Előszó, tartozékok

A Meizu neve ismerősen csenghet régi olvasóinknak, a kínai cég gyártósoráról került le 2009 elején a méltán híres M8, viszont azóta csend uralkodott a cég háza táján, pontosabban tavaly tavaszig, amikor is elkezdtek szállingózni a hírek a Meizu új készülékéről. Szinte minden hónapra jutott egy kósza bejelentés, az újabb és újabb pletykák egy nagyon komoly képességekkel rendelkező telefon képét festették a falra: Android rendszer átszabott kezelőfelülettel, nagyfelbontású kijelző, komoly processzor, HDMI kimenet, hogy a legfinomabbakat említsem. Az év elején meg is jelent az M9, több külföldi oldal is elismerően nyilatkozott róla, mi viszont csak a nyálunkat csorgathattuk, hiszen úgy tűnt, nem tudunk hozzájutni a mobilhoz, mivel sajnos nem forgalmazzák Magyarországon.

[+]

Pár hete azonban imáink meghallgatásra találtak: az LG sörözésen egyik kedves olvasónk, Sheratan felajánlotta, hogy kölcsönadja a saját példányát egy teszt erejéig. Mondanom sem kell, a laza sörözés ennek hatására emelkedett ünneplésbe (értsd: masszív ivászatba) csapott át, majd múlt héten megejtettük a cserét, pár napig én nyüstöltem a kínai gyártó üdvöskéjét.

[+]

Nálam csak maga a készülék járt, így a kiegészítőkről nem tudok érdemben nyilatkozni. Az biztos,hogy kapunk egy törlőkendőt, egy microUSB-kábelt, egy töltőt, két használati utasítást és egy 8 GB kapacitású memóriakártyát. Utóbbi kellemes gesztus a Meizu részéről a manapság sztenderdnek mondható 2 GB-os tartozékkártyák tengerében.

Külső

A telefon formaterve nagyon minimálra lett véve, egy szép, visszafogott készülékkel van dolgunk, ahogyan az ma dívik. Az anyaghasználat kellemes, szinte az egész borítás puha tapintású, mégis strapabíró, fekete plasztikból készült. Az összeszerelés minőségéről már nem tudok száz százalékban elsimerően nyilatkozni, bár stabilan illeszkednek az egyes elemek, a hátlap egy kissé recsegett, így a prémium érzés nem volt teljes. A dimenzióit tekintve egy átlagos okostelefonnal van dolgunk, a 123 grammos tömeg és a 113 x 59,8 x 11,2 milliméteres méret is szokványos ebben a kategóriában; nem kicsi, de nem is nyomja a zsebet.

[+]

Az előlap kellemesen visszafogott, követi a mai androidos trendeket. Felül középen található a külső hangszóró, tőle jobbra pedig egy szürke színű Meizu logó figyel. Alatta terpeszkedik a készülék nagy büszkesége, a kapacitív érintésérzékelési technológiát alkalmazó képernyő. Hogy miért is olyan nagy dolog ez a kijelző? Egy Sharp gyártmánnyal van dolgunk, bizonyos források szerint egy ASV (Advanced Super View) technológiával gyártott panellel, amely 960 x 640 pixeles felbontású, 3,5 hüvelykes képátlójú, 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes, Igazából a felbontás az, ami kiemeli a tömegből: jelenleg az M9 a legnagyobb pixelszámú kijelzővel megáldott androidos telefon, a konkurrens paltformok esetében is egyedül az iPhone 4 és a Sharp IS03 veszi fel vele a versenyt. Visszatérve a kijelzőre: a színei egy kissé élettelenek, de ez nem annyira zavaró, amitől hasra estem, az a betekintési szöge: körülbelül 150 fokig forgatva (azaz 75 fokban minden irányban) a kép éles maradt, a színek pedig nem invertálódtak; az ASV technológia ezen aspektusa megközelíti az általam etalonnak tartott Samsung-féle Super AMOLED kijelzőket. Visszatérve az előlapra, alul három gomb található, középen egy fizikai menü billentyű, ami szépen beleolvad az előlapba, egyáltalán nem áll ki belőle, mégis könnyen használható. Ezt a gombot két oldalról közrefogja egy-egy kapacitív érintőbillentyű, a bal oldalival visszaléphetünk az előző képernyőre, a jobb oldali pedig a beállítások menüt varázsolja elő.

