Doboz, külső

A G sorozat eddig sem arról volt híres, hogy minden földi jóval teletömködték volna a dobozt, ebben nincs változás, egy töltőfej (2A), egy microUSB-kábel, slussz. Jó, van némi papíranyag is, de az nem képvisel kifejezett értéket. Úgyhogy ezt a telefonban kell keressük, ami első blikkre nem egy túl izgalmas holmi, átlagos méretű és tömegű, a hátlapra tervezett, kör alakú kameramotívumtól eltekintve nem sok érdekessét hordoz a formaterv, de érdemes megnézni azért közelebbről is.

[+]

Az előlapot az 5 hüvelykes, Full HD felbontású kijelző dominálja, átlagos kávavastagság látható oldalt is, alul-felül is. A pixelsűrűségre viszont egy szavunk sem lehet, ebben az árszegmensben kifejezetten jónak számít a fényerő is, noha kissé hajlamos az előlapi üveg becsillanni, de ettől még kimondottan használható az IPS technológiát kapó megjelenítő. Alatta egy ujjlenyomat-olvasót fogunk találni, ami remekül működik, kapacitív vezérlőgombok azonban nincsenek, de ez nem okvetlenül baj. Alapesetben a kijelző aljából csípnek le ezek maguknak helyet, ám a Moto G5 egyik trükkje, hogy az ujjlenyomat-olvasó horizontális simogatásával is elérjük a vissza (jobbra simítás) és az alkalmazásváltó (balra simítás) funkciókat, illetve persze a sima hozzáérést is detektálja, ami a home gombot váltja ki. Ilyenkor pedig nincs szükség a kijelzőn levő virtuális billentyűkre, azok szépen el is tűnnek.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

A felső részre került egy előlapi kamera és egy fényérzékelő, egészen halvány “moto” felirat és beszédhangszóró látszik még itt. A készülék tetején 3,5 mm-es jack, alján micro-USB csatlakozó tátong, balról semmi nem töri meg az oldalsó részt, jobbra viszont finoman recézett a kijelzőt üzemeltető gomb, felette a hangerőt szabályozó kezelőszervek ülnek. De vajon hol lehet betenni a SIM-et? Erre a kérdésre pedig az a válasz, hogy tessenek levenni a hátlapot, alá lehet körömmel nyúlni a jobb alsó sarokban, le is jön az egész és jutalmunk egy cserélhető akkumulátor, két darab nanoSIM-nek, illetve egy microSD-nek szolgáló kártyahely, igen, nem kell lemondani kétkártyás működés esetén a memóriabővítésről. Erre azért jár a pirospont.

[+]

És jár még egy vállveregetés a hátlapért is, mert bár az oldalélekre rákanyarodó panel lehajló részei műanyagból készültek, a középső terület fémes, ami jót tesz a minőségérzetnek. A kamerát és a ledes villanót magába foglaló kör alatt a Moto jellegzetes emblémája látható, tüzetesebb szemlélődéssel egy másodlagos mikrofont is találunk, aminek párja az előlap alján kukucskál. Az általános összeszerelési minőség annak ellenére is rendben van, hogy a hátlap levehető, az anyaghasználat lehetne kicsikét legalább érzésre magasabb nívójú, de így is elégedettek lehetünk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!