Külső, kijelző, extrák
Nincs elég ujjunk a Mobilarenánál, hogy megszámláljuk: hányszor hangzott el az „ultraprémium”, a „magas minőség” és a „luxus” jelző a Motorola Signature bemutatóján. Egy Hermès, Rolex vagy Bang & Olufsen azonban mégsem azért luxusmárkák, mert azt hirdetik magukról, hanem azért, mert presztízsértéküket és a fogyasztók percepcióját évtizedek munkájával alakították ki. A Motorola mindenesetre új ultraprémium szériát indított, mégis úgy érzem: keresi az útját a csúcskategóriában.
A Signature rövid életű divathullámot lovagol meg: az ultravékony mobilokét, és 1000 euróért, ami 380 ezer forintnak felel meg, nem lesz könnyű dolga a pénztáraknál, bár a márka hazai képviselete 350-370 ezer forint között várja áprilisi starttal, ami picit kedvezőbb. A drága, kecses telefont kompromisszumokkal ugyanis még az Apple sem tudta leerőltetni lojális rajongói torkán. Elvégre egy állandóan az ember kezében lévő, kattintásra kész, méregdrága kelléktől a vásárló a lehető legjobb kamerákat és üzemidőt várja el, ebbe pedig az iPhone Air és a Galaxy S25 Edge bicskája is beletört.
A jó hír az, hogy a Signature a legfontosabb hibákon javít, bár 162,1 x 76,4 x 6,99 milliméteren és 186 grammon picit vaskosabb riválisainál, de azért még mindig kecses. Pantone Carbon, illetve Martini Olive hátlapi textúrájával kifejezetten karakteres, ám fontosabb, hogy 5200 mAh-n egészséges méretű telep került bele, és megvan a három hátlapi látószög nagy dudor nélkül. A 90 wattos vezetékes és 50 wattos vezetékmentes töltés sem elhanyagolható bónusz. Ám felmerülhet a kérdés: maradt-e 2026-ban elég érdeklődő a fogyókúrából kiábrándult mobilpiacon, és ha előkerül a mobil egy elegáns étteremben a zsebből, a közönség valóban prémium terméket fedez fel benne, vagy csak egy újabb telefont, ami nem iPhone?
A kérdésre a közösség adja majd meg a választ, én inkább azt a vezérgondolatot folytatnám, hogy a Motorola még mindig kicsit bizonytalan a felső polcon, és az LG-hez hasonló lelkesedéssel kombinál egyedi megoldásokat (szövetszerű hátlap) divathullámokkal (karcsúsítás). Hiányzik egyelőre az a következetes márkaépítés, ahol egy koncepciót követnek ikonikus, könnyen felismerhető formával. Pár éve a dizájnfókuszú Edge Ultra vitte a prémium vonalat egyedi, de síkos fahátlappal, jó tudással, de korlátozott szoftverélménnyel egy iPhone vagy Galaxy ökoszisztéma mellett. Aztán jött a ThinkPhone a mobilos és laptopos világot üzleti színvonalon összegyúrva, de abból sem lett kasszasiker.
A Signature rövid időn belül a harmadik újrája a Motorolának, és nekem alapvetően tetszik a koncepció, csak kicsit más a piac fókusza. Amikor ugyanis az Apple és a Samsung hírnévből még megússza a tarthatatlan, 5000 mAh körüli telepméretet, Kína már 6-7000 mAh-nál jár Európában, és gyakran pakol 200 megapixeles teleobjektívet a hátlapra. Így nem feltétlenül az a közönség kérdése, hogy a Signature elég luxustermék-e, hanem az, hogy elég gyors, kitartó és időtálló-e az erősebb hardvert és nagyobb telepet olcsóbban kínáló Poco F8 Ultra vagy Red Magic 11 Pro ellen?
Amit viszont a Motorola megálmodott, az nekem megtetszett: a Signature mutatós, a kézben kecses és a zsebbe észrevétlenül csúszik. Minden oldalról jó ránézni és tökéletesen összeillesztették, sőt: a termékoldal egyenesen a „leejtésvédelem új szintjéről” beszél, 14 nem részletezett MIL-STD-810H teszt teljesítésével. De azért vigyázz, hivatalosan nem ütésálló: „a teszteléséhez hasonló durva igénybevételre a Motorola szabványos garanciája nem terjed ki”, tehát ne dobáld! Szintén van IP68/69 védelem (1,2 méteres alámerítés, 30 perc), de nincs szó nagynyomású víztűrésről.
A Gorilla Glass Victus 2 üveglap vékony keretes, 6200 nites, 6,8”-es, HDR10+ / Dolby Vision Extreme AMOLED panelt fed annyi lekerekítéssel a széleken, hogy tökéletes legyen a kézkomfort, és hátul is hasonlóak az ívek. A remekül tapadó Moto G77 után azonban a roppant csúszós Signature azonnal szökni akar a tenyérből, kompozit polimer hátlapja pedig bár nem karcolódott vagy szennyeződött tíz nap alatt, kopogásra műanyag hatású, a telep felé picit benyomható és kevésbé karcálló, mint az edzett üveg. Inkább egy S25 Ultrát neveznék prémium érzésű telefonnak kézbe fogva: olyan, mintha egy tömbből faragták volna ki.
