Külső
A doboz kékséges és bőséges. Ez azt jelenti, hogy töltő, USB kábel, füles természetesen van, s a nagy okosítás, ami a dobozra is rá van írva, hogy a gyári fekete hátlap mellett van piros és kék is csomagban. Memóriakártya viszont nincs, ezt külön kell beszereznünk. A hátlapok mind finom borítású műanyagból készülnek, a füles nem egy nagy eresztés, de a célnak megfelel.
A készülék elsősorban kicsi. Nem annyira, mint egy Xperia mini, de egyáltalán nem nagy, inkább hosszúkás. A vékonyításra sem gyúrtak a finnek, a 14,1 mm-es vastagság nem tartozik az élmezőnybe. A kijelző 3,2 inches, 360x640 pixeles felbontású, kapacitív TFT, semmi klírblekk, meg szuperamoled, sima, mezei TFT, de nem szörnyűséges, egész jól látható napfényben is.
A kijelző körül viszonylag vaskos a keret, főleg lent, ahol van némi hely az ablak és a három fizikai gomb között. A szélső kettő híváskezelő (ez egyre inkább unikum, s ilyen szempontból mindenképpen dicsére illeti a Nokiát), a középsővel tudunk beugrani a menübe. Előlapi kamera nincs, a telefon tetején microUSB csatlakozó, hagyományos Nokia töltőbemenet és jack dugasz található. A készülék jobb oldalán vannak még kezelőszervek, itt a hangerőt tudjuk állítani, illetve a kijelző lezárását és feloldását vezérelhetjük egy gombbal – ezúttal tehát nem csúszka került ide.
A hátlap selymes tapintású, rákanyarodik a telefon alsó felére. Csak a kamerának és hangszórónak vágtak rajta helyet a mérnökök. Előbbi 5 megapixeles, vaku nincs hozzá, s sejthető, hogy miután dedikált elsütő billentyű sincs a készüléken, ezért fixfókuszos. A hátlap levétele után csak akkor férünk hozzá a microSD-hez, ha az akkumulátort is kivesszük. Az általános összeszerelési minőség abszolút rendben van, nem nyöszög nyomkodás hatására sem a termék, a felhasznált anyagok minősége jónak mondható, pedig csak plasztikból épül fel a burkolat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
