Meizu m3 note - gyorsabban, magasabbra, erősebben

A kínai gyártó note szériájának legújabb tagja jelentős előrelépést mutat a megelőző modellekhez képest. Kivéve az árszintben, mert az csodával határos módon maradt.

Multimédia

A hátlapon ismét egy f/2.2 apertúrájú, 13 megapixeles, 4:3-as képarányban dolgozó, mozgáskövető autofókusszal felszerelt főkamerát találunk, előre pedig a szokásos 5 megapixeles modul került, ehhez pedig, ha automatát nem is, de érintőfókuszt sikerítettek. A szoftver egyszerű megjelenésű, de korrekt funkciókínálattal rendelkezik. Az élőképen elérhető a kéttónusú LED vezérlője, az időzítő, effektek, kameraváltó természetesen és a beállítások, ahova rendszeresen be kell mászni a HDR módért. Szerencsére nem gyakran fogjuk elővenni, mivel a jó szándék érezhető, de szörnyen túlexponál. Ehelyett megsegíthetjük magunkat szintezővel és rácsvonalakkal, valamint engedélyezhetjük a manuális fénymérést, ami erősen ajánlott. A sötét és világos részek találkozásánál taktikusan elhelyezett mérőpont lényegesen értelmesebb eredményt fog produkálni, mint a HDR, és a beállításokban sem kell turkálni.


[+]

A módok között megtaláljuk a panoráma felvételt, a szépítés lehetőségét, készíthetünk GIF-et, valamint válthatunk videóra és lassított felvételre. A kézi mód mindössze az ISO-t, az expozíciós időt és korrekciót, a fehéregyensúlyt, kontrasztot és telítettséget rejti, de automata módban is igen meggyőző eredmények születnek. A fehéregyensúly kiváló, a vonalélesség rendben van, bár némi zajmentesítés megfigyelhető, összességében nem megy a részletgazdagság rovására. A színek reálisak, bár gépen fakónak érződhetnek, legalább valósághűek. Kromatikus aberrációknak nyoma sincs, minimális lencsetorzítás fordulhat elő a legsarkokban (új szó: legszélén a sarokban). Kedvezőtlen fényviszonyok között ugyanakkor csúnyán megfekszik a dinamika, mélyen alulexponál a szerkezet, ezt a manuális fényméréssel lehet kompenzálni némileg, de határokon belül. Ez az egyébként meggyőző kamera gyenge pontja, amely a kategóriájában tisztességes minőséget képvisel, ahogy a maximum 1080p-s mozgóképek is.


[+]

A gyári videólejátszó roppant egyszerű, viszont megdöbbentően kompetens. Azt nem tudjuk, hogy a Közigazgatás menüponttal mit is akartak, úgy tűnik, kijelölhetjük vele a megjelenítendő videótartalmakat és ennyi. Azon kívül, hogy Full HD-ig mindent gond nélkül visz, kezeli a feliratokat, váltogathatunk a hangsávok között, ráadásul csodával határos módon az AC3 hang sem jelent problémát. Ahogy az sem, ha csak fél szemmel követnénk az eseményeket, mert kis ablakban is hajlandó működni.


[+]

Zenei téren is rendben vannak a dolgok. A szoftver dalok, előadók, albumok és mappák szerint hajlandó rendezni, egyébként kissé hasonlít a Google Play Zene szín- és formavilágához. A maximum hangerő asztalra helyezve is meggyőző (nyilván, mert a hangszóró az alsó élen van), nagyon kicsit torzít, viszont véletlenül sem recseg. A középtartomány kissé visszafogottabb az ideálisnál, de alapvetően kiegyenlített és értékelhető hangzásvilágot produkál. Fülhallgatóval, amit mellesleg nekünk kell előteremtenünk, lényegesen részletgazdagabb a performasz, a hangképet ilyen formában hangszínszabályzó bevetésével is adjusztálhatunk, ami például meglepően ízléses mélyeket eredményez. Sajnos FM-rádióra idén sem futotta, cserébe a saját zenéinket megfelelő minőségben hallgathatjuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Meizu

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés