Hardver, UI

Miután a gép Windows és Android rendszerrel is létezik, ezért nem meglepő, hogy ha már a hardver egységes, akkor Intel alapokra épül. Az Intel kiszállt ugyan a mobilos chipsetek piacáról (nem tudtak elérni szignifikáns áttörést, a ZTE és az ASUS használta néha a processzoraikat), a Yoga Bookban dolgozó x5-Z8550 lényegében az egyik utolsó ilyen Intel-fejlesztés, ami 2016 elején mutatkozott be. A kifejezetten táblagépekbe és okostelefonokba szánt chipset négymagos, magonként maximum 2,4 GHz-en ketyeg, 14 nm-es gyártástechnológiával készül és egy Intel HD400-as GPU segíti a grafikus feladatok megoldását.

Nincs ezzel amúgy semmi gond, elszaladgál rajta az Android könnyedén, nyilván a mellérakott 4 GB RAM is jótékony hatással van rá, alkalmazáskompatibilitási gondok sem jelentkeznek, ám az korántsem biztos, hogy érkezik majd új Android főverzió, noha egyébként az Intel és a Google együttműködése nem szűnt meg és a Nougat x86-os architektúrára való változatának fejlesztői kiadása már elkészült szeptemberben. Hogy aztán a Lenovo erre építve ad-e majd frissítést a Yoga Bookhoz, arról nem lehet tudni semmit, jelenleg a 6.0-s rendszert találjuk rajta, ami egyébként egyrészt elég jól működik, másrészt a gyártó bele is nyúlt több ponton, hogy a gép funkcióihoz jobban illeszkedjen. Viszont a játékoknál nem egységes a kép, a relatív primitív EETAN például szaggat, de a Real Racing 3 szépen futott, bár nem kimaxolt grafikával, azért ez a hardver inkább a középkategória felső részére teszi amúgy a Lenovo üdvöskéjét, mintsem a hasonló árú csúcsgépek közé.

[+]

Rögtön azzal fogunk szembesülni, hogy van tálca alul. Ennek bal felén ülnek általában az ismert vezérlőgombok (vissza, home, alkalmazásváltó), illetve az app drawer (ikonos menü) felé is innen indulhatunk el. Ha pedig vannak futó alkalmazásaink, akkor azok ikonjai is szépen sorakoznak a tálcán, könnyen tudunk közöttük váltani. Az alkalmazáskezelés másik extrája, hogy ablakokat használ a felület, de ezt általában a gépen gyárilag fent levő appok támogatják. Viszonylag korlátozottak itt a lehetőségeink, egyetlen méretű lehet az ablak, ami álló nézetű és kábé a képernyő harmadát tölti ki, ergo három alkalmazást tudunk egymás mellé tenni. Ha a tetejére kattintunk, akkor teljes képernyős lesz, ha megint kattintunk, akkor visszaugrik ablaknyi méretűre.

[+]

Gyári kivitelben a főképernyő egy oldalas csupán, de ha elkezdünk alkalmazásokat telepíteni, akkor nyílnak további oldalak. Az ikonos menüt lefelé tudjuk görgetni, nekem kicsit furcsa, hogy nem lehet itt mappázni, csak az elrendezés módosítható, illetve felül egy adott egy sáv, ami abban segít, hogy keressünk köztük. A főképernyőkön adott a mappázás lehetősége, gyárilag is kapunk pár ilyet, a Google-folderben értelemszerűen a Google-appok kaptak helyet, a Create nevűben a Google felhős szolgáltatásai vannak, a Lenovo mappa pedig pár olyan alkamazást kapott, amit a gyártó készített (Fájlkezelő, tutorialok, SHAREit, SYNCit).

[+]

Az említett Fájlkezelő elég okos, hálózati helyekről is tud listázni. Olyan sok extra app nincs amúgy, akad még egy McAfee Security, egy Evernote, egy diktafon, a Dolby Atmos is kapott egy kulturált alkalmazást, illetve ArtRage néven van egy rajzolós szoftver. Ez elég ügyes, sokféle opciót, hátteret és beállítást tartalmaz, egy grafikus biztos többet ki tud belőle hozni, mint én. Illetve ezt konkrétan kipróbáltam és tényleg, bár azt mondták, hogy azért szokni kell a dolgot.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!