), így zárásként annak, aki szemez vele csak azt tudnám ajánlani, hogy próbálja meg, kényelmesen megül-e fülében, mielőtt vásárlásra szánja el magát.
viragdani01
A tesztkészüléket a márka hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönjük a lehetőséget!
