Nokia 808 PureView - kamerás béta

Kamera tulajdonságok

A nagy durranás természetesen a fotós-videós vonal. Ahhoz, hogy kicsit megértsük a technológiát, pár alapfogalmat érdemes tisztáznunk, a legelső a legtriviálisabb: a fényképezőgép fénnyel dolgozik. Minél több fényt, információt kap, annál jobb minőségű felvételekre számíthatunk. Fényképezéskor tehát magát a fényt rögzítjük, analóg gépeknél egy filmkockára, digitálisoknál pedig egy fényérzékeny lapka segítségével a memóriakártyára. Ez a lapka érzékeli az objektíven át a gépbe jutó fényt, amit aztán digitális formában, elemi képpontokként (pixelekként) továbbít feldolgozásra a gép processzorába. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a képminőségre ez a három komponens (azaz az érzékelő, az objektív, valamint a feldolgozóegység) van a legnagyobb hatással. A képérzékelőnek három igazán fontos tulajdonsága van: méret, felbontás, típus. Utóbbi esetünkben CMOS, ami ma már bőven megfelelő.

Nokia 808 Pureview

Számunkra azonban nem is ez a legfontosabb, hanem a lapka felbontása és mérete. Utóbbi bizony változó, amit a laikus vásárlók nem is tudnak, pedig ez legalább olyan fontos adat mint a felbontás, a kettő ugyanis összetartozik. Filmes gépeknél ezzel nem volt gond, a Leica-féle kisfilmes rendszer 24 x 36 mm-es kockákat használt, a legtöbb gépbe ez került, a digitális masináknál viszont a gyártók sokat tudnak spórolni azzal, ha fizikailag kisebb méretű lapkákat raknak gépeikbe - és bizony spórolnak is rendesen! Mindez azért szomorú, mert az elkészült kép minőségét nem a felbontás, hanem az adott területre eső pixelek száma határozza meg, ami ugye a felbontásból és a lapka méretéből következik. Azonos felbontás mellett minél nagyobb a képérzékelő, annál jobb lesz a képminőség, ezt megfordítva kijelenthetjük, hogy minél kisebb hely jut egy pixelnek (pontosabban az azt érzékelő diódának), annál rosszabb a képminőség. Ezért értelmetlen tehát a manapság dúló megapixelháború, két azonos méretű érzékelőlapka közül - azonos gyártástechnológiát, objektívet és feldolgozóegységet feltételezve - az a jobb minőségű, amelyikre kevesebb pixel jut, azaz kisebb a megapixelszáma. Persze maguk az érzékelők is fejlődnek, tehát azt a minőséget, amit pár éve még csak egy fizikailag is nagy méretű lappal lehetett elérni, ma kisebbel is megvalósítják a gyártók. A képminőségre, pontosabban a zajszintre és a kép dinamikájára ebből adódan egy-egy fényképezőgépnél/telefonnál már abból lehet következtetni, hogy egy pixelnek hány négyzetmikron hely jut, úgy 5-6 négyzetmikron/pixel alatt gyenge minőségű, zajos fotókat kapunk, egy jobb minőségű masinánál ez a szám 7 és 11 között mozog, a profi gépeknél pedig 30 fölött van. Mint azt valószínűleg mindenki kitalálta, a mobiltelefonokban a fizikai korlátok miatt nagyon apró érzékelők lapulnak, ezek méretét a gyártók finoman szólva nem is verik nagy dobra, gyakorlatilag ki sem lehet deríteni efféle dolgokat.

Nokia 808 Pureview

A PureView azonban - ahogyan a fenti ábrán is látható - a felbontással együtt az érzékelő méretét is megnövelte, gyakorlatilag nem csak a mobiltelefonokban található 1/3.2"-nél lett jóval nagyobb, hanem egy átlagos kompakt gépet is simán odaver. Ugyanakkor a 38 megapixeles képeknél azért már a négyzetmikron/pixel arány nem túl acélos, de a Nokia nem is azt tűzte ki célul, hogy boldog-boldogtalan A0-s posztereket fotózgasson, hanem három, öt, illetve nyolc megapixeles felbontást választva olyan minőséget érhetünk el, amit korábban mobilon meg sem tudtak közelíteni mások. Ráadásul mindenféle optikai trükközés nélkül a felbontástól függően veszteségmentes digitális zoom is elérhető, a lenti ábra mutatja, hogy milyen mértékű. Ami külön jópófa, hogy fullHD videó felvétele közben is működik a trükk, azaz ott is négyszeres nagyítás érhető el, ami szintén egyedülálló a mobilos piacon.

Nokia 808 Pureview

No, ennyi bevezetés után most már érdemes megnéznünk, hogy mit is tud a gyakorlatban a masina. A kamera alkalmazása először kicsit lassan indul el, de megéri kivárni, mert onnantól a sebességgel nem lesznek problémák. A beállításokat bal oldalról csalogathatjuk elő, itt van a kapcsolható vaku (ami xenon, azaz izmosat villan), környezeti profilok, fehéregyensúly, ISO, bentebb kavarva pedig kontraszt, telítettség és vonalélesség kalibrálható. Ennél több még egy fotós telefonba sem nagyon kell, az arcfelismerés automatikusan üzemel, a kamerahang kikapcsolható, kérhetünk segédvonalakat és stabilizátort is. Nagy okosság és mostanában menő, hogy lezárt kijelző mellett is fotózhatunk, ha hosszan nyomjuk az oldalsó gombot. Ilyenkor elindul a kamera, fókuszál és rögtön lő is egy képet, az egész nem tart tovább két másodpercnél.

Nokia 808 Pureview

Ezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy a kereső felső részét is tudjuk tapogatni, itt van a PureView beállítása. Azaz ez inkább egy rögzítési mód, az első opció full automatikus, ez 5 megapixeles, a másodiknál már lehet mondjuk makrót kérni, de egyébként ez tök felesleges, 15 centiről közelebbi tárgyra nem tud fókuszálni a masina. Nekünk a harmadik beállítás fog kelleni, az úgynevezett Kreatív, itt tényleg lehet piszkálni mindent. Vagy teljes felbontást kérünk, ami 38 megapixel 4:3 képaránnyal és 34 megapixel 16:9 esetén, vagy pedig választhatunk a nyolc, öt, illetve három megapixeles verzió között. Bármelyikről is legyen szó, a szoftvert úgy megírta a Nokia, hogy a legdurvább esetben keletkező, brutális méretű fájlokat is semmi perc alatt készíti el és tárolja le az eszköz.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés