Külső, kijelző, zsanér
A hajlítható képernyős divat hajnalán a Royole Flexpai, a Huawei Mate X, a Galaxy Fold és a Motorola Razr harcolt nemcsak a formai elsőségért, hanem a méregdrága műfaj létjogosultságáért. Az első generációs darabok egyszerre nyűgöztek le és hagytak bennem kívánnivalót az összeszerelést és az anyagminőséget illetően, ebben pedig hatalmast fejlődött pár év alatt a kategória. Két koncepció rajzolódott ki: ha a panel befele hajlik, kell ugyebár kívülre is egy, ha viszont kifele, egy kijelző letud minden feladatot.
A Galaxy Z Fold3 és a Mate Xs 2 egymás társaságában [+]
A versenyből a Samsung és az előbbi megoldás jött ki győztesen, de valahol el kell ismerni, amit az első Mate Xs kapcsán anno megtettem: mégiscsak takarékosabb anyagban és anyagilag egyetlen képernyővel operálni. Ahogy pedig kiforrott a Z Fold3 a Samsungnál, úgy lépett szintet a Huawei a kifele összehajtható a Mate Xs 2-vel, ami a piac legvékonyabb foldable-je lett. Nyilvánvaló a dizájnelőny, hiszen az újdonság tablet és telefon formában is nagyobb kijelzőt kínál a nevezett Galaxynál, mégis kisebb a térfogata (156,5 x 139,3 x 5,4 mm) és légiesebb 255 grammon.
Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Huawei Mate Xs 2 csukva | Huawei Mate Xs 2 nyitva | Samsung Galaxy Z Fold3 külső | Samsung Galaxy Z Fold3 belső |
Képátló | 6,5 hüvelyk | 7,8 hüvelyk | 6,2 hüvelyk | 7,6 hüvelyk |
Felbontás | 1176 x 2480 | 2200 x 2480 | 832 x 2268 | 1768 x 2208 |
Technológia | 10 bit OLED | 10 bit OLED | Dynamic AMOLED 2X | Foldable Dynamic AMOLED 2X |
Fehér fényerő | 510 / 649 nit | 510 / 649 nit | 387 / 1080 nit | 416 / 1035 nit |
Fehér fényerő (min.) | 1,8 nit | 1,8 nit | 1,9 nit | 1,4 nit |
Fekete fényerő | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit |
Kontrasztarány | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen |
Színhőmérséklet | 6500 K + kézi | 6500 K + kézi | 7022 / 6578 K + kézi | 7216 / 6675 K + kézi |
A legbeszélőbb adat mégis a 10,1 mm-es vastagság csukva 75,5 mm-es szélességgel, ráadásul nem zavaróan keskeny a 6,5”-es panel, ami ilyenkor kívül marad 2480 x 1176 tűéles, 10 bites pixellel. A Mate félig nyitva ráadásul állítva és fektetve is megáll saját lábán az asztali használathoz. Az OLED feketék tökéletesek, a kalibráció pontos, a fényvisszaverés kifejezetten alacsony és minden roppant gördülékeny 120 Hz-en. Csukva pedig a hátoldalnak is jut annyi képernyőrész, hogy azon szelfit lehessen az 50 + 13 + 8 megapixeles kamerasávval komponálni.
Ügyesebben rejti el a Mate Xs 2 a gyűrődésmintát (balra) [+]
Ám a lényeg a 7,8”-re és 2480 x 2200 pixelre kiterítve tárulkozik elénk, de épp az a lényeg, ami ilyenkor nem látszik: a műfaj esztétikaromboló gyűrődésmintája zsanérsávban. Csak kikapcsolt képernyőnél és megfelelő szögben látni a hajlítómechanizmus némi nyomát, különben hűlt helye van annak, ami a Foldon mindig kivehető. Oké: az utóbbi elnyelte a szelfikamerát, míg itt hagyományos, lyukasztott fajta tátong 10,7 megapixelen. Mindazonáltal a Mate egész kezes csukva és kényelmesen kezeli két hüvelykujj nyitva, bár azért az Oppo Find N valahol még mindig a tökéletes foldable méret.
