Adatátvitel, GPS
A GW620 adatátviteli szempontból hozza mindazt, amire szükségünk lehet. A WLAN antenna elég érzékeny, több hálózatot látott a környéken mint a telefonok általában, ami jó hír. A csatlakozás sem okozott gondot. Ha nincs a közelben WiFi, akkor marad a mobilhálózat: itt a maximum a 7,2 Mbit/s sebességű HSUPA lehet, bár kis hazánkban jó, ha 2-3 Mbit/s tempót el tudunk érni a fővárosban.
A technológia tehát adott, a böngészőt ismerjük más Android gépekről, de a kezelésnek nagyon nem tesz jót a rezisztív technológia, miután ez egy ponton érzékeli az érintést, ezért érdemes körömmel navigálni, különben könnyen mellényúlhatunk. Az LG a közösségi szolgáltatásokra is gyúrt: Bebo, Twitter és Facebook kliens került a készülékbe, ezek egy helyről az SNS menüpontból érhetőek el (SNS = Social Networking Services). A híres-hírhedt Facebook játékok (Farmville és a többiek) persze most sem érhetőek el, de az üzenetkezelés, a profil, a kommentezés és a képek megosztása nem jelent problémát.
Lokális szinten microUSB kábellel zsonglőrködhetünk, itt vagy úgy döntünk, hogy a memóriakártya tartalma látszik külső meghajtóként, vagy levarázsoljuk a drivert az LG oldaláról (mivel a dobozban nincs CD), és megpróbálkozunk a szinkronizálással. A Bluetooth alapból herélt verzió, fájlküldést nem támogat, a Motorola HX1 headsetemmel viszont vidáman működött együtt.
Az Android szabvány determinálja, hogy ebben a készülékben is van GPS vevő, ám szoftver gyanánt gyárilag csak a Google Maps érhető el. Az LG illetékesei azt pusmogták, hogy nem kizárt egy szolgáltatói verzió piacra lépése esetén, hogy Nav N Go, esetleg NDrive is az alapcsomagba kerül majd, de egyelőre az ilyesmiért zsebbe kell nyúlni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
