Lollipop rendszerbemutató

Bevezető

A Google idén is júniusban rendezte meg az éves fejlesztői konferenciáját, mely bár nem csak androidos témákkal foglalkozik, az elmúlt évek során a zöld robotos operációs rendszer dominálta az előadásokat. Idén sem volt ez másképp, ám míg 2013-ban új főverzió nélkül maradtunk, idén megérkezett az Android történelmének legnagyobb frissítéseként aposztrofált Lollipop. Nagy szavak ezek, ám tény, hogy rengeteg újdonságról van szó, melyek a motorháztető alatti részekre és a külcsínre egyaránt óriási hatással vannak.

A fejlesztői előzetes már a konferencia másnapján elérhetővé vált, ám a végleges kiadás november 12-ig váratott magára. Az L preview jelentette kezdeményezést kitörő örömmel fogadták az androidos közösségek, ám a Google sajnos nem frissítette rendszeresen a hibákat is tartalmazó előzetest, mindössze egy update érkezett a hónapok során. Október 15-én az új Nexus eszközök mellé viszont egy közel végleges előzetes is érkezett, valamint ekkor váltotta le hivatalosan a Lollipop az L preview elnevezést. Mi a bejelentés óta használjuk a legújabb édességet egy Nexus 5 fedélzetén, szemmel látható eltérést nem találnunk a szerdán felkerült végleges verzió és az októberi kiadás között, ám az új variáns egy fokkal stabilabbnak és gyorsabbnak tűnik.

Bár még nagyon új az 5.0-s verziószámmal rendelkező Android, néhány gyártó nem volt rest közhírré tenni a frissítésekkel kapcsolatos terveit. Természetesen a Nexus modellek voltak az elsők, a Lollipop Nexus 5, mindkettő Nexus 7, Nexus 9 és Nexus 10 készülékekre is telepthető, hamarosan pedig Nexus 4-re is megérkezik majd. A Motorola idén is az élen jár ezen a téren, a tavalyi és idei Moto X és Moto G mellett a Moto E, a Droid Mini, Droid Maxx és Droid Ultra is frissíthető lesz. A HTC Twitteren erősítette meg a frissítés érkezését a One M8 és One M7 modellekre (ráadásul a megjelenéstől számított 90 napon belül meg fog érkezni a pakk), az LG egyelőre a G2 és a G3 mobilokról nyilatkozott az egyik Facebook-oldalon. A Sony az Xperia Z, ZL, ZR, Tablet Z, Z1, Z1S, Z Ultra, Z1 Compact, Z2, Z2 Tablet, Z3, Z3v, Z3 Compact és az Xperia Z3 Tablet Compact készülékeket említette a gyártó blogján. A Samsung hivatalos listája még nem érkezett meg, ám az biztos, hogy az idei csúcsmodellek igen hamar megkapják majd a Lollipopot, hiszen már több esetben is értesülhettünk arról, hogy a mérnökök gőzerővel dolgoznak a frisstésen.

A lista tehát még messze van a véglegestől, remélhetőleg hamarosan mindenki reagál majd.

Material design

A Lollipop véget vet a Holo (pontosabban a Holóra épülő) irányzat uralmának, a lassan négy éve fejlesztgetett és csinosítgatott felületet a Material design névre hallgató megoldás váltja. Papírlapokként reprezentált felületek, egyszerű geometriai alakzatok, természetesnek ható animációk és áttűnések, valamint a mélység illusztrálására szánt árnyékok jellemzik az új irányvonalat, melyet nem csupán Androidra, hanem többek között webre is szánt a Google. Nem puszta ráncfelvarrásról van tehát szó, a Material design alapjaiban változtatja meg az Android külsejét, ám közben aki már látta a zöld robotos operációs rendszert, nem fog eltévedni, a fontosabb elemek a helyükön maradtak, továbbra is felismerhető formában várva a felhasználót.

