Hirdetés
A szoftver
Gyökeresen különbözik a két eszköz a fotózás közben elérhető opciók megjelenítését tekintve. A Nokia függőleges menüsávot helyezett oldalra, ahol sorban elréhető minden fontos opció, míg a Sony Ericsson ugyanezt egy vízszintes csík segítségével oldja meg.
Maguk az opciók viszont nagyon hasonlóak. Mindkét modell igen sokféle beállítási lehetőséget tartogat a fotózni vágyó felhasználó számára. A Sony Ericsson azzal próbál új színt hozni, hogy a K800i-nél debütált BestPic technológiát ebbe a készülékbe is belepakolja, a Nokia inkább az egyedi elnevezésekkel operál.
A BestPic azt teszi lehetővé, hogy a készülék gyors egymásutánban készít kilenc képet, majd a felhasználó ezek közül választhatja ki a leginkább megfelelőt. Ez ügyes dolog, ám ilyenkor a telefon igen sokat dolgozik, hiszen a technológia úgy működik, hogy a gomb lenyomása előtti és utáni négy képkockát, illetve a lenyomás pillanatában rögzített képet kínálja fel ilyen szempontból. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az üzemmódban a telefon gyakorlatilag folyamatosan exponál, hogy amikor ténylegesen is megtörténik a gomb lenyomása, akkor legyen négy olyan képkocka, amely ezt megelőzően került megörökítésre.
A Nokia N95 abban újít, hogy például a képméretek esetében nem csupán azt írja ki, hogy hány megapixeles is lesz a felvétel, hanem ehhez kommentárokat fűz, melyek elmondják, hogy a gyártó szerint ez mire is lesz elegendő. A legdurvább felbontás és minőség például a finnek szerint nyomtatásra is megfelel. Természetesen mindkét telefonban van automata mód, illetve vannak előre tárolt sémák mondjuk a tájképekhez, vagy a portrékhoz. A vaku egyik eszközből sem hiányzik, de ebben vita nélkül a Sony Ericsson diadalmaskodik: az általuk használt xenon technológia sokkal nagyobb fényerőt biztosít az esti felvételekhez. Mindkét készülékben van autofókusz, illetve makro üzemmód is: ezeket is megpróbáltuk megvizsgálni az összehasonlítás során.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
