Menü, vas
Örömmel jelenthetem, hogy az E55 kapcsán a Nokia már az új, 600 MHz-en ketyegő processzort pakolta a fémes burkolat alá. Ez a CPU már az 5630-ban bizonyított, ott is elismerően tudtunk róla szólni, s most is csak ismételni lehet: megdöbbentően gyors a rendszer. Persze a QVGA felbontású kijelző lassan kicsinek számít az okostelefonok világában, és a 2,4 inches méret sem falrengető, ám üzleti felhasználásra szánt telefonok kapcsán ez még belefér.
Talán nem fog senki sem meglepődni, hogy az E55-ben Symbian rendszer dolgozik, a Series60 platform 3.2-es verziószámú mutációja található meg itt is, s az E sorozatra jellemzően most is az ún. Home Screen variánssal találkozhatunk, amit az E66-tól kezdve az E71-en át az E75-ig bezárólag megkapott. Ennek a történetnek az a lényege, hogy a felhasználónak módváltásra is van lehetősége, létezik egy üzleti, illetve egy otthoni mód, ami azért nem tekinthető környezeti profilnak, mert nem elsősorban a csengőhangokat babrálja, hanem a készenléti képernyőn (aktív desktop) levő ikonokat és funkciókat rendezi át az előre beállított igényeknek megfelelően.
Magát a menürendszert talán be sem kell mutatni túl részletesen, a Symbian rendszer jól megszokott felépítésével találkozhatunk itt is, témák segítségével állítható színvilág, logikus, áttekinthető ikonok jellemzik. Most különösen figyeltek arra a mérnökök, hogy azokon a részeken, ahol rácsos jelleggel jönnek elő a funkciók, szinte sehol sem kell lefelé gördíteni, alapkiépítésben általában az összes almenüpont elfér egyetlen képernyőn.
Viszont megint nem sikerült tökéletesre az első szoftver. A hivatalos, hazai garanciával rendelkező, magyar piacra szánt, végleges készülék megdöbbentően sokszor fagyott le, ezt ráadásul jellemzően beszélgetés közben tette. Persze függhet ez attól is, hogy rettentően régi már a SIM kártyám, de sajnos a gyárilag előretelepített N-Gage platform installálásakor is elszállt a gép. Érdemes az automatikus kijelzőfordítás funkcióját kikapcsolni, mert ha egyszerre szeretnénk éppen valami miatt beletúrni a menübe, de közben meg is döntjük a készüléket, akkor az egyébként gyors rendszer elég komolyan elgondolkodik.
Sajnos bajom volt a hangminőséggel is. Bár a tesztidőszak alatt én mindenkit remekül hallottam, több beszélgetőpartnerem is arra panaszkodott, hogy nem értik jól a szavaimat, el-eltűnik a hangom az éterben. Ez semmiképpen nem vet jó fényt a Nokiára, az összeszerelési minőséggel szemben a szoftver egyáltalán nem volt meggyőző, amit nyilván javítanak majd a később érkező frissítések, de véleményem szerint pont az egyébként kiemelkedően jól sikerült E sorozatnál igen csúnya dolog olyan készüléket piacra engedni, amely ilyen gyermekbetegségekkel küzd.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