[+]

A hátlap tervezésénél szintén nagyon minimálra vették a figurát a Meizu dizájnerei, de ezzel nincs is semmi baj. Az egész fedlap kellemes tapintású, matt fekete műanyagból készült, amelyet egy szürke Meizu M9 felirattal próbáltak feldobni. Hátul kapott helyet az 5 megapixeles kamera is, amely egy pár milliméteres bemélyedésben csücsül. Az elhelyezés azért annyira nem volt jó ötlet, lévén ha koszolódik a kamera (ami könnyen előfordul), nem tudjuk simán letörölni, ekkor egy speciális eszközhöz (fültisztító pálcika, hehe) kell folyamodnunk.

[+]

Az oldalsó gombokból és interfészekből a szokásos kínálatot kapjuk: alul található egy microUSB-csatlakozó, a fent kapott helyet a 3,5 milliméteres kimenet és a ki/bekapcsolásra és a képernyő lezárására illetve feloldására szolgáló gomb, bal oldalt fent pedig a hangerőszabályozó billentyűket nyomogathatjuk. A külső hangszórók is oldalt kaptak helyet, a hangerejük nagyon masszív, a hangminőségről sajnos nem tudok elismerően nyilatkozni: alacsony dinamikatartomány és enyhe recsegés jellemzi már közepes hangerőn is.

Hardver, operációs rendszer, sebesség

Bár a telefonban duruzsuló lapkakészlet már nem a mobil hardverek királya, ettől függetlenül egészen korrekt hardvert kapott a Meizu üdvöskéje. A központi feldolgozó egység szerepét a Samsung Hummingbird tölti be, ez egy 1GHz-es Cortex-A8 processzorral és egy PowerVR SGX540 grafikus chippel megáldott S5PC110 SoC (azaz System-on-a-chip), ugyanez teljesített például a Samsung S8500 Wave-ben és a Galaxy S-ben is, itt is igen jól teszi a dolgát. Mellé 512 MB RAM és ugyanennyi ROM társul, utóbbit microSD-kártyával is bővíthetjük, az alapcsomagban kapunk is egy 8GB kapacitású darabot. A kártyafoglalat a hátlap alatt található, kártyacsere után nem kell újraindítani a készüléket, azaz képes a hotswap funkcióra.

A készüléken az Android rendszer 2.2-es, FroYo névre keresztelt verziója fut, amit rendesen átszabtak a Meizu mérnökei. Bár már létezik telefon, amely a rendszer 2.3-as változatát futtatja (Nexus S), az M9-re ez a firmwvare a cikk írásának időpontjában még nem érhető el, állítólag heteken belül érkezik a frissítés. A kínai gyártó egyébként igen komoly támogatást nyújt az M9 tulajdonosoknak, hetente érkeznek a frissítések és hibajavítások a mobilhoz, sok kisebb és nagyobb cég tanulhatna a példájukból. A készüléken egyelőre nem érhető el a magyar nyelv, a kínai mellett az angolt állíthatjuk be. A lokalizáció nem az erősségük a Meizus srácoknak, angol nyelv használata mellett gyakran előfordult, hogy kínai írásjelekkel találkoztam, amelyeket sajnos nem tudtam hova tenni; érezni, hogy elsősorban a kínai piacra készült a cucc.

A rendszer igen gyorsan működik, nem nagyon sikerült megakasztanom, ez egyrészt a kellemes vasnak köszönhető, másrészt a 2.2-es Android verzió optimalizálásának, amely jóval gyorsabban teszi a dolgát, mint elődjei, ehhez ráadásul kevesebb memóriát is eszik. A multitouch nagyítás is elég gyors, a képeken és internetes oldalakon egyaránt, a menülapozgatások, görgetések szintén sebesek, ezen a téren nem tudtam belekötni a kínai cég üdvöskéjébe. A sebességérzetet és az átszabott kezelőfelületet az alábbi videó hivatott illusztrálni.

