Bevezető, csomagolás

A Google márciusban rántotta le a leplet az Android Wear platformról, legalábbis részben, leginkább egy előzetesről volt ugyanis szó. A fejlesztők számára kiadott, mindössze néhány feature kipróbálására alkalmas környezet mellett két promóvideó is napvilágot látott, melyek az LG már általunk is kipróbált versenyzőjét, illetve a Motorola újdonságát hivatottak bemutatni. Míg a dél-koreai gyártó egy téglalap alakú kijelzővel szerelt készülékkel támadt a piacot, a Motorola egy kör alakú megjelenítőt alkalmazott az órán. A hatás nem is maradt el, az Androidra fogékonyak odáig voltak a kütyütől. A megjelenés után viszont elkezdtek szállingózni a vélemények, így hamar kiderült, hogy az amerikai gyártó újdonsága sem fenékig tejfel.

[+]

A Motorola végül néhány héttel az LG-féle G Watch és a Samsung Gear Live-ja után dobta piacra az Android Wear alapú készülékét. A Moto 360 hardveresen mindkét említett modellnél gyengébb, a Samsung által használt AMOLED kijelző pedig egyértelműen jobb választás egy óra mellé, mint az IPS, az üzemidő és a valódi fekete szín szempontjából legalábbis mindenképpen. Ettől függetlenül szinte az összes szakportál a Motorola versenyzőjét hozta ki győztesként, a válasz pedig a kivitelezésben keresendő - a Moto 360 sokkal inkább hasonlít egy valódi karórára, mint a társai. Itt érezzük fontosnak kiemelni, hogy jelen sorok írója hosszú idők óta nem hord órát, a Motorola készüléke azonban megváltoztatta ezt.

[+]

A készülék fehér dobozban érkezett, mely stílusosan henger alakú, passzolva az óralap formájához. Kicsomagolás után az óra mellett egy kézikönyvet és egy Qi-szabványra épülő töltőt találunk, a Moto 360 akkumulátorát kizárólag vezeték nélküli technológiával láthatjuk el energiával. Az óra szépen illeszkedik a bölcsőbe, az áramot egy egyedi, csak töltés során látható felülettel jutalmazza.

Külső

Míg az Android Wear készülékek nagy része inkább egy csuklón hordható kijelzőre hasonlít, a Moto 360 egy valódi karóra benyomását kelti. A képeken méretesnek tűnhet, és bár egy kicsit magasabb (ez 11,5 millimétert jelent), az alapterület nem nagyobb egy átlagos óránál, a 49 grammos tömeg (szíjjal együtt) szintén nem tragédia. A viselete így kényelmes, az ember könnyedén el is felejti, hogy egy okosóra pihen a csuklóján.

[+]

A Moto 360 három színben (fekete, ezüst vagy arany) és három eltérő szíjtípussal (bőr, vékony vagy vastag fém) került piacra. A szíj sztenderd 22 milliméteres mérettel rendelkezik, szabadon cserélhető; a gyárit a chicagói Horween készíti. Az óratest színén és a szíj típusán kívül tehát nincs eltérés, így mindegyik modellben közös a rozsdamentes acél test, a műanyag hátlap és az IP67 védettség. Utóbbi azt jelenti, hogy az óra korlátozott mértékben ellenáll a folyadékoknak és a pornak, ami nem utolsó egy ilyen eszköz tekintetében.

[+]

Az előlap nagy részét a megjelenítő foglalja el, melyet egy alig pár milliméter vékony keret ölel körbe. Maga a kijelző 1,56 hüvelykes (46 milliméteres) átmérővel rendelkezik, IPS technológiát használ a felbontása 320 x 290 pixeles, ami 205 ppi pixelsűrűséget eredményez. Az alsó fertályon le van vágva a panel, ide kerültek ugyanis a különféle érzékelők, ami egyben magyarázat is az aszimmetrikus felbontásra. A betekintési szögek óriásiak, a fényerő korrekt, napfényben (már amennyi van mostanában) is jól látható a megjelenítő, a színek viszont lehetnének egy fokkal élénkebbek. A Gorilla Glass 3 üvegnek megfelelően a strapabírás is rendben van, a sréhen vágott perem pedig az eye candy faktort növeli. Oldalt egyetlen gomb található, melyet megnyomva ki- és bekapcsolhatjuk a kijelzőt, hosszan nyomva tartva pedig a beállítások közé ugorhatunk. A panel egyébként feléleszthető egy szimpla érintéssel, vagy egy nagyobb, alulról az arc felé irányuló (megnézem az időt típusú) karmozdulattal is.

