Hirdetés
Multimédia
Kamerafronton is fejlesztettek, noha a szoftver nem változott, immár 16 megapixellel operál a rendszer, előre pedig 8 megapixeles modult hegesztettek. A főkamera munkáját mozgáskövető autofókusz és kéttónusú LED villanó is segíti, míg elől csak szoftveres szépségrásegítéssel próbálkozhatunk, megvilágítást viszont nem kapunk az arcunkba. Az élőképet balra húzva érjük el a panoráma módot, jobbra pedig a videót, mégjobbra ennek lassított változata kerül elő. Felül a LED villanó kapcsolgatható és szelfi-módra válthatunk, míg a beállítások ikon rejtegeti a lényegesebb opciókat. Itt ügyeskedhetünk az expozícióval +/- 2 tartományban, a fehéregyensúllyal, kontraszttal és telítettséggel, valamint az igen széles skálán (100-3200) manipulálható ISO értékkel. A képmódok is a beállítások megnyitásával kerülnek elő, amiből a HDR, az éjszakai mód, és a szépítés tehet jó szolgálatot, de 1:1-es képarányra is válthatunk, ha úgy tetszik. Az exponáló melletti vonalkák a filtereket hozzák be.
[+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A nappali fotók még egész jók, főleg, ha nem felejtjük el menet közben, hogy minden látszat ellenére mégsem egy prémium kategóriás, és pláne nem prémium árszintű készüléket tartunk a kezünkben. A dinamikatartomány kissé szűkös, így célszerű lehet a HDR-t bevetni, bár az néha túlexponál. A zajmentesítés jobbára megfelelő mértékben történik, viszont láthatóan túlélesít a rendszer. A fehéregyensúlyra nem lehet panaszunk, a kromatikus aberrációt ugyanakkor nem mindig ússzuk meg. Este szűkösek a lehetőségek és rakoncátlanabb a fókusz is. A kézi mód némileg segít, ám komolyabb beállítások híján középszerű eredményekre lehet számítani.
[+]
Videózni akár 120 fpssel is lehet 720p-ben, avagy 30 fpssel 4K-ban, (egy példa). Ez tök jó, ám aligha válunk házi Tarantinóvá a gyakori fókuszvesztés és a túlszűrt hangok mellett. A vakut is bevethetjük mozgókép rögzítése közben. Lejátszani nagyjából mindent képes a gyári megoldás, beleértve az AC3-as hangsávot, kettős hangsávot, és feliratokat is, valamint akár 4K tartalmat kisablakos módban is minden probléma nélkül. A szoftver egyszerű és praktikus, amellett elég jól néz ki, a beállításokban engedélyezhetjük a feliratokat, kiválaszthatjuk a hangsávot és a video vágó is a More menüpont alatt érhető el.
[+]
FM-rádió idén sem jutott, ezúttal viszont a jack csatlakozótol is érzékeny búcsút kell vennünk, mivel a gyártó az első, aki valóban mellőzte az eddig hagyományosnak számító interfészt. A megoldás egyrészt vagy a LeEco által, speciális C típusú csatlakozóval gyártott fül-, vagy fejhallgató beszerzése, vagy a mellékelt Type-C – jack toldalék használata, ami már kompromisszumot jelent a minőség szempontjából. A LeEco saját megoldása egyébként egészen ígéretes. A CDLA (Continual Digital Lossless Audio) technológia megelőzi a 3,5 milliméteres jack alapú átvitelnél keletkező veszteséget, mivel a hangfeldolgozó egység és a dekóder is magába a fülhallgatóba van építve, nem pedig a készülékbe. A C-típusú csatlakozóba integrált CDLA szabványú chip támogatja a magas hanghűségű (hi-fi) audioformátumot is, sokkal jobb részletességet, nagyobb hangerőt és dinamikát ígérve. Azóta egyébként a Moto Z széria (kivéve a Z Playt) is a LeEco nyomdokaiba lépett, viszont értelemszerűen mellőzik a LeEco által szabadalmaztatott veszteségmentes technológiát.
[+]
A multimédiás hangszóró alapvetően nem rossz, viszont maximum hangerőn, ami mellesleg igen figyelemreméltó, már torzít. Ezen kívül erős közepes a performansz meglehetősen lapos hangzásvilág mellett, alkalmanként berecsegő mélyekkel. A gyári szoftver elsősorban a LeEco iLive (legyen az bármi is) és Music felületét kínálgatja, valamint van egy iPerformance is, aminek a tartalma szintén rejtély. Viszont a Me felirat alatt a helyben tárolt zenéket is hajlandó megjeleníteni, alapból számokra lebontva. Minden megnyitáskor album szerinti rendezésre kell váltanunk, ha arra vágyunk. Márpedig ez valószínű. Cserébe az éppen játszott számra kattintva hibátlanul mutatja a dalszöveget, kiemelve az aktuális sort, mind németül, mind angolul, bár az előző és következő szövegrész fele mindig kínai. Hangszínszabályzó itt nem lesz, viszont a Google Play Zenében már annál inkább, méghozzá a Dolby Atmos keverője. Hagyományos jackes fülessel le kell ugyan mondanunk a veszteségmentes audioélményről, cserébe mindenféle ügyeskedés nélkül is érezhetően javul a szituáció: a hangzás telített(ebb) és dinamikus(abb), nyoma sincs a sík hangzásnak, némi mélyek is belépnek, így abszolút kellemes, noha nem utánozhatatlan, ami a készülékből kijön.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