Készenléti képernyő, felület, szoftverek

Mint említettem, a telefonon az Android rendszer 2.2-es változata fut, amit igen komolyan átdolgoztak a kínai gyártó mérnökei. A készenléti képernyőn maximum tíz oldalunk lehet, amelyeket kedvünkre telepakolhatunk mappákkal, ikonokkal és minialkalmazásokkal. Az alap widget-kínálat sajnos nincs bő lére eresztve, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy majdnem mindegyik egyedi darab, a kivétel a Google keresés, ami minden androidos rendszeren ott figyel. Az androidos telefont használó olvasóknak a News and Weather alkalmazás is ismerős lehet, de ez átdolgozott felületet kapott, ugyanez a helyzet a naptárral is, utóbbival viszont komoly probléma a Google szinkronizáció hiánya. A kapcsolatkezelő widgetet is átdolgozták, egyrészt új dizájnt kapott, másrészt a szinkronizáció ikonját lecserélték egy, a 3G-t vezérlő virtuális gombra. Ezek mellé kapunk egy notesz-programot, és ezzel ki is fújt a kínálat, persze bármikor letölthetünk újabbakat a Marketről.

És akkor lássuk az újításokat! A legszembetűnőbb Meizu-újdonság az alkalmazások menü, pontosabban annak hiánya; a telepített szoftverek ikonjai a készenléti képernyőre kerülnek (hasonlóan az iOS-hez). Az ikonokat persze kedvünkre átrendezhetjük, törölni pedig az alul elhelyezkedő kukába vonszolva tudjuk őket. Ekkor nem csak a készenléti képernyőről, hanem az egész rendszerből kiradírozzuk az adott programot, szóval ezzel csak óvatosan. A felülről lehúzhatú státusz-sáv is megváltozott, a Meizu interpretációjában nem tölti ki a teljes képernyőt, csak addig tart, amennyi értesítésünk van (hasonlóan a Samsung-féle bada rendszerhez).

A másik kellemes módosítás a lezárt képernyőt érinti, amely egyrészt grafikailag is megújult, például listázza a nem fogadott hívások és új üzenetek számát, ezek mellett a használata is megváltozott. A feloldásához először meg kell nyomnunk az eszköz tetején lévő gombot, ekkor bekapcsol a képernyő, majd fel kell húznunk az alsó menük egyikét. A bal oldalit felhúzva egyenesen a tárcsázó alkalmazásba kerülünk, a középsővel a készenléti képrenyőre ugorhatunk, a jobb oldali pedig az üzenetkezelőbe visz, ez által is meggyorsítva az a fontosabb funkciók elérését. Ha pedig a fizikai gombot nyomjuk le kétszer lezárt állapot mellett, a zene lejátszását vezérelhetjük. Ugyanezen akció feloldott képernyő mellett is működik, ekkor a zenelejátszó gyorsgombjai mellett az éppen futó alkalmazásokat is kilistázza a telefon, amelyeket a képernyő aljára húzva állíthatunk meg.

Tesztalanyunk nem sok extra alkalmazással kecsegtet, összesen kettőt kapunk. Az egyik az MStore, amely a Meizu saját alkalmazásboltja, a kínálatban pedig remélhetőleg rengeteg használható szoftver található. Sajnos itt is komoly nyelvbeli problémákba ütköztem, szinte az összes fellelhető program címe és leírása kínaiul van, ráadásul a véletlenszerűen kiválasztott alkalmazás nyelve is kínai volt, így erről nem tudok érdemben nyilatkozni. A másik extra szoftver a Music Online nevű zenebolt, ezen keresztül zenéket hallgathatunk és vásárolhatunk, jópofa, hogy a számok meghallgatása ingyenes dolog.

Adatkommunikáció, telefónia, internet

A készülék adatkommunikációs képességeire nem lehet panasz, a legtöbb mai csúcs dologban otthon van a kis Meizu. Kapunk egy négysávos GSM-modult (850/900/1800/1900 MHz) és egy kétsávos UMTS-modult (900/2100 MHz), képes a HSPA-ra (7,2 MBps lefele, 5,76 MBps felfele), a 2.1-es Bluetoothra (A2DP- és EDR-támogatással), tartalmaz WiFi-egységet (802.11 b/g/n), a számítógéphez pedig microUSB-n keresztül csatlakozhatunk.

