Bevezetés
A mobiltelefonok kezdetben csak olyan szolgáltatásokat és funkciókat kínáltak, melyek a gyártó boszorkánykonyhájában az adott készülékhez kerültek kidolgozásra, így egy-egy modell lehetőségeit teljes mértékig behatárolta annak alapfelszereltsége, melyen csak szakszerviz által telepített újabb firmware tudott volna változtatni, ha az nem ütközött volna a gyártó újabb modellek eladását ösztönző érdekeivel. A szoftveres alapfelszereltség tehát sokáig kulcs volt az egyes termékek pozicionálásában és az újabbak eladásában, hiszen a korábbi és olcsóbb modellekből „kifelejtett” és utólag nem is pótolható funkciók sok esetben új és drágább ajánlatok felé fordították a vásárlók figyelmét.
A Java platform és a nyílt operációs rendszerű modellek térhódítása azonban új fejezetet nyitott a telefónia történetében, hiszen a mobilok megnyíltak a fejlesztők előtt, akik a rendszer kepésségétől függően újabb funkciókkal ruházhatták fel azokat. Ezzel a lépéssel a gyártók kezéből részben kikerült ugyan az alapfunkciókkal való termékpozicionálás lehetősége, de az operációs rendszer és a Java motor megfelelő korlátozása, fejlesztgetése, valamint a hardveres képességek robbanásszerű fejlődése így is folyamatosan újabb modellek megvásárlására késztette a felhasználókat, akik ráadásul elégedettebbé is váltak azáltal, hogy készülékeik tudását egyéni igényeik szerint alakíthatták, valamint a gyártóknak is újabb bevételi forrást jelentett a fejlesztőkészletek értékesítése.
Az elkészített alkalmazások terjesztése és a végfelhasználók elérése azonban egyáltalán nem olyan egyszerű feladat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy telefonjuk hiányzó funkcióit esetleg pótolni lehetne, de még ha tudnak is róla, akkor sem tudják honnan és hogyan beszerezni azokat. A szemfülesebb, technokrata réteg is csak különféle fórumokból értesülhet egy-egy érdekesebb szoftver létezéséről, ám azok megvásárlásához rendszerint dombornyomott hitelkártya, telefonra történő telepítéséhez pedig megfelelő számítógépes szoftver, adatkábel, Bluetooth vagy infravörös modul, esetleg mobil adatcsomag szükséges. Néhány szolgáltató a saját WAP oldalán is kínált egyszerűen letölthető játékokat, ám ezeket csak kevesen használták a magas átviteli díjak miatt, ráadásul a viszonylag kis célközönség miatt a fejlesztők számára sem igazán nyereséges alternatíva.
Történet
Az Apple iPhone megjelenése azonban sikeresen felkavarta a távközlés állóvizét, és két pofont is jelentett az iparág számára: egyrészt az Apple bebizonyította, hogy egy termék sikere nem a világrengető technikai specifikációban, hanem a könnyen használható, egyszerű kezelőfelületben rejlik, másrészt az App Store beindításával új alapokra helyezte kapcsolatát a szolgáltatókkal, a vásárlókkal és a fejlesztőkkel, hiszen minden korábbinál egyszerűbbé és kényelmesebbé vált a vásárlás és a fejlesztés folyamata, mely ráadásul mind a négy szereplő számára előnyös lehetőségeket kínál.
Hogy mi is az az online alkalmazásbolt? Egy olyan virtuális piactér, ahol a felhasználók a megfelelően katalogizált programok között válogathatnak, közvetlenül a telefonjukra tölthetik le azokat, mely ellenértékét bankkártyás fizetéssel, megvásárolható kuponokkal, emelt díjas SMS elküldésével, esetleg a távközlési szolgálató számlázási rendszerét használva, közvetlenül a telefon egyenlegével fizethetik ki. Ez utóbbi két funkciót az online bolt keretrendszer általában a felhasználó engedélyezése után automatikusan is képes lebonyolítani.
Az online katalógust, a hozzá tartozó szerverparkot és a kiszolgáló szoftvert maga a gyártó üzemelteti, a tartalmat a fejlesztők kínálják, a felhasználók eléréséhez és a letöltéshez szükséges hálózati infrastruktúrát pedig a távközlési szolgáltató biztosítja, míg a számlázással kapcsolatos feladatokat a készülékgyártó és a szolgáltató együtt látják el. A megoldás nagyszerűsége, hogy a fejlesztők válláról leveszi a szoftver reklámozásával és terjesztésével kapcsolatos terheket, míg a vásárlók kellően egyszerűen juthatnak hozzá az alkalmazásokhoz.
