Hirdetés

Nokia 1650 - olcsójános

Külső

Messziről egész pofás a 1650, a sajtófotókon is jól néz ki, gyanítom, hogy a cikkben szereplő képek sem okoznak borzadályos éjszakát senkinek. Átlagos méretű, ám az átlagnál könnyebb telefonnal van dolgunk. A pehelysúlynak oka van, ez pedig az anyaghasználatban keresendő. A készülék burkolata kopogósan kemény műanyag, ráadásul jó vékony, ha nem telefon lenne, akkor slaggal mostam volna le.

Az előlapon a kijelző körüli betét az egyetlen olyan anyag, amelynek kellemes a tapintása, a felül kicsit ferdén lecsapott készülékház pedig az egyetlen olyan formai elem, amelyben van némi fantázia. A gombsor viszont maga a rémálom, az egybefröccsöntött panel alatti bütykök érzékelik elvben a billentyűk megnyomását, de örökké félreklattyintottam, olyan, mintha egy gombnak több nyomáspontja lenne, rettenetesen gagyi megoldás. A zöld színű háttérfényből a navigációs billentyűre egy csepp sem jutott, a legszebb pedig, hogy minden egyes gombnyomásra recsegéssel reagál a telefon, bár ehhez a hangeffekthez az is bőven elég, ha a kezünkbe vesszük.

Ennek az egésznek az talán a magyarázata, hogy a régi szép idők emlékere a Nokia 1650 ismét egy olyan telefon, amelynél házilag cserélhető az előlap, a hátlap és a gombsor, pillanatok alatt szét lehet kapni. Így már persze nem nyöszörög, és arra is fény derül (szó szerint), hogy a navigációs gomb alatt is van háttérfény bőszen, csak a gumigombsoron luk hiányában nem jut át. A nálunk járt bordó-vajszínű árnyalat tetszés szerint megváltoztatható.

Az olcsóbb Nokiákon már nem újdonság, hogy a bekapcsoló gomb nem került fel a telefon tetejére, hanem a hívásmegszakító billentyű passzírozása leheli életre az eszközt. Alul a headset, a szervízkábel és a töltő csatlakozója látható, a készülék oldalán nincsen gomb, a hátlap pedig sivár, kamera sem kapott helyet a telefonban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés