Bevezető, külső, kijelző

Megkésett jelentés ez a teszt, hisz 2022 márciusában mutatta be tesztünk alanyát a Motorola, hozzánk december elején érkezett és ha nem karmolok be egy csúnya vírusos fertőzést, még decemberben olvasható lett volna ez az anyag. Ennek sok köze mondjuk nincs a telefonhoz, azt kivéve, hogy így az ágyban fetrengve két láz között még több időm volt nyomkodni, aminek az lett az eredménye, hogy visszasírtam a nem sokkal korábban tesztelt Moto E40-et. Úgyhogy aki nem akarja végigolvasni a tesztet, és még az utolsó oldalra is lusta átkattintani, annak gyors verdikt: átlagosan 67 ezer forintos árával a Moto G22-t csak az vegye, akinek mindenképpen kell NFC, mert ugye az E40-ben az nincs.

Motorola Moto G22 a kézben. [+]

A 163,95 x 74,94 x 8,49 milliméterével és 185 grammjával a G22 egy tök átlagos tepsi, a négyzetesre szabott forma éleit pont annyira hagyták meg ívelten, hogy ne vágja az ember tenyerét. Szerencsétlenségünkre azért az ujjlenyomat-leolvasót integráló bekapcsoló gombot sikerült a jobb oldalon úgy megoldani, hogy egyszerűen rátették a keretre, bármiféle mélyesztés vagy egyéb nélkül, szélei pedig vágják az ember ujját, ha óvatlanul csúsztatással próbálja megtalálni a biometrikus azonosítást végző gombot. Egyrészt ez kényelmetlen, másrészt nehezebb reflexből is megtalálni a gomb helyzetét, harmadrészt így a lezárt telefon konkrétan minden fogásváltást feloldási kísérletnek fog érzékelni. Pozitívum, hogy az ujjlenyomat-érzékelés legalább gyors és pontos, mellette van 2D-s arcfelismerő is.

Ujjlenyomat-leolvasó a jobb, SIM-tálca a bal oldalon. [+]

Bármiféle IP-védelemre ne számítsunk, a kopogós műanyag keret és hátlap hivatalosan nem tartja kint a vizet, a keret bal oldalából előhúzható két nanoSIM-et és egy microSD-t fogadó tálcán viszont találhatunk egy kis szigetelést, a Motorola szerint a dizájn vízlepergető, vagyis kisebb esőt, ráfröccsenő vizet ki kell bírnia. A külső több érdekességet nem is rejt, alul a szimpla hangszóró és a 2.0-s sebességre képes USB Type-C csatlakozó húzódik meg a beszédmikrofon társaságában, felül pedig a 3,5 milliméteres fejhallgató csatlakozó teszi tiszteletét a környezeti mikrofon mellett. Az összeszerelési minőség jónak mondható, a műanyag nem recseg-ropog, bár a szimplán egyenesre csiszolt hátlap kicsit tejfölös dobozra hasonlít anyaghasználatában. De legalább csak egy minimalista Motorola logó és felirat töri meg, illetve az annyira kiemelkedő négyszenzoros kamerasziget, hogy sík felületre fektetve a telefon még pont ne billegjen.

[+]

Tesztdarabunk belső használatra szánt készülék, így dobozt és tartozékokat nem kaptunk mellé, de a vásárlónak egy 10 wattos fali adapterrel és egy USB-A végű kábellel kell találkoznia a csomagolásban. A szilikon védőtok ennyire a belépőszinten nem jár, ami a készülék méretei és súlya miatt kicsit szomorú, de a viszonylag vastag káva talán kellő védelmet ad a kijelzőnek egy leejtés esetén. A 6,5 hüvelykes LCD panel az előlap 84%-át foglalja el, lekerekített sarkokat és felül-középen a kijelzőbe lyukadó előlapi kamerát kínál.