A májusban beindított Nokia Ovi Store nem akar, és nem is tud az Apple megoldásának közvetlen kihívója lenni, melynek két igen fontos oka van. Az amerikai gyártó iPhone és iPod Touch termékei szinte teljesen azonos specifikációval bírnak, ráadásul a készülékek operációs rendszere eleve az App Store igényeinek megfelelően került kialakításra, mely miatt számos olyan korlátozást tartalmaz, mely szinte lehetetlenné teszi a kártékony, vírusszerű szoftverek létrehozását, így a tartalmak moderálása is meglehetősen egyszerű feladat.
A Nokia hatalmas termékpalettája ugyanakkor lényegesen szerteágazóbb, számos eltérő platformot használ, melyek hosszú éveken át folyamatosan fejlődtek, és eközben egyre nyíltabbá váltak, melyet nem lehet egyik pillanatról a másikra teljesen más alapkoncepciót igénylő megoldásokká átalakítani. Az Ovi Store megalkotásakor a legkomolyabb kihívás tehát a számos eltérő modell támogatása jelentette, melyek számára egységes és kényelmes megoldást kellett kínálni, melyet ráadásul extra szolgáltatásokkal is igyekezett kiegészíteni a gyártó.
Ovi Store és regisztráció
Az alkalmazásokon kívül játékokat, háttérképeket, témákat, hangokat és videókat is kínáló Ovi Store három különböző módon érhető el: számítógépen a store.ovi.com oldal megnyitásával, telefonon a store.ovi.mobi linken, illetve Series 60 okostelefonokon egy külön segédalkalmazás segítségével, mely a fenti link telefonon történő megnyitásakor azonnal letölthető. A külön alkalmazás természetesen gyorsabb működést és kényelmesebb használatot biztosít, mely a közeljövőben számos Series 60 modell menüjébe lopja be magát, később pedig a Series 40 felület szerves részévé is válhat, így a felhasználók a lehető legegyszerűbben férhetnek majd hozzá a piactérhez.
Az online katalógus kínálata nagymértékben függ attól, hogy milyen készülékkel és mely ország mely szolgáltatójának hálózatából nyitják meg, hiszen egy hagyományos Series 40 modell számára teljesen felesleges lenne Symbian alkalmazásokat illetve más inkompatibilis tartalmakat letöltésre kínálni. Az országonként és szolgáltatónként eltérő katalógus oka, hogy bizonyos területek eltérő jogi szabályozással rendelkezhetnek, így lehetnek olyan szolgáltatások, melyek bizonyos országokban nem megengedettek, illetve a szolgáltatók saját megoldásokat is feltölthetnek a katalógusba, melyeket csak a saját ügyfeleik számára kívánnak elérhetővé tenni, ezen túlmenően bizonyos szolgáltatók nem engedélyezik az internetes hívásokat kínáló VoIP vagy a mobil internet megosztását lehetővé tevő WLAN hotspot alkalmazások elérését a hálózatukon.
A katalógus bárki számára szabadon böngészhető, ám a tartalmak letöltése ingyenes regisztrációhoz kötött, melyhez mindenképp szükséges egy kompatibilis Nokia mobiltelefon. Maga a regisztráció telefonos és internetes felületen egyaránt lehetséges, és az így létrehozott felhasználói fiók a piactér elérésén túl az összes többi online szolgáltatáshoz is hozzáférést biztosít, beleértve az 1 GB tárhellyel rendelkező ingyenes email szolgáltatást, a telefonkönyv és jegyzetek szinkronizálását és szerkesztését biztosító megoldást, kép és fájl megosztást és a zenebolt elérését, valamint az internetes felületen megtervezett térképes útvonalak szinkronizálását is. Az „Ovi”, mely finnül annyit jelent, hogy „kapu”, a gyártó online szoláltatásainak központja is egyben.
