Doboz, külső
A doboz kék, mint általában a Nokia cuccoknál, fiókosan nyílik, felül ül maga a telefon, alatta rögtön egy kis tű kapott helyet, hogy a SIM fiókot ki tudjuk nyitni. Alul három kiss fakkban ücsörög a töltőfej, az adatkábel és a füles. Ez utóbbi hallójáratos kialakítású, tartozik hozzá bónusz három pár gumiharang, hogy mindenki megtalálja a megfelelőt. Egész jól szól, aki sokat metrózik Kőbányáról Újpestre, annak mondjuk pont jó lesz, mert kizárja a külső zajokat rendesen.
A készülék tényleg más dimenzió, mint a Lumia 920. Egyrészt több mint két milliméterrel vékonyabb, de ami fontosabb, hogy majdnem 50 grammal könnyebb. Az pedig már érezhető. Az előlapot uraló kijelző mérete maradt 4,5 inch, a technológia azonban ezúttal AMOLED, amit Gorilla Glass 2 véd a behatásoktól. A felbontás sem változott, most is 768 x 1280 pixelen terül el az információ, ami 332 ppi-t jelent. Mindehhez most is PureMotion HD+ technológia dukál, ami annyit tesz, hogy állítólag a pixelek kétszer olyan gyorsan villannak fel, mint más okostelefonoknál, nincs utánhúzás a videóknál, jobb érzés lapozgatni a képek között. Ha nem mondják, magamtól biztosan nem veszem észre. Van ClearBlack technológia is, ami mélyebb feketét ad, mint általábán, de ez AMOLED kijelzőnél egyébként is meg szokott lenni.
A kijelző alatt három érintőgombunk van, felül pedig másodlagos kamera ücsörög. Az oldalsó részeken fémet találunk, ezt balra semmi nem töri meg, jobbra viszont egy sereg gomb költözött. Felül a hangerőt szabályozó billentyűk ülnek, alattuk jön a kijelző feloldását / lezárását szabélyozó kezelőszerv, legalul pedig a kamera gombja kapott helyet. A telefon tetején van a tűvel piszkálható microSIM fiókocska, a 3,5 mm-es jack dugasz helye és a microUSB csatlakozó.
A hátlap polikarbonátból készült, finom tapintású, és kicsit furcsa, ahogyan a kamera körül felpúposodik. De kell a hely a hat részből álló lencserendszernek, úgyhogy okosan az üveget körbeölelő keret gyűrűje egy hajszálnyit magasabbra emelkedik, mint maga az üveg, így nem karcolódik sima felületre téve. A filigránság oltárán beáldozták a finnek a vezeték nélküli töltést (Qi), rápattintható hátlappal lehet ezt orvosolni. Ennek jele a gyári hátlap alján levő csatlakozó is. Az összeszerelés példás, a telefon nem megbontható, tehát jó masszív, mégis elég karcsú és jó fogású. A hátlap az átlagnál jobban gyűjti a szennyeződéseket, de ez legyen a legnagyobb baja.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!