[+]

Fontosabb azonban a 90 Hz-es frissítés, melyre képes, ami jó hír lehetne ezen az árponton, de sajnos a hardver annyira lassan dolgozik a megjelenítő alatt, hogy a hosszú másodperces várakozási idők okozta lassúságérzést nem tudja javítani a gyorsan reagáló panel. A 9:20-as képarányon 720 x 1600 pixel terül szét, ez a 268 ppi-s képpontsűrűség pedig már kicsit kellemetlen ekkora méretben, a betűk szélei elmosódottnak tűnnek. Az alap beállításokkal a megjelenített színek kékes árnyalatot vesznek fel, ezen a beállításokban tudunk segíteni. Jó hír viszont, hogy van környezeti kijelző (AoD), ami beállításaink szerint reagál, de az idő, töltöttség és a friss értesítések gyors ellenőrzésére bármikor bevethető.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A készülék alja és teteje. [+]

Jó hír, hogy típusához képest elég fényes a panel ahhoz, hogy a kültéri használatot lehetővé tegye, és a keret felső részében elrejtett környezeti fényérzékelő is pontosan és gyorsan állítja az automatikus fényerőt. Direkt napfény alatt viszont már az olvashatatlanság határát súrolja a Moto G22 kijelzője, a megjelenítőt védő ismeretlen eredetű üveg pedig erősen tükröződik. A panel érintésérzékelése viszont pontos és jó, gépelést, görgetést, egyéb parancsokat jól érzékeli. És, hogy jó ponttal zárjuk az oldalt, meg kell említeni, hogy a keretben elrejtettek egy fehér értesítő LED-et is.

[+]

Hardver, MyUX felület

Most pedig jön a negatívabb rész. A 12 nanométeres gyártástechnológiával készülő MediaTek Helio G37 (a CPU-ban 4 x 2,3 GHz-es Cortex-A53 és 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53 magokkal, és egy PowerVR GE8320 GPU-val) egyszerűen túl koros. A 2014-es GPU felett például érezhetően elszállt az idő, ezen nem segít az sem, hogy az Android 12-es alapokra építkező MyUX felület animációi érezhetően nem lettek az aggastyán hardverrel rendesen optimalizálva. Tökéletes példa erre a feloldási animáció, amikor a zárképernyő órája random pillanatokban szellemképként ott marad a feloldást követő 1-2 másodpercig a főoldal kellős közepén. Miért? S hiába, hogy a G-szériás lapkákat játékokra szánták, a Helio G37 felett is elszállt az idő és már az olyan címek is megdolgoztatják, mint a Subway Surfers, hosszú töltőkijelzőket és meg-megdöccenő játékélményt produkálva.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Azt mondanám, hogy a 4 GB LPDDR4X operatív memória belépőszinten elég, a teljes értékű Android rendszer ezen különösebb problémák nélkül el is működik. Egy-egy alkalmazás megnyitása mondjuk minimum 3-4 másodpercbe telik, s bár valós idejű multitaskingra ad lehetőséget az osztott kijelzős mód, ez eléggé akadozott a tesztkészüléken előre telepített programok (Chrome, YouTube, Táblázatok) kipróbálásával is. Időnként teljesen váratlanul megdöccen a szoftverfelület, ezzel megtörve a folyamatosságot, s úgy éreztetve, hogy egy több éves mobillal dolgozik az ember, nem pedig egy tavalyival.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Nem segít a 64 GB-nyi eMMC tárhely sem, amit akár 1 TB-os microSD-vel is bővíthetünk, ha nem férnénk el az elérhető 52 GB-on. Sok bloatware nem lesz a szoftverben mondjuk, a MyUX rendkívül letisztult, a Motorola csak a Facebookot és egy terméktámogató appot telepít a Google szoftvercsomagja mellé. Az mondjuk elég furcsa volt, hogy a terméktámogatástól érkező értesítések miért cseh nyelven jelentek meg, de gondolom ezzel akarta beismerni a Moto G22, hogy nagyon csehül állnak dolgai.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Az eMMC tárhely lassú, az 50 MP-es felbontást használva hosszú másodpercekig kell várni, amíg elment egy fotót a készülék, a RAM-kezelés rossz, mert a memóriaigényes feladatok (játékok, két app megnyitása osztott kijelzőn, fotózás) után sokszor hosszan gondolkozik a rendszer a főképernyőre való visszatérésen is, a háttérben pedig szinte alig marad meg az ébresztőóránál többet igénylő alkalmazás.

Slingshot és Slingshot Extreme tesztek eredményei. (forrás: Mobilaréna) [+]

Ha olcsón akar az ember okostelefont venni, akkor érdemes olyan eszköz felé tekintenie, amiben a Unisoc Tiger T606 vagy a T700 dolgozik a MediaTek Helio G37-e helyett. Előbbiek sem erőművek, ez igaz, de az említett két alsópolcos SoC a szintetikus tesztek mellett a valós, mindennapi használatban is jobban teljesít, erre pedig tökéletes példa a korábban már említett Moto E40.