Kezelőfelület
A szolgáltatás eléréséhez használt internetes kezelőfelület a nagyobb képernyő miatt lényegesen több információt jelenít meg egyszerre, mint a telefonos WAP oldal vagy az Ovi Store alkalmazás. A mögöttes logika azonban mindhárom helyen teljesen azonos. A kezdőképernyőn mindig a tartózkodási hely, felhasználói minősítések és a letöltési előzmények alapján javasolt tartalmak látszanak apró képpel, a név, ár, kategória és a tetszési indexet jelölő csillagokkal együtt. Egy elem kiválasztásával bővebb információ is megjeleníthető, ahol adott esetben több és nagyobb kép, részletes leírás és felhasználói tesztek, hozzászólások is megjelennek. Itt a letöltésen túl lehetőség van saját teszt vagy észrevétel írására, hibajelentés küldésére, valamint ismerősöknek való továbbküldésre ingyenes SMS formájában. Internetes felületen a tartalom letöltése közvetlenül nem lehetséges, viszont a regisztráció során megadott telefonszámra a szükséges link SMS-ben elküldhető.
Az alkalmazások, játékok, témák, hangok és videók között a képernyő felső részén elhelyezkedő kategória linkek segítségével lehet váltogatni, míg egy adott fő témakörön belüli alkategóriák kiválasztásával tovább szűkíthető a találatok listája. A megjelenített találatokat lehet rendezni a felhasználói tetszési index, illetve a publikálás ideje alapján is, továbbá arra is lehetőség van, hogy csak ingyenes tartalmak kerüljenek megjelenítésre. Egy adott termék nevének ismeretében közvetlenül is rá lehet keresni, de a motor sajnos nem túl intelligens, így elgépelés esetén nem ajánl fel hasonló nevű találatokat.
A szerverek kezdeti igen lassú működése mára már egészen stabilabbá vált, bár a telefon böngészőjében elérhető változat és az Ovi Store alkalmazás működése továbbra sem mondható éppenséggel villámgyorsnak, pedig a teszt során egy 3G átvitelre képes Nokia 6290 és egy HSDPA képes 5800 XpressMusic állt rendelkezésemre, melyek ráadásul viszonylag fürge 369 MHz-es processzorral rendelkeznek. A telefonos böngészőben elérhető változat nyilván a nagyobb mennyiségű adat átvitele miatt lassabb, a kliensprogram viszont akárhogy is nézzük, lehetne sokkal gyorsabb. A felület mindenesetre konzisztens és érintőkijelzős készülékkel egészen könnyen használható, ám hagyományos billentyűzettel szerelt mobilok esetén a keresés élménye már kevésbé vidám művelet.
Kínálat, vásárlás
A több mint húszezer elemet kínáló katalógussal útjára indított Ovi Store böngészése során egyből feltűnik, hogy az alkalmazások és szoftverek aránya nem túl nagy, és az ingyenes játékok száma szinte elenyésző. Nokia 5800 számára például mindössze 5 ingyenes játék áll rendelkezésre, megvásárolható szoftverből persze sokkal nagyobb a kínálat. A katalógus érdekessége, hogy a letöltés megkezdéséig gyakorlatilag nem lehet tudni, hogy az adott szoftver Java, Symbian, Flash vagy WRT (widget) technológiával készült-e, valamint a videók és csengőhangok formátumával illetve felbontásával kapcsolatban sincsenek pontos információk.
Ha megtetszik egy tartalom, akkor a letöltés megkezdése előtt célszerű beleolvasni a felhasználói visszajelzésekbe, mivel a pénztártól való távozás után reklamációra már nincs lehetőség. A parányi képek és a leírás nem minden esetben segítenek egy szoftver minőségének megállapításában, bár a gyenge vagy túlárazott tartalmak igen hamar kibuknak. Kompatibilis telefonon böngészve a játékok között felbukkannak az N-Gage próbajátékok is, valamint számos olyan közösségi és más segédalkalmazás is, melyek oldalunkon többször szerepeltek, így például a Nokia Beta Labs átdolgozott galériája is elérhetővé vált.
Ingyenes tartalmat választva a letöltés és telepítés azonnal megkezdhető, míg vásárláskor a tartózkodási helytől függően lehet válogatni bankkártyás, szolgáltatói számlázáson alapuló,vagy boltokban megvásárolható kuponok segítségével történő megoldások között, ám biztonsági okokból a jelszó megadása minden esetben kötelező. Magyarországon egyelőre még nem érhető el az egyenleggel történő fizetés, de az év végére várhatóan mindhárom szolgáltató rendszerén elérhető lesz majd az egyszerűsített fizetési lehetőség.
