Hardver, szoftver, HMS

Ebben a szegmensben nyilvánvalóan nem a hardcore júzerek keresgélnek, úgyhogy a kategóriaátlagnak (sajnos) megfelelő, két éves, 12 nanométeres MediaTek Helio P22 végül is elfogadható teljesítményt nyújt alapfelhasználáshoz megfelelő optimalizálás mellett. Mondjuk láttunk már magasabb pontszámot a négy 2 GHz-es és négy 1,5 GHz-es Cortex-A53 magtól, de a működés folyamatos, stabil és teljesen tűréshatáron belül van a tempó. A 2 GB rendszermemória és a 32 GB belső tárhely viszont spórolós.

[+]

A szoftver friss (Android 10 és EMUI 10.1), a biztonsági frissítés viszont áprilisi tréfa elsejei, ami kevésbé szimpatikus. A Google szolgáltatások hiánya pedig egyes esetekben fel sem tűnik, máskor viszont komoly kényelmetlenségeket okoz. A Huawei AppGalleryből a legtöbb, rendszeresen használt és igényelt alkalmazást elérjük (bár, a reklámok kicsit idegesítőek, de csak akkor ugranak fel, mikor megnyitjuk). A teljesség igénye nélkül: van TikTok, Viber, Időkép, közkedvelt ételrendelő appok, a legnagyobb híroldalak, banki alkalmazások, még Tinder is. A Facebook, az Insta és mindazon appok letöltéséhez, ami nincs a Huawei hivatalos áruházában, átirányít a More Apps-re, ahonnan viszonylag egyszerűen leszedhetjük, amit szeretnénk.

[+]

Kivéve, ha csak az APK Pure-ban találjuk meg, ami először böngészőben nyílik meg, le kell szedi az appot, telepíteni, és ha ezen belül xapk formátumban elérhető, akkor még egy xapk telepítőre is szükség lesz. Ezek az alkalmazások elsőre ránézésre nem tűnnek bizalomgerjesztőnek, figyelni kell, hogy mit kell nyomni, hogy le is töltsük, amit szeretnénk, de mindenek előtt érdemes a Phone Clone-nal próbálkozni, ami a legtöbb fontos dolgot (névjegyzék, hívásnaplók, SMS-ek, fényképek és videók) áthúzza. Az appokat is, de nem mind fog működni vagy a Google szolgáltatások hiánya miatt vagy valamiféle szintaktikai hibára hivatkozva. A Face és társait viszont így a legegyszerűbb a készülékre varázsolni.

[+]

A legtöbb nehézséget egyébként át lehet hidalni (Google naptárba mentett bejegyzések etc.), már ott a Petal Search is, ami a készüléken és az alkalmazások között is több forrásból keres, van, amiről le kell mondani, ha HMS készüléket választunk, viszont nem vagyok biztos benne, hogy ebben az árkategóriában és komplexitási szintben gondolkodó felhasználóknak ehhez lesz kedvük, esetleg affinitásuk. Az EMUI 10.1 cserébe remekül testreszabható, sokrétű felhasználói felület, amit okkal lehet szeretni. A zárolt képernyőn felfelé simítva például még mindig elérhető a hangrögzítő, a számológép, a zseblámpa és az időzítő. Ezer éves feature, de roppant praktikus. A dupla koppos vagy emelésre ébresztés viszont nekem hiányzik.

[+]

Az arcfelismerés például kifejezetten gyors és ritka megbízható. Kérhetünk alkalmazásmenüt, vagy hagyhatunk mindent a főképernyőn, ami alapesetben a következőket jelenti: AppGallery, Témák, Támogatás, naptár, e-mail, fájlkezelő, Office, Bing böngésző, Fordító, Snapchat, Optimalizáló, jegyzet, Phone Clone, Tippek, Tagközpont, időjárás, számológép, hangrögzítő és telefonkereső. A gyorskapcsolópanel elrendezése tetszés szerint variálható, a főképernyő ikonrács-szerkezete szintén, a rendszernavigáció lehet gesztusalapú vagy maradhatunk a virtuális gomboknál tetszőleges sorrendben.

[+]

Elérhető a széf, zárolhatunk alkalmazásokat, van Digitális egyensúly, ami hasonló a Google Digitális jóllétéhez, rendszerszinten kérhető a sötét mód, babrálhatjuk a roppant hűvös színhőmérsékletet, vagy ráküldhetjük az e-book módot, ha nem óhajtjuk a szemvédelem módként hivatkozott kékfény szűrőt részletesen konfigurálni, ezekhez pedig gyors elérés is tartozik a kapcsolópanelen, ha szeretnénk hozzáadni. A készülék kategóriájához képest igen sokrétűen paraméterezhető a felhasználói felület, noha a Google szolgáltatások hiánya a felhasználói élmény szempontjából olykor szembetűnő.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!