(forrás: Mobilaréna) [+]

A teszt ideje alatt Android 12-es főverzió és a 2022. november 5-i biztonsági csomag volt az elérhető legfrissebb a Motorola Moto G22-re. A telefonra a megjelenést követően két évnyi támogatást ígér a gyártó, így a 2022-es premierdátumtól számolva 2024 tavaszáig kellene minimum negyedévente kapnia egy-egy patchet a telefonnak, s valamikor az Android 13-ra is hivatalos még az eszköz.

Kamerás teljesítmény

[+]

A négyes hátlapi rendszerből és az egy előlapi kamerából álló fotós szekció átlagos, a 16 MP-es felbontással (f/2,45) dolgozó előlapi kamera jó élességet, korrekt részletességet és egy kicsit hűvös, kékes tónust ad vissza képein. A portré mód algoritmusa megbízható és pontos a szélek levágásával és a háttér elválasztásával, az elmosás viszont távol áll a természetestől. Vannak szoftveres extraként mindenféle arcszépítő módok, ezeket külön kell bekapcsolni, az előlapi kamera kapcsán egyéb beállítási lehetőségként még a 16 MP-es natív felbontás helyett a 12,6 MP-es felbontás használata lehetséges opció.

16 MP előlapi kamera

Videóban FHD az elérhető legmagasabb felbontás, a másodpercenkénti képkockaszám pedig harmincban maximalizál. Ezzel nem lenne gond, de bárminemű stabilizálás híján a kép erősen remeg, az ember kezének legkisebb mozdulatát is felerősítve. A hang vállalható minőségben rögzül, a videók színe pedig - bár eltér attól, amit a telefon kijelzőjén lát a felhasználó felvétel közben -, nincs természetellenesen erősen túlszaturálva vagy túlélesítve. Mindenesetre érdemesebb inkább videóhívásokhoz és fotókhoz használni az előlapi kamerát.

A hátlapon már több szenzor és látószög van, a Motorola 50 MP-es kamerarendszerként hirdeti ezt. A valóságban a főkamera mögött dolgozó Samsung ISOCELL JN1-es szenzor felbontása 50 MP, amit alapértelmezetten a telefon 12,5 MP-es felbontásban használ fotózáshoz. Az f/1,8-as fényerő és az 1/2,76”-es szenzorméret együtt a 0,64 mikronos pixelmérettel korrekt eredményt hoznak az árhoz képest, de azért vannak a szenzornak és az algoritmusnak érezhető határai.

12,5 MP főkamera

50 MP főkamera

Kezdjük azzal, hogy a lencserajzolat lágyabb a kelleténél, fátyolos a végeredmény, alig vannak éles vonalak, ami furcsa egy pixelösszevonást használó telefon esetében. Ez a részletesség kárára is megy, de azért még használhatók maradnak a képek. Amiben jó a főkamera, az a dinamika és a színkezelés: az előnézeti képhez képest természetesebb végeredményt adnak a G22 képei, minimális torzulással. Az esti fotókhoz van éjszakai mód, csak a főkamerához, ez segít hosszú expozíciós idővel több részletet láttatni a képeken, de a képzaj megjelenésének oltárán.

Éjszakai móddal készült fotó. [+]

Videóban a dinamika sokat romlik, a fényes részek hajlamosak durván kiégni a felvételeken. A 1080p-s felső határ és a 30 képkockás sebesség standardnak mondható, ezzel nem is lenne probléma, de a feldolgozó algoritmus a videókat erőteljesen próbálja élesebbé tenni, ez pedig természetellenes rajzolatú vonalakhoz vezet a felvételeken. A hang jó minőségű, az viszont szomorú, hogy a szintén FHD rögzítésre képes ultraszéles kamerára nem enged váltani felvétel közben a telefon, csak digitális zoomot használhatunk 8X nagyításig saját felelősségre.