A csengőhang, háttérkép és téma kínálat még viszonylag bőséges, de videó és zene igencsak kis mennyiségben van jelen. Ez utóbbi egyelőre nem is igazán érthető, hogy pontosan mit keres itt, hiszen aki zenét akar letölteni, az inkább a Nokia Music Store rendezett katalógusában keresgél, vagyis ezen szekció létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető. Kivéve persze, ha a finn óriás később a zenetárát is át szeretné linkelni a piactérre, bár zene terén egyelőre sokkal inkább a korlátlan letöltéssel kecsegtető „Comes with Music” tűnik ígéretes alternatívának.
Fejlesztői szemmel
Vásárlói szemmel nézve tehát az Ovi Store egy egységes, viszonylag könnyen és kényelmesen használható rendszer, mely azonban az Apple iPhone harmincezer alkalmazást felvonultató katalógusánál lényegesen szegényebb választékkal áll rendelkezésre, és ezen az egyéb tartalmak sem sokat javítanak. Fejlesztői szemmel vizsgálva azonban nagyon könnyen választ lehet kapni a dolgok miértjére is. Míg az amerikai gyártó valójában szinte teljesen azonos termékekkel rendelkezik, és egy adott alkalmazás mindegyik készüléken futtatható, addig a finn cég esetén a helyzet már nem ilyen egyszerű. Tény, hogy itt több százmillió készülék a potenciális piac, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak elvileg, vagy legalábbis nem egyetlen termékkel, ugyanis még a Series 40 és 60 platformok sem egységesek, és a számos eltérő kijelzőfelbontású, billentyűzettel és/vagy érintőkijelzővel rendelkező, különböző Java, Flash illetve Symbian implementációt felvonultató készülék számára szinte lehetetlen olyan alkalmazást készíteni, mely mindegyik modellen használható lenne.
A fejlesztő tehát döntésre kényszerül: vagy egy kisebb számú készüléken használható, azok minden lehetőségét kiaknázó megoldással áll elő, vagy gyötrelmes munkával olyan, kevésbé látványos, Java alapú megoldást hoz létre, melynek fel kell készülnie arra, hogy bizonyos készülékek nem férnek hozzá a kamerához, Bluetooth átvitelhez, fájlrendszerhez vagy épp más szolgáltatásokhoz, illetve merőben eltérő számítási kapacitással és memóriával rendelkező célhardveren is fürgén kell üzemelnie, továbbá az érintőkijelzős modellek kényelmes kezelése teljesen más metódust igényel, mint a hagyományos mobiloké.
A helyzetet tovább rontja, hogy míg az Apple 99 dollár egyszeri díjért cserébe egy egyszerű és átlátható megoldást kínál, mely jól használható fejlesztői keretrendszert, dokumentációt, segédletet, és elvileg tetszőleges számú alkalmazás terjesztését és az abból származó nyereség 70 százalékát biztosítja a fejlesztő számára, addig a Nokia által kínált, szintén 70 százalék nyereséget megosztó modell költségei szinte átláthatatlanok. Az Ovi Store eleve csak cégek előtt nyitott, vagyis a lelkes fejlesztők még ingyen sem kínálhatják portékáikat, ráadásul az 50 dolláros egyszeri csatlakozási díjon felül Symbian alkalmazások fejlesztése esetén éves 200 dolláros költséget jelentő Publisher ID és alkalmazásonként több tíz vagy több száz dollárt jelentő Symbian Signed vagy Symbian Express Signed tanúsítvány megszerzése is szükséges, mely egy javított verzió újabb változatának kiadásakor meg kell fizetni. A Symbian tanúsítási procedúra ugyanakkor elkerülhetetlen, hiszen az ilyen szoftverek a rendszer nyíltsága miatt bármihez hozzáférhetnek, így a véletlen vagy szándékos hibákat még idejekorán ki kell szűrni.