A Material élénk, vidám színekkel és világos hátterekkel operál, melyek a tipográfiával és a felhasznált képekkel egyetemben leginkább a tartalom kiemelésének célját szolgálják. Immár az állapotsáv és a navigációs sáv is része lehet az alkalmazás brandingjének, ezek a KitKatben bevezetett gradienst levetkőzve egyszínűvé váltak, néhány sor kóddal tetszőlegesen átszínezhetőek. Apropó navigációs sáv: virtuális vezérlőgombokkal rendelkező telefonokon újdonság, hogy az eddig megszokott ikonokat egy háromszög, egy kör és egy négyzet váltja. Látványos az új körkörös érintési visszajelés is: tapizáskor egy, az érintési pontból induló kör színezi át a felületeket. Mozgás közben pedig valósággal életre kel a rendszer, a Lollpop animációi logikusak, folyamatosak, szemet gyönyörködtetőek. Mindez a fejlesztők számára is elérhetővé vált, így remélhetőleg hamarosan a külső appok áttűnésein is ámulni fogunk.

Az új design-nyelvezet mellé új irányelvek is dukálnak, melyet természetesen a bemutatás után azonnal közzétett a Google egy részletes leírás formájában, hogy a fejlesztők és a designerek minél hamarabb magukévá tehessék az újdonságokat. A gyári appok materialosított verziói szépen lassan beestek az elmúlt hónapok során, a végleges rendszer megjelenésekor ezen a téren viszonylag egységes az összkép. Sajnos csak viszonylag, ugyanis a Google saját alkalmazásai esetében akad inkonzisztencia, mely leginkább a felületváltásokban, a context menü viselkedésében, valamint az állapotsáv és a multitasking kártyák fejlécének átszínezésében jelentkezik.

Értesítések, képernyőzár

Mint azt a material designról szóló fejezetben említettem, immár az állapotsáv színe is része az alkalmazás brandingjének, ám nem ez az egyetlen változás ezen a területen. Az értesítések új ruhát kaptak, a notifikációk kártyákként sorakoznak a kijelzőn, gyönyörű animációkkal reagálva a mozdulatokra. A bejegyzések sorrendje függ a kártya típusától és attól, hogy kitől érkezett - a fontosabb értesítések a listában is előkelő helyet foglalnak el. Hasznos újdonság továbbá a priority mode is, mellyel bizonyos (a felhasználó által megadható) értesítéseket egy adott ideig nem jelenít meg a rendszer.

Az állapotsávot két ujjal lefelé tolva továbbra is a gyorsbeállítások menübe jutunk, ezt a hatást viszont a már kinyitott állapotban lévő notifikációs felület egyujjas túlhúzásával és a címsor megérintésével is elérhetjük. Ez a menü is változott: a beállítások és az üzemidő menü a jobb felső sarokba került, újdonság viszont az elemlámpa mód, mely a kamera melletti vakut használja fényforrásként. A WiFi- és Bluetooth-beállításokat az ikon alatti szöveget megérintve érhetjük el, az értesítési panel pedig eltűnik, míg a fényerőt jelképező csúszkával babrálunk. Az itt található gombok ráadásul a felhasználótól függenek, a rendszer figyeli, hogy mit használunk sokat, a gyorsbeálltásokat ennek megfelelően rakja össze - sajnos ezt kézzel nem lehet módosítani.

A notifikációkat a képernyőzáron is láthatjuk, száműzve ezzel az Android 4.2-ben debütáló, igen rövid életű lockscreen widgeteket. Amennyiben az ember valamilyen kód (minta, PIN vagy jelszó) beviteléhez köti a feloldást, a rendszer automatikusan elrejti az érzékeny értesítéseket (emailek, SMS-ek és társaik), ha a tulajdonos úgy akarja. Beállíthatunk továbbá úgynevett megbízható készülékeket (ilyen lehet egy okosóra vagy egy NFC-matrica), melyekhez csatlakozva automatikusan, a kód megadása nélkül feloldódik a képernyőzár. Ezek mellett megbízható arcokat is fel lehet venni, amit okosan kezel a rendszer: a kártyák macerálása közben feloldódik a kijelző, ha éppen egy illetékes személy néz farkasszemet az előlapi kamerával.