Ám az sem olyan vékony, mint a titánötvözetet és rozsdamentes acélt is használó Mate, a Xs 2 pedig rés nélkül záródik stabil rögzítőmechanizmussal, hogy aztán szimpla gombnyomásra, de azért kétkezes művelettel nyíljon ki újra. Mondjuk egy táblagépet eleve ennyi végtaggal vezérel az ember, szóval ez nem probléma. A konstrukció akkor bizonytalanabb csak, ha rossz irányba próbáljuk összecsukni, de némi egészséges rugalmasság és határozott ellenállás jelzi: ugyan már, hajtsuk össze tervszerűen, és akkor nem esik baja!
A határozottan kiemelkedő kameracsík a hardverkomponensekkel dobja ugyan az üvegszálas, remekül tapadó hátlap szimmetriáját, cserébe pont jól meg lehet markolni vele a Mate-et, hogy stabilabban maradjon az ember kezében, mint bármelyik másik hajlítható a piacon. Mondjuk azok konkrétan piacon vannak, a 2000 eurós Huawei ketyere nálunk viszont nem kerül forgalomba.
Pedig tényleg kézbe véve derül ki, milyen ügyesen összerakták a dupla szárnyas zsanérral egyetemben, és pont jó helyen van a hangerőszabályzó és az ujjlenyomat-olvasó/bekapcsoló is. Odafért a vékony élekre a sztereó hangszórópár és a két nanoSIM-et vagy egy nanoSIM és egy nano memory kártyát befogadó tálca, a szem elől pedig ügyesen rejtőzködik a keskeny beszédhangszóró és a 4600 mAh-s, kettéosztott telep.
Az akkumulátoradat mondjuk elég szűkös, de legalább ott van a pakkban a 66 wattos gyorstöltő az USB-C kábel és a SIM tű mellett, a Mate négy rétegű kijelzője pedig visel egy olyan speciális fóliát, amit eltávolítani nem szabad, és cserélni is a Huawei szervizében érdemes. Erre azért idővel gyanítom szükség lesz, hiszen a panelt nem edzett üveglap védi, és mivel kihajtva kerül zsebbe vagy az asztallapra, a karcok felbukkanása elkerülhetetlen. Bár az is igaz, hogy törékenyebb üveg csak a kameracsíkot védi, úgyhogy simán lehet, hogy az Xs puhább kijelzője jobban bírja a vétlen baleseteket, bár nem álltam neki ezt letesztelni.
Snapdragon 888 4G, EMUI 12
A szankciók miatt nem tud a Huawei több Kirin chipet gyártatni, pedig megnéztem volna, mit tud 4 nm-en, és nem fér hozzá az 5G technológiákhoz sem, de a két Snapdragon 8 Gen 1-ből sem jutott a hajlítható csodának. Nem mintha a mellékelt Snapdragon 888 4G gyenge volna, de azért legalább egy Dimensity 9000-et odavártam volna a házba. A Huawei mindenesetre tökéletesen optimalizál, úgyhogy nem csak a felület, minden játék is hibátlanul fut teljes képernyőn, ami egy S22 Ultráról nem mondható el. A 8 GB mellé ráadásul 512 GB villámgyors és bővíthető tárolót pakoltak, ami nem fog egyhamar megtelni.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Benchmark | Huawei Mate Xs 2 | Samsung Galaxy S22 Ultra | Realme GT 2 Pro | Apple iPhone 13 Pro Max | Oppo Find X5 Pro | Xiaomi 12 |
Rendszerchip | Snapdragon 888 4G | Exynos 2200 | Snapdragon 8 Gen 1 | Apple A15 Bionic | Snapdragon 8 Gen 1 | Snapdragon 8 Gen 1 |
Geekbench 5 (single/multi) | 916 / 3436 pont | 1145 / 3414 pont | 1214 / 3609 pont | 1737 / 4734 pont | 982 / 3385 pont | 1218 / 3507 pont |