Az akár teljes termékpaletta lefedését is biztosító, ám komolyabb megkötésekkel járó Java fejlesztések kicsivel átláthatóbb költségvonzattal rendelkeznek, hiszen itt „csupán” az éves 299 dolláros kiadást jelentő Thawte vagy 499 éves díjjal rendelkező Verisign digitális aláírások megszerzése kötelező, míg a a szoftverek kompatibilitásának tesztelését a Nokia átvállalja. Mivel a Java alkalmazás nem közvetlenül a telefonon fut, hanem egy ellenőrzött, virtuális futtatókörnyezetben, ezért ezek eleve nem lehetnek túl kártékonyak. Szabványos HTML és JavaScript kódokon alapuló WRT alkalmazások, azaz widgetek fejlesztése ugyanilyen digitális aláírás megszerzéséhez kötöttek, ám ezek csak Symbian Series 60 3rd és 5th Edition modelleken futtathatóak, az utóbbi esetben modelltől függően akár a készenléti kijelzőbe is beépülhetnek. Flash tartalmak integrálása, vagy külön Flash Lite alkalmazásként történő értékesítése szintén megoldható, melyhez azonban egy nem túl olcsó Flash fejlesztőkörnyezet is szükséges, valamint figyelembe kell venni, hogy bizonyos modellek csak Flash Lite 2.0, más 3.0, illetve 3.1 verziójú kódok futtatására képes és csak bizonyos esetekben támogatják a Flash videót. Csengőhangok, videók, témák esetén szintén oda kell figyelni a készülékek adottságaira és digitális aláírással is szignózni kell őket.
A Nokia szerteágazó termékpalettájához való fejlesztés tehát semmiképp nem nevezhető egyszerű, átlátható, vagy épp olcsó mulatságnak. Az eltérő felszereltségű és képességű modellek tudásának maximális kiaknázásához külön Java és Symbian alkalmazások fejlesztése szükséges, melyek karbantartása nem csak drága, de macerás munkát is jelent. A komplikált fejlesztési metódus és a magas költségek a kisebb, egyéni fejlesztőket könnyen elriaszthatják a próbálkozástól, így az Ovi Store inkább csak a nagyok játszótere lehet, akik viszont legtöbb esetben komoly hasznot várnak megoldásaiktól, így ingyenes és olcsó tartalmak sokkal kisebb számmal vannak jelen a katalógusban, mint a konkurens gyártónál.
Tisztázatlan kérdések
Az Ovi Store árnyoldalit kezdetben csak a fejlesztők látják, ám bizonyos esetben a vásárlók is megtapasztalhatják. A meglehetősen hosszú EUSA, azaz licencmegállapodás végigböngészése után számos kérdés továbbra is tisztázatlan marad, melyre a piactér egyelőre nem is kínál választ. Akármilyen gondos is az alkalmazások kompatibilitásának ellenőrzése, sajnos előfordul, hogy a felhasználó olyat tölthet le, mely a készülékén nem működik helyesen, vagy nem egészen úgy működik, mint azt a leírás alapján elvárná. A Nokia megoldásában a vételár visszatérítésére nincs lehetőség, azaz nincs 24 órás kipróbálási lehetőség, illetve inkompatibilitás esetén a finn óriás a díj visszatérítése helyett rögtön a tartalomszolgáltatóra mutogat, hogy ezt vele kell tisztázni, hiszen a finn cég csak a közvetítő szerepét tölti be.
Szintén probléma, hogy noha a katalógus nyilvántartja a vásárlásokat és letöltéseket, sőt a tranzakciókat email formájában is visszaigazolja, a megvásárolt elemek újbóli letöltésére egyszerűen nincs lehetőség. Szoftverfrissítés illetve gyári alapbeállítás visszaállítása után azonban a tartalmak egésze vagy egy része könnyen az enyészeté lehet, melyek visszaszerzésére csak akkor van lehetőség, ha azokról előzőleg a PC vagy Suire segítségével, vagy Series 60 okostelefon esetén a fájlkezelő biztonsági mentés funkciójával másolat készült. Más esetekben az újbóli vásárlás jelenti az egyetlen alternatívát. Ez a megoldás semmiképp sem nevezhető barátságosnak, hiszen a tartalmakért a felhasználó adott esetben nagyobb összeget, több ezer forintot is kifizethet, mely egy véletlen hiba folytán pillanatok alatt elveszíthető.