8 MP ultraszéles

Ismeretlen típusú szenzort használ a 8 MP-es felbontású és f/2,2-es fényerejű lencsék mögé pakolt, 118 fokos látóteret befogó ultraszéles kamera. A lencsék közti váltás kicsit lassú, az ultraszélessel készült képek pedig a telefonon kicsiben megnyitva vagy a közösségi médiában megosztva még vállalható minőséget nyújtanak - bár érezhetően melegebb hőmérsékletűek a főkameránál -, de az alacsony dinamikaátfogás, a szélek felé haladva megjelenő életlenség, az alacsony részletesség és a fel-feltűnő kromatikus aberráció sem segíti a fotós munkáját, ahogy a fix fókusz sem. Mindenesetre jó hír, hogy a két 2 MP-es segédszenzor mellett van egy ultraszéles kamera is, amit jó fények között be lehet azért vetni, s egész elfogadható képeket is készíthetünk vele.

Videóban itt is az FHD@30fps a felső limit, az elkészült felvételek kicsit gyenge dinamikával és korrekt hanggal köszönnek vissza, a stabilizálás hiánya ugyanakkor látványos, az ultraszéles képe is remeg és ugrál kissé a felvételeken.

2MP makró

A maradék két kamera közül csak eggyel fotózhatunk, a 2 MP-es f/2,4-es fényerejű lencsék mögül dolgozó makró a szokásos minőséget hozza. Fix fókusztávolságával kicsit nehézkes megtalálni a legjobb pontokat, ám ha az ember a vakut is beveti, vállalható végeredményt kap. Persze az alacsony felbontású makrókamerák nyűgjei itt is felbukkannak: képzaj, kevés valódi részlet, gyengécske dinamika.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Az elkészült képeket a Google Fotókban nézhetjük vissza, ez az alapértelmezett képkezelő alkalmazás a telefonon. Van még fájlkezelő, szintén a Google-től, YouTube Music zenehallgatáshoz és Google TV a streamekhez. Amik nagy felbontásban nem nézhetők, az L1-es biztonsági szint nincs ugyanis meg, csak az L3-as adott a telefonban. Ami számomra furcsább, hogy hiányzik az FM rádió a készülékből. Hangot a 3,5 mm-es jack csatlakozó mellett Bluetooth 5.0-n lehet kivinni a készülékből, valamint a beépített mono hangszórón tudunk még lejátszani. A hangszóró hangereje közepes, torzítása magas. Ha lehet, érdemes inkább valamilyen fülhallgatót használni a telefonnal való tartalomfogyasztáshoz.

Adatok, üzemidő, verdikt

Átlagosnak mondható a kommunikációs szegmens is a Moto G22-ben. 5G-re még nem képes kapcsolódni a telefon, de a hazai 4G-sávokat kezeli, a Telekom hálózatán működött a VoLTE és a VoWi-Fi funkció is, valamint a 4G-s adat is problémamentesen. Ugyanakkor a sávtámogatás (LTE b1/3/5/7/8/20/38/40/41) viszonylag szűkös, ami a Helio G37 modemjével a külföldi mobilozást megnehezítheti egyes helyeken. Bluetooth-ból 5.0 jutott a telefonnak, az integrált Wi-Fi modem pedig Wi-Fi 5-ig kommunikál (802.11a/b/g/n/ac) két sávon és tapasztalatunk szerint megbízható stabilitással.

[+]

Adott az NFC a mobilfizetéshez, ehhez előre telepítve Google Wallet alkalmazást is találni a készüléken. A helymeghatározást GPS, Galileo, GLONASS, BeiDou konstellációk segítségével végzi a telefon, helyzetet városon belül viszonylag lassan talál, de stabilan tartja. A pontosság maximuma 2 méter volt, melyet tesztünk alatt sikerült elérnünk. A hívások közbeni hangerő magas, a hangszóró és a mikrofon minősége viszont kifogásolható: nyers és torzít a hangszóró, a mikrofon pedig nem képes kellően tisztán felvenni a beszélő hangját, a környezeti zajok a kelletténél erőteljesebben vannak jelen a hívások során.

[+]

Üzemidőben jól teljesít a Moto G22, az 5000 mAh-s akkumulátorát nehéz lemeríteni. Készenléti időben is kifejezetten jól teljesít, két napnyi üzemidő folyamatos aktív használat mellett is bármilyen gond nélkül kihozható volt a telefonból. Ha folyamatos videólejátszásra akarnánk használni a mobilt, 19 órányi tartalmat tudnánk egyben végignyomni, automata fényerővel és az automatikusan bekapcsoló energiatakarékos móddal. A töltés viszont lassú lesz, mert bár képes 15 wattot felvenni TurboPower technológiát hasznosítva, a gyári adapter csak 10 wattos és más típusú PD vagy QC töltőkről is maximum 10 wattot hajlandó felszedni a Moto G22 tapasztalatunk szerint. Ezzel minimum két óra kell a teljes feltöltéséhez a lemerült telefonnak.