GFXBench Car Chase onscreen | 28 fps | 33 fps | 45 fps | 60 fps | 47 fps | 75 fps |
GFXBench Car Chase offscreen | 69 fps | 68 fps | 97 fps | 101 fps | 93 fps | 90 fps |
GFXBench Man. onscreen | 55 fps | 96 fps | 60 fps | 60 fps | 60 fps | 131 fps |
GFXBench Man. offscreen | 102 fps | 179 fps | 255 fps | 222 fps | 221 fps | 230 fps |
AndroBench Sequential Read | 1838,54 MB/s | 1617,93 MB/s | 1760,49 MB/s | - | 1395,36 MB/s | 1854,32 MB/s |
AndroBench Sequential Write | 754,97 MB/s | 981,61 MB/s | 1243,89 MB/s | - | 1215,91 MB/s | 1434,01 MB/s |
AndroBench Random Read | 259,01 MB/s | 306,92 MB/s | 298,59 MB/s | - | 188,60 MB/s | 315,05 MB/s |
AndroBench Random Write | 334,42 MB/s | 271,08 MB/s | 275,69 MB/s | - | 209,57 MB/s | 408,83 MB/s |
A Mate viszont már csak azért sem lesz gamer telefon, mert sok hely nem maradt a hőelvezetésre, így gyorsan felmelegszik, és számos Play Áruházas exkluzív tartalom kiesett HMS ökoszisztémával, és akkor át is térnék a szoftveres bonyodalmakra. Az EMUI 12 rendszernek becézett felület Android 11-en ragadt, és aligha lesz belőle Android 12, 13, 14 vagy 15 amit számos gyártó garantál, és a hivatalos biztonsági hibajavító csomag helyett is HMS variációt kapunk. A Google számos szolgáltatását és megoldását helyettesíti a ugyan a Huawei saját kútfőből vagy partnerekkel, ezek azonban nem olyan sokrétűek, integráltak és elterjedtek, hogy a GMS hiányt feledtessék.
Hiába a szépszámú alkalmazás az AppGalleryben, az alternatív forrású telepítést is ügyesen letudva, ha ettől még sok alkalmazáshoz nem tudunk hozzáférni, másokba pedig bejelentkezni, és nagyon sok app értesítést sem küld, mert Google API-t használ. A szoftveres kínokra évek óta nem lett igazi megoldás nyugaton, és pont a multitaskingra termett Xs 2-nél igazán sajnálatos a dolog. Pofás ugyanis az osztott képernyős és lebegőablakos használat, akárcsak a laptopra való csatlakozás vagy a vezetékes és vezetékmentes EMUI Desktop asztali kivetítés. Így viszont a konklúzió maradt ugyanaz: errefelé Google és a szolgáltatásaira épülő megoldások nélkül nem kerek a történet, az eladási mutatók alapján pedig ki van csukva, hogy tömegek álljanak sorba Huawei csúcstelefonért, formától függetlenül.
Fotós képességek
Amit a Huawei szoftveroldalon elveszít, kamerában általában visszahoz, és bár másodlagos most a szerepe, jó tudni, hogy van egy 10,7 megapixeles, fixfókuszos szelfiegység képernyőoldalon (26 mm, f/2,2, fixfókusz), csak a kényelmesnél messzebb kell tartani, hogy éles legyen az arc, amire valami natív arcszépítés rátelepedett, pedig minden efféle opció ki lett kapcsolva. Itt egy 4K videó tekinthető meg jó minőségben. Sebaj: összecsukva a hátlapi szett is bevethető szelfizetésre.
Kihagyott ziccer viszont, hogy bár a kereső hátra dobható a komponáláshoz, a kamera kezelőgombjai a túloldalon ragadtak. Azért a hangerőszabályzóval lehet exponálni. A főkamera 50 megapixeles, 12,5-re binnelt eredményekkel (f/1,8, 23 mm, de 27 mm-re vágó algoritmus, lézer autofókusz, színspektrum szenzor), ezúttal az optikai képstabilizálás kimaradt.
