Multimédia, GPS

A készülék hátlapján 8 megapixeles kamera ücsörög, a finnek ismert partnere, a Carl Zeiss működött közre ennek megalkotásában. Ha 16:9-es képarányt választunk, akkor 7 megapixelesek lehetnek a képek. A beállításokat oldalról ránthatjuk elő, elég sokrétű babrálási lehetőséget biztosít a szoftver. A rögzítési módoknál lehet makrót, vagy éjszakai módot kapcsolni. Előbbi nagyjából 20 centis tárgytávolságból értelmezhető, közelebb kerülve a témához már nem tud fókuszálni az optika. Bár nincs külön exponáló billentyű, autofókusz mégis van, ugyanis a szoftver folyamatosan próbál élesíteni. Ha ez sikerül neki, akkor kék kerettel jelzi, hogy ellőhető a kép. A látószög a megszokottnál szélesebb, 28 mm-esnek felel meg.

A beállításoknál állítható még a vaku, a fehéregyensúly, az expozíciókorrekció, az ISO érték, a felbontás, a képarány, illetve az arcfelismerés. Ennél több nem is kell. Videót 720p-ben rögzít az eszköz, íme egy tesztfelvétel, ami beltéri és kinti eseményeket is tartalmaz. Ez nem túl acélos, nagyon erős a zajosság. A fent elterülő tesztfotókat megnézve felemás benyomásunk lehet. A színek rendben vannak, a vonalélesség kiváló, a képzaj inkább az, ami masszívan jelen van még a napsütéses fotók árnyékosabb részein is. Ráadásul az automatika rendre egy fél fényértékkel túlexponál. Ettől függetlenül fotózás kapcsán az N9 nem szörnyűséges, de az N8 képességeit nem éri el.

A galériában való visszanézés során a képek gyorsan lapozhatóak, a kétujjas nagyítás gond nélkül működik. A videólejátszó alkalmazás sok ismert formátumot képes megenni, az xVid okozott neki gyomorbajt, ezt ugyanis elvileg vinnie kéne, de nem teszi. DivX működik, H.264 megy, avi és MP4 szintén. A mov formátum mellett a wmv fogott még ki rajta, de ezek kibírható kompromisszumok. A fényképeket lehet alapszinten szerkeszteni is, forgatni, tükrözni, ilyesmi, ennél több nem is kell egy telefonba.

Zenei fronton nem egységes a helyzet. Kezdjük a rossz hírrel: nincs rádió, nincs FM transmitter. A lejátszó csempeszerűen jeleníti meg az albumborítókat, ez elég látványos, tehát nem majmolták a cover-flow nézetet. Kihangosítva kissé vérszegény a produkció, kevés a hangerő és a dinamika is, de fülessel nagyot javul a helyzet. Equalizer ugyan nincs, de be lehet kapcsolni a Dolby hangzást, ami jelentőset dob a dolgokon. A gyári füles egész jó, egyáltalán nem tartozik a filléres kategóriába. A lejátszó természetesen fut a háttérben, lezárt képernyő mellett is működik a hangerőszabályozás. A lejátszási képernyőn van egy extra gomb, amely az éppen hallgatott muzsikával kapcsolatos zeneáruházban fellelhető tartalmakat listázza, gyanúm szerint ez Magyarországon kábé senkit sem fog érdekelni.

Nagy pozitívuma az N9-nek, hogy a Nokia navigációs alkalmazását egy az egyben átültették rá a fejlesztők. Igen, ez offline navigáció, magyar itínerrel, ingyenes térképekkel. Rettentő gyorsan talál pozíciót a készülék, stabilan tartja is azt, ekkora kijelzőn aztán pláne élmény a navigálás, ilyen szempontból tehát nem érheti kritika a telefont.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!