Összegzés

[+]

Csak az ruházzon be a Moto G22-re, akinek nagyon fontos az NFC és az ultraszéles kamera megléte, mindenki más pedig vegye meg a Moto E40-et, olcsóbban, ha Motorolát akar magának. A Moto G22 bár belépőszintet képviseli, nagyon sok és rosszul megválasztott kompromisszumot kíván meg. Nem sokat ér a nagy felbontású főkamera, ha az elidősödött processzor és GPU nem tudja normális sebességgel feldolgozni a képet, s ha másodperceket kell várni, mire megnyílik a galéria és vissza tudjuk nézni az elkészült fotót. Az sem pozitív, hogy hiányzik az FM-rádió, mikor az alapvető egy belépőszintű eszközben. A két alacsony felbontású kamera sem igazán tesz a pozitív összképért, és a négyzetes formájú házba került alacsony felbontású IPS panel hiába 90 Hz-es, ha folyamatosan dadog rajta a rendszer, mert nem tudja a GPU időben kirajzolni az animációkat. Ezek mellé pedig tegyük oda a 67 ezer forintos független árat.

Ennyi pénzért az említett Moto E40 mellett már ki lehet fogni a mindenben jobb Moto G31-et is, ami bár kicsit kevésbé aktuális dizájnt tekintve, de ha valaki tud élni az iPhone-osan négyzetes ház nélkül, akkor egy jobb teljesítményű, kevesebb várakozási időt kérő, sokkal használhatóbb telefont kap. Szintén jobb választás ennyiért a G22-nél picit idősebb Realme telefonokat is megnézni, hisz piacon van még a Realme 8 és a Realme 8i, de akcióban a frissebb Realme 9i is kifogható már 70 ezer forint alatt. Jobb kijelzővel, erősebb processzorral, jobban optimalizált rendszerrel, gyorsabb töltéssel hódítanának a Realme mobiljai, s a Moto G22-vel szemben nem is kell erőlködniük a győzelemért.

Tudnak a Motorolánál olcsón jó telefont építeni, jó példa erre a Moto E40 vagy a Moto G31 az elmúlt évből, de a Moto G22-vel nem sikerült megerősíteni azt, amit az első félmondat állít.

viragdani01

A tesztkészüléket a Motorola hazai képviselete biztosította számunkra kölcsönbe, ezúton is köszönjük!

Moto G22 specifikációk

Motorola Moto G22

	Külső
	Méretek	163,95 x 74,94 x 8,49 milliméter
	Tömeg	185 gramm
	Készülékvédelem	Hivatalosan nincs, vízlepergető a burkolat
	Színvariációk	Matt fekete, kék, fehér
	Kijelző képátlója	6,5 hüvelyk
	Képaránya	9:20
	Felbontása	720 x 1600 (268 ppi)
	Típusa, frekvenciája	IPS LCD, 90 Hz
	Értesítő LED	Van
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (jobb oldalt, a bekapcsoló gombban)
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek Helio G37, 12 nm
	Processzor	4 x 2,3 GHz Cortex-A53 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A53
	Grafikus chip	IMG GE8230 (680 Mhz)
	RAM, tárhely mérete	4 / 64 GB (LPDDR4X, eMMC 5.1)
	Memória bővítése	microSD kártya (akár 1 TB)
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/3/4/5/7/8/20/28
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	Nincs
	Bluetooth	5.0 (A2DP, LE, aptX)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (HotSpot, Direct, Display)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	Van
	Infra	Nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 12
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	50 megapixel (f/1,8, 26 mm ekvivalens, PD-autofókusz) 8 MP (ultraszéles, f/2,2, 118 fokos látószög, fixfókusz) 2 megapixel (portré, f/2,4, fixfókusz) 2 megapixel (makró, f/2,4, fixfókusz)
	Előlapi kamera	16 megapixel (f/2,45, fixfókusz)
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Jack kimenet	Van
	FM-rádió	Nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	15 watt (10 wattos adapter a csomagban)
	Vezetékmentes töltés	Nincs
	Egyebek
	Gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő, iránytű.