Átkerült a P50 Pro profi algoritmusa, ami remek dinamikát és expozíciót, valamint éjjel-nappal topkategóriás részletességet jelent alacsony JPG tömörítéssel és pontos színekkel, csak kicsit túlzó textúrakiemeléssel. Sasszemű olvasóink itt-ott viszont észre vehetnek életlenebb részleteket – úgy tűnik, a tesztre kapott Mate apró lencsehibával érkezett, és nem volt a gyártónál cseredarab a szűkös készlet miatt. De le merem fogadni: az efféle, állandó baki nincs meg a legtöbb Xs esetében, és bátran lehet velük éjjeli mód nélkül is kattintani naplemente után a minőségi eredményekért. A főkamera ilyen makrót lő.
Frissítés: Pár héttel a teszt publikálása után hozzájutottunk egy cserekészülékhez, és ahogy sejtettük, az eredeti tesztmodell főkamerájának voltak fókuszhibái, lásd a cseredarab éles részleteit a teljes látótérben – Bone123.
Ami igazán kidomborodik, az 13 megapixeles ultraszéles modul (f/2,2, 13 mm, autofókusz, egy szupermakró): nappal simán lelépi a P50, az S22 Ultra és az iPhone 13 Pro minőségét, úgyhogy a remek Find X5 Próval van versenyben jó dinamikával és megbízható algoritmussal. Még a széleknél is kifejezetten remek a részletesség nappal, este viszont már ellép az Oppo méretesebb szenzorával, bár a Mate így is lepipálja a fent említett többi riválist. Ha meg messzebbről nézem a képeket, bőven rendben vannak.
A P50 nyeri viszont a háziversenyt 64 megapixeles zoomkamerájával – az Xs-nek helyszűkében csak apróbb, 8 megapixeles darab jutott (f/2,4, 85 mm, autofókusz, optikai képstabilizálás). Apró fókuszhibák itt is vannak (a P50-nél is előfordultak, ez tehát általánosabb jellegű baki), amikor viszont megvan az élesítés, remek minőségű képek születnek, és még este is bőven használhatóak, felesleges felskálázás nélkül. Ha tehát a főegység fókuszos dolgait félreteszem, megnyugtatóan szállítja a Mate a fotós csúcsminőséget.
Videó, multimédia
Amilyen jó fotóban a Huawei, úgy szokott kifogni rajta a videó egy vérprofi iPhone Próhoz viszonyítva. A tűéles képpel speciel 4K-ban nincs gond, és általában a fehéregyensúly is a helyén. Viszont mivel csak a zoomkamera kapott optikai stabilizálást, a főegység látóteréből elég sokat vág az elektronikus kiegyensúlyozás, és az is darabosabb az almás megoldásnál.
A kameraváltás is bizonytalanabb, ahogy dinamikában is maradt hely a fejlődésre, viszont kapóra jön a lencsesáv melletti képernyő, hogy szelfivideót is három kamerával komponálhassunk. Az ideális választás 4K 30 fpssel – ilyenkor kapcsolódik be a buliba az optikai zoom átlagos minőséggel és fel-felbukkanó fókuszhibával.
A másik szokásos gyenge pont a túlzottan megszűrt hang, ami talán most nem olyan feltűnő, de lefülelhető, az audiozoomot pedig nem lehetett kikapcsolni. Este végül leginkább a főkamerát érdemes használni, de annak is megáll átlagszinten a minősége – mozgás közben a fényforrások darabosak, ezt is ügyesebben kompenzálja ki az iPhone.
A 7,8”-es AMOLED panel kitűnő multimédiára – persze a négyzetes kivitel kevésbé passzol a szélesvásznú videókhoz. Helyi fájlból minden felbontás és HDR kódolás elindul, egy VLC telepítésével pedig a ritkább hangformátumok és a feliratok sem fognak ki a masinán. A Widevine L1 CDM védelem megvan, csak nem vagyok előfizető, hogy a nagy felbontású és HDR támogatást a streaming szolgáltatók esetében teszteljem.