A Motorola alumínium oldaléle ráadásul vékony, ami csökkenti a fogásbiztonságot, és nagyon messze van a hüvelykujjtól az állapotsáv. Valamiért túl magasra tették a bekapcsoló felett a hangerőszabályzót, illetve balra az AI gombot. A Type-C port alul van az egyke nanoSIM tálca (eSIM is akad) és az egyik multimédiás rács mellett – vájat a felső élen is van a beszédhangszórót megsegíteni. Jack kimenet, infraport vagy töltőfej semerre, van viszont az illatosított dobozban Type-C kábel, leírás, energiajegy, SIM tű és átlátszó, kemény hátlap beépített mágnessel. Ja, hogy ilyet is lehet mellékelni? Kérjük innentől minden csomagba! A Signature képernyője kompatibilis a Moto Pen Ultra tollal, ám ez nem került a dobozba.
| Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mérés | Motorola Signature | Poco F8 Ultra | Samsung Galaxy S25 Ultra | OnePlus 15 | Apple iPhone 17 | Honor Magic8 Pro |
| Képátló | 6,8 hüvelyk | 6,9 hüvelyk | 6,9 hüvelyk | 6,78 hüvelyk | 6,3 hüvelyk | 6,71 hüvelyk |
| Felbontás | 1264 x 2780 | 1200 x 2608 | 1440 x 3120 | 1272 x 2772 | 1220 x 2656 | 1256 x 2808 |
| Technológia | 10 bit HDR10+ Dolby Vision LTPO Extreme AMOLED | HDR10+ Dolby Vision OLED | Dinamikus AMOLED 2X | 10 bit HDR10+ Dolby Vision LTPO AMOLED | Super Retina XDR OLED | 10 bit Dolby Vision LTPO AMOLED |
| Képfrissítés (Hz) | adaptív 165 | adaptív 120 | adaptív 120 | adaptív 165 | adaptív 120 | adaptív 120 |
| 100% fehér fényerő | 488 nit | 1080 nit | 712 nit | 1129 nit | 842 nit | 1773 nit |
| Pontszerű fehér fényerő | 1647 nit | 3470 nit | 2612 nit | 1216 nit | 3027 nit | 4995 nit |
| Fehér fényerő (minimum) | 2,6 nit | 1 nit | 1,7 nit | 0,9 nit | 1,9 nit | 1,1 nit |
| Fekete fényerő | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit |
| Kontrasztarány | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen |
| Színhőmérséklet | 6848 K + kézi | 6558 K + kézi | 6898 K + kézi | 6417 K + kézi | 6384 K + TrueTone | 6797 K + kézi |
A 10 bites, 165 Hz-es LTPO panel 1264 x 2780 pixelen tűéles és éjjel-nappal megbízhatóan lövi be a fényerőt életképes kinti láthatósággal, pontos érintésérzékeléssel és átlagos rezgéserősséggel. A kalibráció pontos, a színek élénkek és az éjjeli minimum fényerő halovány, de a riválisoknál harsányabb. 6200 nit pedig semerre: teljes képernyőn, kézi módban a fénysűrűség sztenderdizált tesztünk szerint mindössze 488 nit, kis felületen, napfény alatt pedig 1647 nitig emelkedik csak, ami a komplett csúcskategóriánál szerényebb, és a Signature láthatóan haloványabb egy S25 Ultra vagy Magic8 Pro mellett.
A 165 Hz-es képfrissítés csak pár játékban érhető el, ott is a dedikált játékappban kell kérni, a gyakorlati képfrissítés nem ugrik 120 Hz fölé „hyper smooth” módban sem. 120 Hz viszont mindenre elég, és az LTPO technológia garantálja a rendkívül alacsony képfrissítést és az akkumulátorkímélést statikus tartalmak esetében. Mindig aktív képernyőfunkció helyett környezeti kijelző van. Az 50 megapixeles szelfilyuk autofókuszos és alig foglal helyet, az fénymérő és közelségérzékelő pedig éppúgy láthatatlan, mint az ultrahangos, megbízható ujjlenyomat-olvasó.
A Pantone Martini Olive hátlap szemre és tapintásra egyedi, a Motorola mérnökei pedig profi munkát végeztek a bal felső sarokban, mert alig emelkedik ki az 50 megapixeles normál, ultraszéles és zoomkamera a kéttónusú LED villanóval. Szépen reflektál a kamerasziget fényes festése a Motorola logóra, a bambusz Edge Ultrák után tehát a Signature is egyéniség a sok iPhone klón mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!






