Hirdetés
Külső
Az F3 első pillantásra leginkább az L6/L7 páros olcsó kiadására emlékeztetheti a szemlélődőt. Mostanában azt is gondolhatnánk róla, hogy egy kínai másolat. A készülék 9 milliméter vastag, azaz vékony, ennek ellenére kézben fogása kellemes, már csak azért is, mert mindössze 70 gramm a tömege.
Az anyaghasználat kellemes, jó minőségű műanyag, maga a design első blikkre nem mutat semmi furcsát, de érdemes megnézni a telefont közelebbről is. Az eszköz oldalai simák, csak egy-egy Motorola felirat került ide, illetve a bal oldalon egy pici lukba mehet a töltő, vagy a headset. Alul semmi nincs, a hátlap is ingerszegény, felül pedig a nyakbaakasztó helye látható. A gombok elrendezése is logikusnak látszik. A billentyűzetvilágítás rögtön kap egy csúnya fekete pontot, a széleken elég erős, de középre, a 2-5-8 gombokra nem jut fény.
A kijelző kétségtelenül az F3 legérdekesebb része. Íves a teteje, ez aranyos, ennek a motívumnak a közepébe tenyerel bele a Motorola logója, amely így a felső sávot két ívecskére bontja. A bal oldaliban mindig a térerőt, a másikban pedig az akkumulátor töltöttségét láthatjuk. Már most jelzem, hogy itt is van probléma, egy telep le, telep fel játék után egy csíkkal többet mutat a visszajelzés, ami nem vet jó fényt a megbízhatóságra.
A gombok süllyesztett kialakításúak, elég messze vannak egymástól, a rájuk írt számok elég nagyok ugyan, de betűkön még lehetett volna növelni. Semmivel sem látható jobban, mint egy Panasonic VS3 gombsora, pedig állítólag itt direkt erre gyúrtak, ott meg nem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
