HKTDC Electronic Trade Fair
A hongkongi kiállítás nem olyan, mint akár az MWC, a CES, vagy az IFA. Itt nem új termékeket jelentenek be nagy dérrel-dúrral nagy cégek, itt kisebb gyártók keresnek európai partnereket azért, hogy az általuk gyártott eszközöket forgalmazni tudják. A kisebb gyártók kitétel is sokszor megdöbbentően nagy méretű gyárakat és óriási kapacitást jelent, ám ezek a cégek legtöbbször OEM és ODM gyártásra vannak berendezkedve. És ezen a ponton érdemes ezekkel a fogalmakkal megismerkedni:
- OEM: Original Equipment Manufacturer - gyártanak mindent, amit a megrendelő kér, de a megrendelő specifikál és tervez.
- ODM: Original Design Manufacturer - gyártanak egy csomó cuccot, amit maguk fejlesztenek, a megrendelő pedig kérheti, hogy ezekre az ő nevét írják rá
- OBM: Original Brand Manufacturer - saját márkájuk van a saját maguk által gyártott termékek számára, a megrendelő igazából csak forgalmazó
Egy disztribútornak a legkönnyebb az OBM. Van egy márka, vannak termékek, ebből rendel egy raklapnyit, aztán megpróbálja eladni. Ha komoly az üzlet, akkor tárgyalnak marketing támogatásról is, kizárólagosságról, márkaképviseletről, szervizről és egyéb járulékos dolgokról (magyar fordítás, logisztikai támogatás, termékminták stb.). Az ODM is elég gyakori, egy "saját márkás" termék itthon ODM gyártóktól jön, de sok-sok cég büszkélkedett a kiállításon azzal, hogy mondjuk gyárt a Samsung, vagy egyéb nagy, ismert márka számára eszközöket. OEM gyártókat itthon nem annyira keres senki, mert a tervezési feladatokra általában itthon nincs szakértelem és kapacitás.
Buyer lettem. Ez volt a hivatalos megnevezése a kiállításra vitt európai arcoknak. Rengeteg cég volt kint, egészen széles portfoliót láttam a kutyaközönséges kábelkötegelőtől a tojást emelgető humanoid robotig tényleg volt minden. Volt a látogatók között olyan ember, aki egy európai szervizközpontot képviselt, ő alkatrészekre vadászott, de volt olyan is, aki egy nagy webshop számára keresett új termékeket. Engem persze főleg az OBM érdekelt, de abból volt a legkevesebb, de beszéltem egy csomó ODM gyártóval is, legtöbbször audio termékek és akkumulátorok kapcsán, ám az volt a benyomásom, hogy körülbelül ugyanazt tukmálták mindenhol, nehéz megállapítani, hogy X vagy Y külső akkut összeszerelő banda a jobb választás. OBM esetén más volt a helyzet, mert belefutottam olyan cégekbe is, akiket már ismertem.

Carl meg én a Minix standja előtt
Ilyen volt a Minix, ahol egy ponton felismert a marketinges (Carl), mert látta a videómat a CP89-HD autós fejegységről. Ott kettős szerepkörben beszélgettem velük, elmondtam a problémáimat az amúgy teljesen oké termék kapcsán, szereztek egy mérnököt, aki elmagyarázta, hogy miért működik úgy a cucc, ahogyan (és a legtöbb panaszomra egyértelműen kiderült, hogy a Google megkötései okozzák a bajt). Aztán ott volt a Momax, ők is akku-kábel-töltőfej vonalon mozognak, de az IFA-ra hoztak okosgyűrűt is, az első olyat, ami a hívást rezgéssel jelzi. Ebből kaptam tesztre egy példányt, amit azóta is hordok, de sajnos nem vagyok vele teljesen elégedett. De adok nekik visszajelzést időről-időre.
Ezen az expón idén a robotika volt fókuszban, ami leginkább emberszabású robotokat jelentett. És ez valahol ijesztő: most pont ott tartunk, hogy már elég élethű arc, mimika és szemmozgás társul ezekhez a robotokhoz, de még nem tökéletesen olyanok, mint egy igazi ember. Éppen emiatt nagyon félelmetes érzés, amikor egy ilyen gép úgy néz rád, mint ahogyan egy ember nézne, de azért még pont tudjuk, hogy nem igazi. Viszont egyre ügyesebbek a finommechanikus mozgások, láttunk olyan robotkart, amely meg tudott fogni egy tojást, megemelni, majd elengedni anélkül, hogy az összetörött volna. Nyilván ezeket a robotokat az áruk miatt még nem háztartási használatra szánják (pedig volt olyan, amelyik simán főzött egy kávét), inkább cégek számára opció recepciós és információs munkára, de nem vagyok benne biztos, hogy jelen állapotukban ezeket az ügyfelek elfogadnák.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!