A telefonkönyv, tárcsázó és híváslista alkalmazásokat egy programba tömörítették a Meizu mérnökei, ezt a tálca bal oldalán elhelyezkedő ikont megérintve varázsolhatjuk elő. A névjegyzék jól használható, a kontaktjainkhoz rengeteg extra információt rendelhetünk hozzá. A partnerlista jobb oldalán az abc betűi láthatóak, ezzel is segítve a keresést, a képernyő jobb felső sarkát megérintve pedig automatikusan az első bejegyzéshez ugrik a program. A hívások fogadása és elutasítása is eltér a megszokottól: fogadáshoz fel kell húznunk a képernyő alsó felén elhelyezkedő, telefont ábrázoló sávot (úgy látszik, a Meizunál nagyon szeretnek húzogatni...), bejövő hívás közben pedig a ki/bekapcsoló gombot egyszer lenyomva lenémíthatjuk a készülékt, dupla klikkre pedig elutasítjuk azt. Az üzenetkezelő alkalmazás is korrekt, az üzeneteinket partnerenként csoportosítva, chatfolyam-nézetben láthatjuk, a szövegeket pedig a virtuális billentyűvel gépelhetjük be, ami igen jól működik, kevés a félregépelés, köszönhetően a kapacitív érintésérzékelésnek.

A világhálón a beépített böngészővel szörfözhetünk, amelyet a tálca középső gombjával indíthatunk el. A szoftver könnyen használható, az oldalak görgetése és a multitouch zoom is gyors, ráadásul dupla érintésre úgy tördeli a szöveget, hogy ne kelljen oldalirányba lapozgatni az olvasáshoz. Egyszerre maximum 8 lap lehet megnyitva, a weboldalakat elmenthetjük könyvjelzőként, valamint egy kattintással megoszthathjuk ismerőseinkkel. E-mailek kezelésére szintén kapunk egy beépített programot, amely könnyen kezelhető, a fő negatívuma az előre definiált fiókok hiánya; egy G-mail és Yahoo! mail azért belefért volna.

Multimédia

A készülékben található egy maximum 5 megapixeles (2592 x 1944 képpontos felbontású) fotók elkészítésére alkalmas, autofókuszos fényképezőt is. A kameraszoftver nem sok beállítással kecsegtet, a jelenet módját és a fehéregyensúlyt állítgathatjuk, ráadásul csak előre definiált értékekből választhatunk. Ami viszont tetszett, hogy a zoomolást (természetesen digitális nagyításról van szó) vezérelhetjük az oldalsó hangerőszabályozó gombbal, valamint a képernyő megfelelő helyen való megérintésével határozhatjuk meg a fókuszálási pontot, utóbbi ráadásul videófelvétel készítésénél is működik. Apropó videó, a Meizu M9 akár 720p-s, 30 fps-es felvételeket is képes rögzíteni, ez másodpercenként 30 darab 1280 x 720 pixeles felbontású képkockát jelent, a tesztvideó itt érhető el.

A Meizu M9-cel készült képek minősége hagy némi kivetnivalót maga után. A képek zajszintje alacsony, ezt viszont rendesen megsínylik a részletek: a Meizu mérnökei egy piszok erős zajszűrő algoritmust eresztettek a fotókra, az eredmény olajfestményszerű és elmosott lett. Ráadásul a dinamikatartomány is alacsony, a makró mód gyenge, az egyedüli pozitívum a kromatikus aberráció hiánya.

Zenét a beépített lejátszóval tudunk hallgatni, ami szintén a kínai gyártó boszorkánykonyhájából került ki. A dalokat listázhatjuk előadó, album vagy összes szám nézetben, kezeli a lejátszási listákat, kapunk hangszínszabályzót is öt darab előre definiált beállítással (sajátot sajnos nem állíthatunk össze), szerkeszthetjük a számok ID3 tagjét, valamint albumborítót is kereshetünk. A rádiózás szerelmeseit el kell keserítenem, ennek a hobbinak nem a Meizu M9-en fognak hódolni, mivel a telefonban nincsen FM-rádió, ejnye.

GPS, üzemidő, összegzés

Bár a készülékben van a-GPS modul, fura módon előre telepítve nem találunk rajta semmilyen navigációs programot vagy térképalkalmazást. Ez azért is érthetetlen, mert a Marketről seccperc alatt leránthatjuk a Google saját naviját, a Maps-et vagy akár egyéb más térképszoftvert. A navigáció egyébként jól működik, a telefon nagyon gyorsan talál jelet, a multitouch nagyítás pedig itt is piszok gyors.

