Külső, kijelző, hardver, szoftver

4,5”-es képátlójával a maga idejében a Lumia 1020 se volt épp apró, és mennyit változott a világ: most az 5,99”-es kijelző esik ugyanabba a „nagy, de mégse hatalmas” méretkategóriába. 155 x 75 x 8 milliméterével és 172 grammjával a HMD jövevénye nagyjából akkora, mint a Galaxy S10+, persze alsó-felső kávájával kevesebb az előlapon a kijelző – nagyjából a négyötödét tölti be. Amit speciel szerintem borzasztóan sokan túlélnek terápiás kezelés nélkül, sőt: a megmaradt oldalkávák és a lapos kivitel elősegítik a vétlen érintések elkerülését, noha a telefon mindig ki akar csúszni az ember kezéből.

Sok kamera másképpen: a P30 Pro kameranégyese vs. a Nokia 9 PureView hatosfogata [+]

A kihagyott ziccerért kár csak: ha a beszélgetési hangszóró mellett odafent jutott a fénymérőnek, a közelségérzékelőnek, a 20 megapixeles kamerának és a márkafeliratnak is hely, akkor alulra becserkészhették volna a multimédiás egységet, sztereó hangkeltéssel. A dallamok ehelyett a keret aljáról szólnak, méghozzá monó magányosságban – a rácsnak Type-C port és egy mikrofon a társasága (ilyesmiből fent és hátul is van egy). A Gorilla Glass 5 üvegszendvics és a fémkeret 3320 mAh-s telepet fog közre, ami nem túl méretes, viszont adott a Qi és PMA szabványú, vezetékmentes töltés, ami rendben működik.

[+]

Lehet, hogy az előlapi forma nem sikerült emlékezetesre, a 18:9 arányú, 1440 x 2880 pixeles plasztik OLED panel viszont igen: elképesztően fényes a direkt napsütés alatt, automata módban rekordokat súrolva, este pedig kellően elsötétedik, és kékfényszűrő is akad a különféle kalibrációs sémák mellett. A roppant élénk vagy visszafogott színek mellé hibátlan betekintési szögek és érintési érzékenység társul, a rezgőmotor erejével sincs gond. Más gyártóval szemben pedig a hangerőszabályzót és a bekapcsolót is pont jó helyre tették, így hamar áttérhetünk a belső értékekre.

[+]

A rossz hír: a nyolcmagos Snapdragon 845 és az Adreno 630 tavalyi hardverkombináció, amihez képest a 855 és a 640 gyártástechnológiában és fogyasztásban (10 vs. 7 nm), illetve processzoros és grafikus teljesítményben egyaránt előrelépett. Mindeközben több 845-ös rivális ára ma már a PureView cédulájának felét mutatja (LG G7, Pocophone F1), ez pedig sokak szerint máris sakk matt. Mások viszont egyszerűen csak kezükbe veszik a Nokia 9-et, és 6 GB RAM-mal, illetve 128 GB UFS tárhellyel (bővítés lehetősége nélkül) letisztult rendszerre bukkanhatnak, fürge működéssel. Csak nem makulátlannal: meglepő módon előfordul döccenés a pixeli tisztaságú Android 9 Pie felületen és böngészéskor. Az Asphalt 9 grafikai szintjét, QHD+ felbontáson a hardver pedig csak képfrissítésbeli korlátokkal és melegedéssel hozza le. Lehetne még csiszolni, és persze a Snapdragon 855 jelentette volna az igazi előrelépést, csak akkor a Nokia 9 még tovább késik – ördögi kör.

[+]

Aki a Google szerinti világ szimpatizánsa, azonnal otthon érzi majd magát a pofonegyszerű rendszeren, bár én az új, egyébként logikus alsó kezelősávval háromnegyed év alatt se tudtam megbarátkozni. Egyszerre ugyanis legfeljebb két ikon van rajta: balra a vissza, középen a főképernyő funkció. Az utóbbit lenyomva és jobbra húzva azonnal az előző app ugrik fel (ez szuper), felfele röviden tolva az alkalmazáslista, hosszan pedig a menü (ami így mindenhonnan könnyen elérhető). Oldalirányban továbbá végig lehet görgetni minden korábbi program között. Viszont helypazarló és aszimmetrikus, hogy jobbra nincs semmi: simán ideférhetett volna az értesítőpanel funkciója vagy bármi, mondjuk tetszőleges ikon, osztott képernyős mód stb.

[+]

Sokan pedig már rég átszoktunk a teljes képernyős gesztusvezérlésre, ami innen és a Google részéről is teljesen hiányzik, ahogyan az egykezes mód is, a kijelző teteje márpedig messze van a hüvelykujjtól. Gesztusvezérlés gyanánt csak a gyors kameraindítás (a bekapcsoló duplán) és a duplakoppos felébresztés érhető el. Ez utóbbi mindenképpen szükséges a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó aktválásához: annak ikonja sem állandó jelleggel (Galaxy S10+), sem a képernyőt megközelítve nem ugrik fel (P30 Pro).

[+]

Ha csak ez lenne a legnagyobb gond… erősen és pontosan kell rátelepedni az optikai egységre, és tízből, ha ötször rendben felold, szerintem sokat mondok. Az egész művelet a dupla koppos feloldástól számítva 2-3 másodperc siker esetén, és frusztráló, ha nem jön össze. Ilyen hatékonyság mellett maradni kellett volna a jó öreg és megbízható, hátlapi változatnál. Amikor egy-egy ujjat duplán regisztráltam, akkor se javult a dolog, és a 2D-s arcalapú feloldás se túl hatékony, emellett pedig ugyebár kevésbé biztonságos.

[+]

Ha viszont Android One, akkor nem kell tartani a felesleges alkalmazások tengerétől, vagy mondjuk az iOS dizájnjának másolásától (persze Material Design variációból is rengeteg van). Remekül használható a tárcsázó és a telefonkönyv, mindenféle online fiók, a SIM-ek és a teló névjegyeinek szinkronizálásával. Ott a Google megoldása a böngészésre (Chrome), a gépelésre (Gboard), a levelezésre (Gmail) vagy a zenelejátszásra (Play Zene). Mindehhez a HMD csak egy szimpla fájlkezelőt és a MyPhone terméktámogatást tette hozzá. Úgyis mindenki a kamerára kíváncsi, felesleges is a szót tovább szaporítani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!