Szintén komoly kötöttségeket jelent, hogy az Ovi Store alkalmazások egyelőre nem kínálhatnak egyszerű alternatívát alkalmazásokon belüli tartalmak vásárlására. Ez például online játékok és felárért extra információkat kínáló hírmagazinok esetén lehetne érdekes, ahol maga az alkalmazás ingyenes, vagy mérsékelt áron szerezhető be, ám az extra pályákért vagy tartalmakért, esetleg az online játék használatáért a szükséges díjakat közvetlenül az alkalmazásban lehetne kifizethetni. A helyzet visszássága, hogy a nyereségmegosztásos modell miatt a fejlesztők nem is tehetik meg, hogy az Ovi Store fizetési rendszerét megkerülve áruljanak további aktiválási kódokat, ugyanakkor arra sincs lehetőségük, hogy azon belül bonyolítsanak le tranzakcióikat. Az egyetlen járható út tehát az, ha időkorlátos megoldásokat kínálnak, azaz például olyan online játékot, mely csak bizonyos ideig használható, aztán újabb változatot kell megvásárolni belőle. Ez nem túl felhasználóbarát alternatíva, de jelenleg az egyetlen járható út.
Mit hoz a jövő?
Az Ovi Store jelen formájában is életképes megoldásnak tűnik, ám számos téren komoly átalakításokra lesz szükség. Az első és legfontosabb, hogy az alkalmazások újbóli letöltésének lehetőségét mihamarabb biztosítsa a gyártó, hiszen ezt jelenleg minden konkurens megoldása esetén adott. A kompatibilitási problémákból fakadó kellemetlenségek elkerülése érdekében praktikus lenne egy 24 órás tesztidőszak biztosítása, vagy legalább hiba esetén az egyszerűbb alkalmazás-visszaküldés megteremtése. Ez persze egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, hiszen sem a Series 40 sem pedig a Series 60 platform nincs felkészítve egy licence-visszavonás műveletére. Adott esetben egy biztonsági mentésből könnyedén visszaállítható lehet a visszavont alkalmazás.
A piactér hamarosan több nyelvet is támogatni fog, mely szintén kulcsfontosságú lehet a sikerhez, hiszen nem várható el mindenkitől, hogy idegen nyelven beszéljen, noha az alkalmazások megértéséhez a legtöbb esetben az angol nyelvtudás elkerülhetetlen. Egyelőre nincs is olyan funkció, mely segítené a szoftverek támogatott nyelvek szerinti szűrését, pedig adott esetben ez sem lenne haszontalan. A lokalizáció szerves részét jelentik majd a szolgáltatókkal kötött megállapodások is, hiszen így a fiatalabb, bankkártyával nem rendelkező felhasználók is könnyen vásárolhatnak majd a feltöltőkártyás egyenlegük vagy telefonszámlájuk terhére a világ számos országában, és remélhetőleg hamarosan hazánkban is.
A katalógus nagyobb mértékű bővülése akkor indulhat be igazán, ha a Nokia egységesíti termékpalettáját és egyszerűsíti a fejlesztés lépéseit is. A Series 40 telefonok az elmúlt időben maguk mögött hagyták a 240x320 képpontos kijelzőnél kisebb felbontású megoldásokat és a Java platform is viszonylag egységessé vált, ám az igazi siker kulcsa egy olyan megfelelő fejlesztőkörnyezetben rejlik, mely kellő szabadságot biztosít a kreatív munkához, ugyanakkor elrejti a képességekből eredő különbségeket, vagy legalábbis jobban segít a különböző adottságú készülékekhez való tervezésben. Legalább ugyanilyen fontos lehet a fejlesztő-gyártó kapcsolatából a külső szereplők kiiktatása, vagyis a tesztelés és minősítés folyamatának átvállalása egy átlátható fix költségért cserébe, mely révén egyre több tartalomszolgáltató számára válhat vonzó ajánlattá a finn piactér.
Az Ovi Store egyelőre nem tekinthető kiforrottnak, de szerencsére nem is egy gyenge App Store másolat, hanem egy számos egyedi ötletet felvonultató megoldás, mely még itt-ott csiszolásra szorul. Ha a gyártó odafigyel a felhasználói és fejlesztői visszajelzésekre, akkor idővel a Nokia telefonok és a rajtuk elérhető online bolt a piac legerősebb ajánlata lehet, mely a fejlesztők és felhasználók százmillióin túl a finn cég és a szolgáltatók számára is komoly üzletet jelenthet.
(An)Dante