A telefont egy 1370 mAh-s kapacitású lítiumos akkumulátor látja el energiával, a készenléti időre és a telefonálásra sajnos nincsenek hivatalos adataink. Nekem körülbelül egy napig bírta szuflával, utána már látványosan enni kért a kicsike. Persze a WiFi és a 3G folyamatosan ment, ezeket kikapcsolva egy fél nappal simán meg lehet hosszabbítani az idejét.

Megmondom őszintén, nagyon tetszik a Meizu M9. Egyrészt viszonylag friss hardverrel van megáldva, a kijelzőről nem is beszélve: jelenleg tesztalanyunk rendelkezik a legnagyobb felbontással az Androidot futtató telefonok között (értelemszerűen a táblagépeket nem tekintve). A másik dicséretes dolog a rendszer átírása, amely egyrészt egy új felhasználói felületben manifesztálódik, másrészt rengeteg kényelmi funkciót zsúfoltak bel a meizus srácok, amelyek egyszerűbbé és gyorsabbá teszik a telefon használatát, ilyen például a képernyő feloldása, a remek zenelejátszó és a globális kopipészt (utóbbi ráadásul megelőzi a korát, hiszen a funkció az Android 2.3-mal érkezett meg). A kínai gyártó mérnökei igen komoly munkát végeztek, ráadásul nagyon korrekt támogatást is nyújtanak a felhasználóknak, hetente jelenik meg új firmware a készülékhez, rengeteg cég példát vehetne róluk.

És akkor jöjjenek a negatívumok. Az Android szétmaszatolása közben néhol mellényúltak a fiúk, többek között pár, a rendszer védjegyének számító dolgot is "kifelejtettek": nincs sem Facebook-, sem naptár-, sem Google-szinkronizálás, a fényképezési és videózási képességek finoman szólva is gyengék, az FM-rádió hiánya sem oké. A rendszer működését is korlátozták: a névjegyék és az üzenetkezelő szoftver adatainak elérését letiltották a külső fejlesztésű programok számára, így az ezeket használó alkalmazások ki vannak lőve, ráadásul néhány Marketből letöltött program nem is indult el (az egyik egy instant messaging szoftver, a másik pedig az Angry Birds volt). A lokalizáció sem sikerült túl jól: a kínai mellett csak az angol nyelv érhető el a készüléken, de még ekkor is gyakran találkozik az ember kínai írásjelekkel a szövegekben; az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a készülék a kínai piacra készült. Az utóbbi tény sajnos rányomja a pecsétet a Meizu által szállított bónusz alkalmazásokra is, az alkalmazásboltban fellelhető szoftverek neve és leírása 99 százalékban kínai, vásárolni pedig a Meizu-fiókunk segítségével tudunk, melyhez kínai bankkártyaszám szükséges.

A hibáktól eltekintve az M9 egy remek telefon, a legfőbb problémája az elérhetetlenségében rejlik: Magyarországon ugyanis szinte lehetlen beszerezni. Kínában körülbelül 2500 jüanért kapható, ez nagyjából 75 ezer magyar forintnak felel meg, ami igen kellemes ár a masináért. Gyors, egyedi, új színt visz az Android rendszerbe, ráadásul elég kicsi a valószínűsége, hogy valaki egy ilyen telefont szorongatva jön velünk szembe az utcán. Plecsni szinten az ajánlott és a tetszett között helyezkedik el, viszont mivel nem kapható kis hazánkban, így csak a tetszettet süthetem rá. Végszóként pedig még egyszer szeretnénk köszönetet mondani Sheratannak a telefonért.

Meizu M9

dr. Kind

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikációk

Meizu M9

	Általános
	Technológia	GSM, UMTS
	Méret	113 x 59,8 x 11,2 milliméter
	Tömeg	123 gramm
	Színvariációk	fekete
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	960 x 640 pixel
	Kijelző típusa	Sharp ASV (TFT)
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső memória	512 MB RAM, 512 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSD kártya
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900 / 2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP és EDR)
	WiFi	802.11 b/g/n
	USB	microUSB
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	nincsenek
	Vibra funkció	van
	Kihangosás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 2.2
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Android Market, MStore, Music Online
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	720p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1370 mAh Li-Ion
	Készenléti idő	150-200 óra
	Beszélgetési idő	?
	Egyebek
	közelségérzékelő, fényérzékelő