Fiókok és multitasking

A Google az Android 4.2-ben hozta el a felhasználói fiókokat a platformra, ám azok csak táblagépeken voltak elérhetőek. A Lollipop megjelenésével mindezt a mobiltelefonokra is kiterjesztette a keresőóriás, három eltérő típust hozhatunk létre. A leginkább korlátozott a guest mode, melyből kilépve minden kapcsolódó előzményt elvesztünk. A profile típus esetén részletesen testre lehet szabni, hogy mihez férjen hozzá a felhasználó, míg a userek minden téren szabad kezet kapnak.

Megváltozott az alkalmazásváltó is, mely bár jóval látványosabb elődjénél, a vizuális megújulás során romlott az átláthatósága. Az alapvető működés továbbra is változatlan, a lista függőlegesen görgethető, az egyes appokat egy oldalirányú ujjmozdulattal lőhetjük ki. Amint az első ilyen megtörténik, a kártyák jobb felső sarkában megjelenő x-szel is elkaszálhatjuk a programokat, ám a csoportos becsukásra sajnos továbbra sincs lehetőség. Új dolog, hogy egy program akár több bejegyzéssel is jelen lehet a listában, a Chrome esetében például minden tab egy különálló elem. Szintén a Lollipop hozománya, hogy a programok állapota és sorrendje újraindítás után is megmarad, azaz ha például levélírás közben kapcsoljuk ki a telefont, a munkánk nem veszik el (feltéve, hogy a szóban forgó adott email-kliens elég okosan lett megírva).

Újdonság továbbá az appok kitűzésének lehetősége, melyet a biztonsági beállítások között lehet engedélyezni. A funkció segítségével egy adott program futtatására limitálható a telefon, például egy játékot kitűzve a felhasználó nem tud áttérni más programra, amíg a vissza és multitasking gombokat lenyomva tartva ki nem lép.

Üzemidő, egyebek, vélemény

Az új Android verzióban debütált a Project Volta, mely egy több összetevőből álló, az üzemidő növelését célzó csomagot takar. Az immár alapbeállításnak számító ART futtatókörnyezet, az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodó adaptív fényerő és az időzített feladatokat menedzselő JobScheduler egyaránt jó hatással van a rendelkezésre állásra, mindez állítólag másfél órányi extra készenlétet jelent. Ha pedig 15% alá csökken a töltöttségi szint, aktiválható a battery saver, mely az erőforrás-igényes munkák, a fényerő és a CPU visszafogásával mentheti ki az embert a pácból. Több külföldi portál panaszkodott a hektikus üzemidőre, esetünkben nem volt ingadozás, a teszt során használt Nexus 5 konzisztensen egy napig bírta egy feltöltéssel.

A nagyobb újdonságok mellett számos aprósággal is bővült a rendszer. Ilyen például a Tap and go, mely NFC-alapon költözteti át az adatokat az előző készülékről. A biztonság fejlesztésére fokozottan odafigyelt a keresőóriás, a felturbózott képernyőzár és a háttértár titkosítása és a SELinux szolgáltatások is megjelentek a Lollipopban. A rendszer immár a 64 bites processzorokat is támogatja, a fejlesztők pedig szintén rengeteg újdonságot kaptak.

Indokolt volt tehát a nagy szavak használata a lepel lerántásakor, a Lollipop valóban az egyik legnagyobb Android-frissítés a rendszer történetében. A material design felpezsdíti a Holo óta ekkorát nem mozduló állóvizet, az összetett és logikus animációkba könnyen belefeledkezik az ember. A felpimpelt képernyőzár, a tovább csiszolt értesítési rendszer, az újragondolt gyorsbeállítások és a számos apró figyelmesség mind ráerősít arra, hogy az Android 5.0-t remek élmény legyen használni.

Más kérdés, hogy a Google-appok már említett inkonzisztenciája egy kissé zavaró tud lenni. Ezek azonban orvosolható hibák, remélhetőleg egy hamarosan érkező frissítésben javításra is kerülnek majd.

Minket tehát meggyőzött a Lollipop, mely remélhetőleg minél hamarabb eljut a nem-Nexus készülékekre is. Mi pedig kíváncsian várjuk, hogy mit hoznak ki a Material designból a gyártók.

dr. Kind

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés