Nokia Ovi Store testközelből

Fejlesztői szemmel

Vásárlói szemmel nézve tehát az Ovi Store egy egységes, viszonylag könnyen és kényelmesen használható rendszer, mely azonban az Apple iPhone harmincezer alkalmazást felvonultató katalógusánál lényegesen szegényebb választékkal áll rendelkezésre, és ezen az egyéb tartalmak sem sokat javítanak. Fejlesztői szemmel vizsgálva azonban nagyon könnyen választ lehet kapni a dolgok miértjére is. Míg az amerikai gyártó valójában szinte teljesen azonos termékekkel rendelkezik, és egy adott alkalmazás mindegyik készüléken futtatható, addig a finn cég esetén a helyzet már nem ilyen egyszerű. Tény, hogy itt több százmillió készülék a potenciális piac, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak elvileg, vagy legalábbis nem egyetlen termékkel, ugyanis még a Series 40 és 60 platformok sem egységesek, és a számos eltérő kijelzőfelbontású, billentyűzettel és/vagy érintőkijelzővel rendelkező, különböző Java, Flash illetve Symbian implementációt felvonultató készülék számára szinte lehetetlen olyan alkalmazást készíteni, mely mindegyik modellen használható lenne.

A fejlesztő tehát döntésre kényszerül: vagy egy kisebb számú készüléken használható, azok minden lehetőségét kiaknázó megoldással áll elő, vagy gyötrelmes munkával olyan, kevésbé látványos, Java alapú megoldást hoz létre, melynek fel kell készülnie arra, hogy bizonyos készülékek nem férnek hozzá a kamerához, Bluetooth átvitelhez, fájlrendszerhez vagy épp más szolgáltatásokhoz, illetve merőben eltérő számítási kapacitással és memóriával rendelkező célhardveren is fürgén kell üzemelnie, továbbá az érintőkijelzős modellek kényelmes kezelése teljesen más metódust igényel, mint a hagyományos mobiloké.

A helyzetet tovább rontja, hogy míg az Apple 99 dollár egyszeri díjért cserébe egy egyszerű és átlátható megoldást kínál, mely jól használható fejlesztői keretrendszert, dokumentációt, segédletet, és elvileg tetszőleges számú alkalmazás terjesztését és az abból származó nyereség 70 százalékát biztosítja a fejlesztő számára, addig a Nokia által kínált, szintén 70 százalék nyereséget megosztó modell költségei szinte átláthatatlanok. Az Ovi Store eleve csak cégek előtt nyitott, vagyis a lelkes fejlesztők még ingyen sem kínálhatják portékáikat, ráadásul az 50 dolláros egyszeri csatlakozási díjon felül Symbian alkalmazások fejlesztése esetén éves 200 dolláros költséget jelentő Publisher ID és alkalmazásonként több tíz vagy több száz dollárt jelentő Symbian Signed vagy Symbian Express Signed tanúsítvány megszerzése is szükséges, mely egy javított verzió újabb változatának kiadásakor meg kell fizetni. A Symbian tanúsítási procedúra ugyanakkor elkerülhetetlen, hiszen az ilyen szoftverek a rendszer nyíltsága miatt bármihez hozzáférhetnek, így a véletlen vagy szándékos hibákat még idejekorán ki kell szűrni.

Az akár teljes termékpaletta lefedését is biztosító, ám komolyabb megkötésekkel járó Java fejlesztések kicsivel átláthatóbb költségvonzattal rendelkeznek, hiszen itt „csupán” az éves 299 dolláros kiadást jelentő Thawte vagy 499 éves díjjal rendelkező Verisign digitális aláírások megszerzése kötelező, míg a a szoftverek kompatibilitásának tesztelését a Nokia átvállalja. Mivel a Java alkalmazás nem közvetlenül a telefonon fut, hanem egy ellenőrzött, virtuális futtatókörnyezetben, ezért ezek eleve nem lehetnek túl kártékonyak. Szabványos HTML és JavaScript kódokon alapuló WRT alkalmazások, azaz widgetek fejlesztése ugyanilyen digitális aláírás megszerzéséhez kötöttek, ám ezek csak Symbian Series 60 3rd és 5th Edition modelleken futtathatóak, az utóbbi esetben modelltől függően akár a készenléti kijelzőbe is beépülhetnek. Flash tartalmak integrálása, vagy külön Flash Lite alkalmazásként történő értékesítése szintén megoldható, melyhez azonban egy nem túl olcsó Flash fejlesztőkörnyezet is szükséges, valamint figyelembe kell venni, hogy bizonyos modellek csak Flash Lite 2.0, más 3.0, illetve 3.1 verziójú kódok futtatására képes és csak bizonyos esetekben támogatják a Flash videót. Csengőhangok, videók, témák esetén szintén oda kell figyelni a készülékek adottságaira és digitális aláírással is szignózni kell őket.

A Nokia szerteágazó termékpalettájához való fejlesztés tehát semmiképp nem nevezhető egyszerű, átlátható, vagy épp olcsó mulatságnak. Az eltérő felszereltségű és képességű modellek tudásának maximális kiaknázásához külön Java és Symbian alkalmazások fejlesztése szükséges, melyek karbantartása nem csak drága, de macerás munkát is jelent. A komplikált fejlesztési metódus és a magas költségek a kisebb, egyéni fejlesztőket könnyen elriaszthatják a próbálkozástól, így az Ovi Store inkább csak a nagyok játszótere lehet, akik viszont legtöbb esetben komoly hasznot várnak megoldásaiktól, így ingyenes és olcsó tartalmak sokkal kisebb számmal vannak jelen a katalógusban, mint a konkurens gyártónál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés