Nokia 5500 - üsd, vágd

Bevezető

Az ütésálló készülékek piaca viszonylag szűk. Igen kevés gyártó próbálkozik meg azzal, hogy strapabíró, mégis a hétköznapok során is használható, mindemellett emberi méretű telefont alkosson. Nem is nehéz belátni, hogy a fenti három paraméter együttes figyelembe vétele a tervezőket nehéz feladat elé állítja.

Kezdetben vala a Nokia 6250, a Siemens M35 és az Ericsson R310. A Nokia a 6210-es modellt látta el erős gumiborítással, amitől annak mérete és súlya megnőtt, cserébe védelmet jelentett a szöszmösz, a csepp és a koppanás ellen. A Siemens még egyszerűbbre vette a figurát, a jó öreg C35 kapott egy rugalmas házat, és a tapasztalatok szerint igen jól ellenállt a külső behatásoknak. Strapabíróság szempontjából viszont az Ericsson volt az überkirály, a hatalmas, cápauszony jellegű antennával ellátott készülék gyakorlatilag mindent kibírt – ám sajnos emiatt kicsit borsosra sikerült az ára.

Amikor az Ericsson megbukott, akkor lehetett olcsón hozzájutni az atomtelefonhoz. A Siemens és a Nokia azonban nem állt le a hasonló készülék fejlesztésével, bár ezek (5100, 5140, Siemens ME45, stb.) inkább sportos, mint strapás modellek voltak, főleg, ha az Ericsson „üdvöskéjéhez” hasonlítjuk őket.

Az XXL GSM-től kapott 5500 viszont valami teljesen újat mutat ebben a szegmensben, hiszen a strapabíróbb tokozás mellett két újdonsággal is szolgál: az egyik a mozgásérzékelő, amelynek végre gyakorlati értelmét is látjuk, a másik pedig a Symbian operációs rendszer, amelynek segítségével létrejöhetett az első sportos okostelefon. Halleluja.

Külső

Megdöbbentő dolog első alkalommal kézbe venni az 5500-t. Ugyanis egyáltalán nem nehéz (103 g), pláne nem nagy: akkora, mint egy normális telefon. Persze egyből érezni, hogy strapásabb kivitelű mobillal van dolgunk, hiszen gumiból készült az oldala, gumiból vannak a gombok, a hátlap pedig egy csavarral került rögzítésre.

El kellett volna olvasnom a használati útmutatót, amely így kezdődik: „Végy egy pénzérmét!”. Én kulccsal próbálkoztam, egy egyforintos sokkal jobban passzol a csavar közepébe. Puszta kézzel esélytelennek ígérkezik a hátlap leszedése. Ha már levakartuk, akkor az akkumulátor kiszedését követően láthatóvá válik a microSD kártya helye, tehát elkönyvelhető, hogy csak kikapcsolt állapotban cserélhető a bővítőegység. Lehet ezen hőbörögni, de igazság szerint ez a megoldás egy strapamobilnál kézenfekvőnek tűnik, így ugyanis sokkal jobb védelmet kap a kártya, illetve nem kell még egy bemeneti nyílást valahogy letakarni.

Nem is baj, mert a telefon alján található adatcsatlakozót nem sikerült jó hatásfokkal beburkolni. A hátlap felkunkorodó, gumírozott része jó megoldásnak tűnik egészen addig, amíg azt nem szedjük le mondjuk töltési okok miatt, ugyanis utána soha többet nem fog visszasimulni olyan tökéletesen a helyére, mint ahogyan azt szeretnénk. Nem lepne meg, ha néhány hónap után lifegésbe csapna át a jelenség, amely nem lenne méltó az amúgy igen jónak mondható összeszerelési minőséghez.

A telefon „arca” a gyártó szerint fiatalos. Először nagy késztetést éreztem, hogy a teszt címe az legyen, hogy csiga, ugyanis a kijelző peremét meghosszabbításával képzett híváskezelő gombok olyanok, mintha kocsányon lógnának. Egyéni ízlés kérdése, hogy ez mennyire nyeri meg a felhasználó tetszését, a gombsor azonban általában nem okozott lelki törést senkiben sem: egybefüggő gumi az egész, ízléses fehér világítással és a körülményekhez képest pontos nyomkodhatósággal. A navigációs gomb mérete számomra megfelelő volt, virsli ujjú felhasználók esetén talán az OK gomb méretének apróbb volta okozhat problémát.

Kijelző, menürendszer

Az új Symbian operációs rendszerben az a jó, hogy már nem ragaszkodik a 176x208 pixeles, vagy ilyen arányú képernyőhöz. Ezért aztán vígan fut egy olyan mobilon is, mint az 5500, hiszen itt 208x208 képpontos ablakot találhat a felhasználó. A 220 Mhz-es processzor vidáman elegendő, a képkezelésnél lassul csak be a szoftver némiképp.

A kisebb kijelző miatt az ikonok most 3x3-mas elrendezésben tekinthetőek meg, és bár itt is kérhetünk listás megjelenítést, egyszerűen nem érdemes, hiszen nagyon sokat kéne görgetni fel-le a képernyőt a sok menüpont miatt. A szokásoknak megfelelően különböző témákkal továbbra is testreszabható a menürendszer kinézete.

A nagy poént a navigációs gombra tartogatták a formatervezők. Ez a készség ugyanis alapból a billentyűzettel megegyező, fehér színű háttérvilágítást kapott, ám ez két esetben megváltozik. Ha a zenei menübe lépünk, akkor kizöldül, ha pedig a sportos funkciókat használjuk, akkor kipirul, mint a júzer a sok futástól. (A zenétől viszont még senki nem zöldült el.)

Amelyik gomb nem fért el a kijelző alatt, azt oldalra pakolták a mérnökök. Így például a szövegbeviteli módok között váltó ceruza gomb is ide került, de itt találhatjuk meg a hangerőállítás, az adóvevő és az extra funkciók billentyűit is. A telefon tetején a csillag gomb hosszas megnyomásával életre kelthető zseblámpa izzója kapott helyet (fényereje közepes), mellette fedezhető fel a Nokia telefonkora jellemző bekapcsoló és profilváltó gomb.

Alapfunkciók

Talán már számolni sem tudjuk, hogy hányadik olyan Nokia készülékkel van dolgunk, amely az új Symbian rendszert futtatja, így hát az alapfunkciókról (telefonkönyv, üzenetek, szervező) szóló részt nem eresztenénk bő lére. Aki most találkozik először ilyen modellel, annak ajánljuk, hogy tekintse át mondjuk az N80 tesztjének erre vonatkozó fejezeteit.

A névjegyzék kapcsán csak annyit jegyeznénk meg, hogy ez a készülék is automatikusan rendel hangcímkéket a bejegyzésekhez, melyeket vagy sikerül utánamondanuk, vagy nem. Hasznos viszont, hogy ha minket hívnak, akkor a csörgés közben be is mondja a nevet az eszköz, ez különösen hasznos, ha headsetet használunk.

Az üzenetek között sincs semmi funkcionális extra, leszámítva, hogy az 5500-ba is bekerült a TTS (Text To Speech) funkció, amely képes felolvasni a beérkezett írásokat. Sajnos a tesztkészülékben magyar nyelvű támogatás nem kapott helyet, helyette holland, angol, francia, német, olasz, portugál és spanyol kiejtéssel élvezhetjük a magyar nyelvű szövegek felolvasását. Ez okozhat mókás perceket.

A szervezőfunkciók sem változtak, ugyanaz a naptár található meg az 5500-ban, mint a többi új Nokia okostelefonban, illetve van egy másodlagos kalendárium is, ahová a sportolással kapcsolatos dolgok kerülnek, de erről kicsit később. Az ébresztőóra még mindig csak egy időpontot tárolhat, a diktafon is csak 60 másodperces, ám akiket ezek zavarnak, nyugodtan túrja fel az internetet, biztos fog találni 3rd party programokat, amelyek ezeket a hiányosságokat orvosolják.

Multimédia

Az 5500 abban is eltér az eddigi strapatelefonoktól, hogy igen erős multimédiás szolgáltatáskínálattal rendelkezik. A hátlapon található optika önmagában ugyan nem nyújt túl sok újdonságot, hiszen a gyártó az N70-ből ismert kamerát helyezte ebbe a készülékbe is, de kétségtelenül ez eddig messze a legjobb kamera, amit sportos telefonba pakoltak.

A képek elfogadható minőségűek, íme itt van egy csokorra való. Sajnos a készülék tetején ücsörgő zseblámpa nem alkalmas arra, hogy segédfényként használjuk, hiszen előrefelé világít, így a fotózni kívánt téma épp csak valami halvány derengést kap, ha egyáltalán. Miután a videorögzítés sajnos csak 176x144 pixelben valósulhat meg, érdemes inkább a készülék zenei teljesítményét szemügyre venni.

Az 5500 ugyanis kiváló muzikális tulajdonságokkal rendelkezik. A beépített zenelejátszót ismerhetjük más Symbian készülékekből is, sok funkcióval rendelkezik ugyan (playlist, fut a háttérben, equalizer), ám a számokba továbbra sem lehet beletekerni. A telefon hátlapján szorongó egy szem hangszóró igen erőteljesen szólal meg, és bár a torzításokat itt sem sikerült elkerülni, az átlagnál mégiscsak egy fokkal jobb. A hangerő viszont izmos, ami jól jöhet a szabadban.

A gyártó csomagol egy sportos fülest is a dobozba, konkrét típusszáma HS-29. Ez az eszköz a Walkman modellekhez hasonlóan két részből tevődik össze, a készülékbe dugható felének végén helyezkedik el a gumírozott gombokkal ellátott távirányító és mikrofon, ebbe pedig normál jack csatlakozóval bármilyen füles beleilleszthető. A Nokia egy fülre karimázható sztereó készséget kínál meghosszabbításképp, amely abból a szempontból hasznos, hogy elég jól rögzíthető, tehát kocogás közben sem fog leesni.

Összeraktam, bekapcsoltam, hmm-hmm, nem is rossz, kár, hogy a hangerőt kevésnek éreztem még maximum fokozaton is. Aztán fogtam, és a Sony Ericsson W850i-hez adott agybadugós fülessel is kipróbáltam, hát, emberek, ez ég és föld. Hirtelen elkezdett élni a zene, lett dinamikája és fény derült az 5500 hiányosságára is: túl erős a basszus, amit még a beépített equalizer segítségével sem tudtam olyan szintre levenni, hogy tökéletes legyen, a hangerő viszont ebben a konstellációban elegendőnek bizonyult. Tény ugyanakkor, hogy az agybadugós verzió könnyebben kihullik a felhasználó füléből, ha ugrabugrál.

A szokásosnak mondható Visual Radio sem hiányzik a repertoárból, ennek „Visual” részét itthon még nem lehet kihasználni, sima FM rádióként viszont könnyedén működik, de természetesen a füles csatlakoztatása alapfeltétele a működésnek, hiszen az antenna szerepét ez látja el.

Sport

Az 5500 sportos funkciói külön menüpontot kaptak. Ebbe belépve a navigációs gomb színe pirosra vált. A készülék oldalán levő okos gomb nyomkodásával váltogathatunk a zenei és a sportos funkciók között, illetve az épp futó harmadik alkalmazás is előcsalogatható, igen hasznos dolog ez. A sport menüben három ikon található.

Az első neve Quickstart, ha bekapcsoljuk, akkor az övre csíptetett telefon mozgásérzékelője bekapcsol és a lépéseink számából és sűrűségéből számol haladási sebességet, megtett utat, valamint elégetett kalóriát. Ezt különböző nézetekben nyomon követhetjük a kijelzőn, meglepően jó hatásfokkal működik, ráadásul köridőket is mérhetünk azok összes paraméterével.

A Diary egy olyan naptár, amelyben edzésterveket tárolhatunk. Magunk is összeállíthatunk ilyet, de kérésre a szoftver is generál akár több hetes edzésprogramot is, amely lehet állóképességet erősítő, vagy fitness. A tevékenységi listában futás, evezés, biciklizés és lépcsőzés található, mindenki választhat az igényeinek megfelelően, valamint állítható, hogy mi legyen a cél, ez akár maratonra való felkészülés is lehet. Miután kiválasztottuk, hogy mely napokon van időnk edzeni, a szoftver elkészíti a tervet, amely a naptárban szépen látható módon kirajzolódik. A sárgával jelzett időpontok a jövőben levő edzéseket mutatják, a kék a már elmúlt és elvégzett feladatokat, pirossal pedig az látható, amikor edzeni kellett volna, de nem tettük meg.

A Tests menüpontban Cooper tesztet és bringázást választhatunk, az elsőnek több értelme van, itt ugyanis azt méri, hogy 12 perc futás során mennyire voltunk királyak, a biciklizés esetén elvileg szobakerékpáron ülve méri a teljesítményünket, valamint az elégetett kalóriát, de ezt általában még a Tesco gazdaságot szobabiciklik is meg bírják csinálni.

Mozgásérzékelő

A Samsung E760 volt az első mozgásérzékelős készülék, ott inkább csak mókafaktort jelentett a funkció, itt viszont haszna is lehet a dolognak. A sportolási tevékenységek közben rázkódási alapon mért teljesítményről már volt szó, a tervezők azonban nem elégedtek meg ennyivel.

A funkció külön menüpontban állítható, ahol az SMS felolvasás és a zenelejátszó működésének mozgással történő vezérlésére van lehetőségünk. Az első esetben a dolog elég egyértelmű: ha beérkezik egy üzenet, és mi 30 másodpercen belül lelkesen megütögetjük a készülék oldalát (ezt kétszer, gyors egymásutánban kell megtenni), akkor aktiválja magát a felolvasó és máris hallgathatjuk, hogy kitől érkezett, valamint mi áll benne.

A zenelejátszó vezérlése a következőképpen történik. El kell indítani a zenét, normál módon. Ezek után három helyen ütögethetjük meg a készüléket: ha a kijelzőt pofozzuk meg kétszer, akkor megáll, illetve újraindul a muzsika. Ha pedig oldalról közelítünk agresszíven a burkolathoz, akkor előre és hátra léptethetünk a számok között. No, most ebben az a szép, hogy bekapcsolt billentyűzár mellett is működik, azaz ha a háttérben futó zenelejátszóból nem léptünk ki, akkor a zsebrevágott telefon meglepetésszerűen képes a legváratlanabb helyzetekben bekapcsolni, a hatás leírhatatlan. Kisfilmünk a működésről itt letölthető, 10 mega. Persze a funkció kikapcsolható.

A készülékben levő játékok között is találhatunk egyet, amelyet a telefon mozgatásával lehet vezérelni. A Groove Lab néven futó alkalmazás működtetése közben egy golyót kell a megfelelő helyekre irányítani a telefon döntögetésével. Biztos csak én voltam a béna, de nagyon furán mozgott a labda, nem lehetett finoman irányítani, bár az első pályát azért sikerült végigcsinálni.

Adatkommunikáció, akkumulátor

Ha a 3G hiányát nem számítjuk, akkor adatátviteli szempontból szinte mindenre képes az 5500. Helyes döntés, hogy a kommunikációs arzenálból még az infravörös port sem maradt ki. A dobozban található USB kábellel könnyen a PC-hez kapcsolható a telefon, ráadásul az átvitel már az új, 2.0-s szabványt használja, akárcsak a Bluetooth. Így az adatok másolgatása viszonylag gyors. Sajnálatos viszont, hogy a sztereó Bluetooth headsetek támogatása kimaradt, talán egy ilyen túrázós-sportos modell esetében ennek valóban lehetett volna haszna.

A beépített böngésző HTML oldalak megjelenítésére is képes, bár ellentétben a többi újabb Nokia okostelefonnal, itt a kijelző mérete és aránya nem éppen ideális erre a célra, de szükség esetén mégis hasznos lehet. A minimap technológia ezúttal kimaradt. A hátlap alatt található akkumulátor készenléti ideje erősen függ a felhasználási szokásoktól, ha kíméletesek vagyunk, akkor 2-3 napig működik a készülék.

Összegzés. Az 5500 olyan telefon, aminek használata után elismerően bólogattunk a fejünkkel, bár én nem vagyok egy Schobert Norbert, hogy a különböző fitness dolgokat kihasználjam. Ugyanakkor a megcélzott felhasználói csoport számára ideális lehet a készülék, hiszen a strapásabb kivitel mellett igen nagy tudással is rendelkezik, ráadásul külseje alapján is simán vállalható még üzleti tárgyalásokon is.

A napokban itthon is piacra kerülő készülék ára sem horrorisztikus, így hát ha nekünk többszázezres biciklink van, sokat paplanernyőzünk, a hétvégi pihenés helyett raftingolni megyünk Norvégiába, akkor a Nokia 5500 igazán nem nagy kiadás, és feltehetően maximálisan kielégítheti az igényeinket.

Nokia 5500

Bog

A Nokia 5500-t az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 11-13.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specifikációk

Nokia 5500
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	107x45x18 mm
	Súly	103 g
	Kijelzõ	208x208 pixel, 256K szín, TFT
	Telefonkönyv	dinamikus
	SMS/MMS memória	dinamikus
	Egyéb memória	64 MB belső memória, microSD bővítés
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van - kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	4+2/van
	Push To Talk	van
	Infra/Bluetooth	van/2.0
	Prediktív	T9
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítõ	van – 1 perc
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	nincs
	FM rádió	van
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	860 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	270 óra
	Beszélgetési idõ	240 perc
	Fényképezõgép	2 megapixel, QCIF videó
	POP3 e-mail	van - hitelesített
	WAP böngészõ	van
	HTML böngészõ	van
	Játékok	van
	Csengõhangok	MIDI, WAV, MP3, AAC
	Operációs rendszer	Symbian OS v9.1, Series 60 3.0
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	mozgásérzékelő, sztereó füles, strapabíró