Külső és kijelző
Három éve jelent meg az Ascend P1 szögletes, a sarkainál élesen lecsapott kialakítással, és már akkor vékonynak számító készülékházzal, igaz, alul és a kameralencse környékén a dinasztiaalapító még vastagabb volt, mint másutt. A P6 megszabadult ezektől a púpoktól, a sarkak lekerekedtek, és a P7 is követte a formatervet. A P8 annyiban finomított a recepten, hogy most már az alsó és a felső ívek megegyeznek, a unibody, azaz egyelemes fémház, ami a Gorilla Glass 3-as előlapi üveget közrefogja, pedig határozott élekkel lett a széleken lecsapva, igazán mutatós megjelenést kölcsönözve a mobilnak.

A P8 fogása jó, a sarkai viszont élesek[+]
A készülékház 144,9 x 72,1 x 6,4 milliméteres és 144 grammos paraméterei az 5,2 hüvelykes kijelzőhöz viszonyítva abszolút rendben vannak, a fogás kényelmes, bár a sarkak élesebbek az ideálisnál, amit a tenyérben érezni lehet. Az egykezes használatot nehezíti, hogy a képernyő alatti káva nem éppen vékony, de azért stabilan lehet kezelni a P8-at, hacsak nem túl apró az ember keze.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Huawei P8 | Samsung Galaxy S6 edge | HTC One M9 | Apple iPhone 6 |
| Fehér fényerő | 454 nit | 351 / 572 nit | 266 / 436 nit | 576 nit |
| Fekete fényerő | 0,26 nit | 0 nit | 0,36 nit | 0,38 nit |
| Kontrasztarány | 1680:1 | végtelen | 1341:1 | 1517 |
| Színhőmérséklet | 6953 / 6510 K | 7766 K / 6683 K | 7914 K | 7092 K |
A főszereplő az előlapon az IPS-NEO technológiájú, 1080 x 1920 pixeles megjelenítő, amely remek képélességet biztosít bármilyen tartalom megjelenítéséhez. A friss paneltechnológiának köszönhetően a feketék igencsak sötétek, remek kontrasztarányt eredményezve, emellett a maximális fényerő is rendben van, közvetlen napfény mégis nehézkesen látni a tartalmakat, bár a kézi maximumhoz képest ilyenkor a kijelző még világosabbra vált. A betekintési szögek lehetnének jobbak, az eszköz kisebb elfordításakor is észrevenni a fényerő csökkenését. A színek kirobbanóak, ami sokaknak fog tetszeni, keveseknek meg túl sok lesz a jóból, a fehérek kalibrációja viszont egész pontos lett, amelyen kézi fehéregyensúly állítással lehet tökéletesíteni.
Bár az oldalsó képernyőkeretek valóban vékonyak, egy keskeny fekete sáv körbefut a megjelenítő körül, ami miatt vékonyabbnak tűnik a káva, mint amilyen valójában. Alul-felül lehetett volna igazán faragni a dologból, lent például sem androidos gombok, sem Huawei logó nem foglal magának helyet. Felülre a 8 megapixeles szelfikamera, a fénymérő, a közelségérzékelő, az értesítési led és a beszélgetési hangszóró került.
A mutatós és enyhén ívelt oldalakra áttérve, a bekapcsoló és hangerőszabályzó gombok jobb oldalon találhatók, nyomáspontjuk ideális. Alattuk két tálcát is elő lehet húzni, az egyikbe nanoSIM-et, a másikba microSD-t lehet helyezni (létezik dualSIM-es kivitel is, ilyenkor a második foglalatba vagy nanoSIM, vagy microSD mehet). Felülre a 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenet és egy mikrofonfurat, alulra pedig a microUSB port és látszólag két hangszórórács került, azonban muzsika csak a baloldaliból árad kifelé, igaz jó hangerővel.
A finoman csillogó fém hátlap három részre osztható. Felül fehér üveglap mögött pillantható meg az aprónak tűnő, 13 megapixeles kamerarendszer és a kéttónusú ledes villanó, ám ne becsüljük alá a parányi szerkezetet. A középső részen mindössze egy Huawei logó, alul pedig, az antennajeleket erősítő fehér sáv környékén némi apró betűs minősítés, illetve egy matrica kapott helyet – az utóbbit a felhasználó komolyabb következmények nélkül eltávolíthatja.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!