[+]

A Motorola formatervezői az elmúlt években is kiváló munkát végeztek, ám a Moto 360-nal extrán kitettek magukért. Az óra egyszerre sportos és elegáns, egyáltalán nem hivalkodó, pólóval és inggel is hordható. A kör alakú kijelző a tekinteteket és az ujjlenyomatokat egyaránt vonzza, szinte mindenki meg akarta nézni az órát, ami maga után vonta az üveg törölgetését és az ez mire is jó pontosan jellegű kérdéseket is. És bár egy kvázi-bétás Android Wear alapú, gyerekcipőben járó, early adopterek számára készült valamiről van szó, leginkább mégis órának tűnik. És valahol ez a lényeg egy okosóra tervezésénél.

[+]

Hardver

Mint azt említettük, a Moto 360 hardveresen gyengébb a jelenleg piacon levő Android Wear készülékeknél, ám valószínűleg a kedves olvasó is meg fog lepődni, hogy mennyire. Míg a vetélytársak a Qualcomm Snapdragon 400 lapkára építenek, a Motorola egy őskövülethez nyúlt a Texas Instruments OMAP3630 személyében. Csak hogy szemléltessük az ósdiságot, a Motorola ezt a lapkát a Droid 2-ben használta, mely 2010-ben jelent meg, Android 2.2-t futtatva. További érdekesség, hogy a Texas Instruments 2012 ősze óta nem gyárt mobilhardvert, az OMAP szériának tehát két éve leáldozott. De úgy tűnik, Motóéknál volt még pár darab egy poros raktárban.

A lapka 45 nanométeres csíkszélességgel rendelkezik, egy darab ARMv7 utasításkészletű, 1,2 GHz órajelű Cortex-A8 processzort tartalmaz, a grafikus műveleteket egy PowerVR SGX530 látja el. A belső tárhely kapacitása 4 GB (nem bővíthető utólag), a RAM mérete 512 MB.

A műküdési sebességgel szerencsére nincs komoly probléma, a második frissítés óta általában folyamatos animációk és gyorsan megnyíló appok jellemzik az okosórát. Akadások azért lépten-nyomon előfordulnak, leginkább a Now kártyái és a zenelejátszó izzasztják meg a vasat. Ettől függetlenül kicsit ciki, hogy a vetélytársaknál jóval drágább Moto 360 miért négy éves vasra épül, és bár jelenleg nincs ilyen jellegű probléma, a Texas Instruments elkaszált, porhálófödte lapkája nem garancia a későbbi frissítések folyamatos működésére.

Az óra Bluetooth 4.0 LE alapon tartja a kapcsolatot a mobilkészülékkel, tapasztalataink alapján elég stabilan, az elmúlt napok alatt nem találkoztunk megszakadással. Szenzorok tekintetében egy lépésszámlálót, egy optikai pulzusmérőt, két mikrofont, egy giroszkópot, egy gyorsulásérzékelőt és egy digitális iránytűt kapunk. Az eseményekről a beépített vibramotor segítségével értesülhet a felhasználó, hangszóró nincs a karórán. Érdemes kiemelni, hogy az újabb modellek (mint például a Sony Smartwatch 3) már GPS- és WiFi-chipekkel érkeznek, ám egyelőre nem éreztük hátrányát az említettek hiányának.

Szoftver és UI

Az okosórák (és ezáltal az Android Wear) fő célja, hogy a felhasználó a csuklóra pillantva értesülhessen a fontos eseményekről. Jelenleg tehát leginkább egy notifikációs postaládáról van szó: egy Wear alapú készüléken mindent kényelmesen meg lehet tenni, amit a telefonok értesítési paneljén el lehet képzelni, a zenelejátszó irányításától elkezdve a levelek archiválásán át a stopper vezérléséig. Persze vannak további extrák, viszonylag sok funkciót el lehet érni hangvezérléssel (magyarul nem tud), számolja a lépéseket, navigál, Google Now kártyákat mutat. A hangsúly azonban az egyszerű feladatokon van, az Android Wear azokban a helyzetekben igazán erős, amikor csak egy-egy pillanatra venné az ember elő a telefonját, elolvasni egy új emailt vagy továbbnyomni egy zeneszámot. Persze van lehetőség appok felesztésére is, így mindent meg lehet majd tenni magán a karórán is, ám az összetettebb feladatok feladatokat továbbra is a csatlakoztatott készülékeken érdemes elvégezni. Esetemben egyébként jól bevált a koncepció, jóval ritkábban nyúltam a mobilért a Moto 360-nal a csuklómon.

A felhasználói felület a Google védjegyének számító kártyákra épül, navigálni vízszintes és függőleges ujjmozdulatokkal lehet. A kijelzőt a tetejétől az aljáig végigsimítva lenémítható (azaz nem rezeg) az óra, ami jól jöhet bizonyos helyzetekben. Egy kicsit zavaró, hogy érezni lehet, hogy téglalap alakúra tervezték az interfészt, amiből kis módosítással alkották meg a kör alapú verziót (a screenshotok is emiatt négyszögletesek), ám ez biztosan fejlődni fog a közeljövőben. Fontos még kiemelni, hogy megfelelő (legalább Android 4.3-mal rendelkező) mobilkészülék nélkül meg van lőve az ember, vásárlás előtt tehát érdemes meggyőződni a kompatibilitásról.

A készülék Android Wear 4.4W.2 verzióra frissíthető (OTA módszerrel), azaz két update eltelt a G Watch bemutató óta. A jelenlegi variánsban érkezett többek között az offline zenehallgatási lehetőség (telefon nélkül, egy Bluetooth-fülessel is megy a dolog) és a GPS-chipek támogatása, illetve az értesítések eltűntetésének módja is fejlődött. Ha minden igaz, idén érkezik az 5.0W is (azaz az órák Lollipopja), mely számos téren javulást eredményez majd, mint például az egyedi óralapok, az akkumulátor és a tárhely kezelése.

Üzemidő, verdikt

Az üzemidő-kérdés igen fontos része az okostelefonok megítélésének is, egy óra esetén pedig kimondottan az. Szerencsére pár napig volt lehetőségem használni az órát a teszt megírása előtt, az első két nap teljesítménye ugyanis siralmas volt. A második nap után viszont beállt az üzemidő (ehhez egyszer nullára le kellett meríteni), jelenleg egy töltéssel, az ambient mode-ot (állandóan aktív kijelző) kikapcsolva 15-16 óráig húzza szuflával. Az akkumulátor amúgy 320 mAh kapacitású, tölteni kizárólag egy Qi-szabványra épülő bölcsővel lehet.

[+]

A Moto 360 nálam elérte célját, a viselése közben sokkal kevesebbet veszem elő a telefont, a kevésbé sürgős üzeneteket elegánsan, laza mozdulatokkal eltűntetve. Mindemellett egy visszafogott, elegáns kiegészítőről van szó, ami inkább hasonlít egy karórára, mint egy csuklón hordható miniszámítógépre. Remek munkát végeztek tehát a formatervezők, melynek eredménye a legjobb jelenleg elérhető okosóra, nagy hangsúllyal az órán. Hibák is akadnak sajnos, a kétnapos üzemidő nem kellene, hogy kérdés legyen, az ósdi lapkakészlet pedig egy óriási kapufa. Ezek mellett az (egyébként korrekt) IPS-kijelző AMOLED-re cserélésekor sem ejtenénk könnyeket, ez a fekete szín minősége mellett az üzemidőre is jó hatással lenne. Mindez ráadásul azért is zavaró, mert a konkurens Android Wear készülékeknél nincsenek ilyen jellegű gondok, ráadásul tesztalanyunk a maga 249 dolláros (körülbelül 61 ezer forint) árával a drágábbak között foglal helyet. Ellene szól a garanciáztatás is, hiszen Magyarországon hivatalosan nem kapható a Motorola okosórája.

Az Android Wear gyermekcipőben jár, megvannak a maga betegségei és hiányosságai, mint ahogy a Moto 360-nak is. A Motorola versenyzője szemet gyönyörködtető és megdobogtatja a geek-szíveket, ám egyelőre csak akkor tudjuk ajánlani, ha valaki szeret bétás kütyükkel foglalkozni, szemet tud hunyni az esetleges bugok felett és nem zavarja a laboratóriumi egér szerepe. Az irány tehát jó, a Google láthatóan gőzerővel fejleszti a platformot, melyet már a legtöbb nagy gyártó adpotált is. Mindezt figyelembe véve tehát nem veszít semmit az ember, ha megvárja a következő szériát, egy jobb órával és kiforrottabb Android Wearrel. De ha mindez nem zavarja a kedves olvasót, nem fog csalódni a Moto 360-ban.

Motorola Moto 360

dr. Kind

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.