Jack kimenet és FM-rádió nincs, van viszont két erélyesen és tisztán szóló hangszóró, amelyek különösen közép és magas tartományban hozzák a remek minőséget, de egy kis mély és tér is jár melléjük, hogy füles nélkül is jó legyen a zeneminőség.
Adatkommunikáció, üzemidő, végszó
A Mate két nanoSIM-et fogad be minden hazai 4G sáv támogatásával és remek beszélgetési hangminőséggel. Az 5G viszont szankciós okokból kiesett, és ez nemhogy 800 rugóért gond, lassan 80 ezer forintért is kezd a passzoló modem elterjedni, tehát kritikus hiba. A kétcsatornás WiFi modem érzékenysége jó (802.11a/b/g/n/ac/ax, Direct, HotSpot, 2x2 MIMO, HE160, 4096 QAM, 8 Spatial-stream Sounding MU-MIMO), a Bluetooth 5.2-es (A2DP, LE, SBC, AAC, LDAC), az USB pedig 3.1 Gen 1-egy (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort). Megvan a vezetékes és vezetékmentes asztali kivetítés, nincs meg viszont a szokásos fájlátviteli protokoll számítógépre kötve, így csak a multimédiás adatcsere opció. A pozíciószerzés villámgyors (AGPS, GPS L1 + L5, GLONASS, Galileo E1 + E5a, QZSS L1 + L5, NavIC, BeiDou B1l + B1C + B2a), az iránytű is megvan. Ugyanígy a gyorsulásmérő, a giroszkóp, a hall szenzor, a barométer és az NFC, csak ugye Google Pay nélkül.
A 4600 mAh-s telepadat nem véletlenül ijesztő: ha az ember folyamatosan tablet módban használja a z Xs-t és gyakran kapcsolódik mobilhálózatra, 3-4 órás képernyőidővel és mindennapos töltéssel kell beérje. Ha viszont többet van a Mate csukva (nálam 50:50 arányban oszlott meg a dolog), egy órával megnyújtható az iménti adat, de így is mindennapos az etetés. Valamit valamiért: a másfél-kétnapos üzemidőhöz vastagabb ház és nagyobb telep kellett volna, a mellékeltet viszont 44 perc alatt csurig tölti a 66 wattos adapter, fél óra alatt 89%-ot belejuttatva.
Pro | |
---|---|
Az eddigi legvékonyabb és leglaposabb foldable | |
Kitűnő 120 Hz-es OLED panel minden funkcióra | |
Fürge, bár nem naprakész hardver | |
Jó fotós szett, villámtöltés | |
Kontra | |
Nincs 5G, Play Áruház, Google csomag | |
Nem kapható itthon, külföldön drága | |
Gyorsan melegedik és merül | |
A kifele csukható panel könnyebben karcolódik | |
Pontozás | |
Kialakítás, védelem | 8,5 pont |
Kijelző | 10 pont |
Sebesség | 9,5 pont |
Szoftverfelület | 7 pont |
Fotózás, videózás | 9 pont |
Hangminőség | 9 pont |
Adatkommunikáció | 8 pont |
Üzemidő | 6,5 pont |
Ár/érték arány | 5 pont |
Indulóár (8/512 GB, EUR) | 1999 |
A Mate Xs 2 szó szerint demókészülék: olyan kiállítási különlegesség, amit megvásárolni itthon nem lehet, megismerkedni vele viszont érdemes. Kétségtelenül profi a zsanér a gyűrődésminta eltüntetésével, ahogy a Huawei-es srácok a házat is rekordvékonyságúra faragták foldable műfajban. Azért összecsukva és telefonként használva az Xs még mindig elég vaskos, de még pont kezelhető egy kézzel, és nagyobb képernyő felületet kínál mobil, illetve tablet módban az aktuális Galaxy Foldnál, miközben légiesebb.
A Huawei kijelző minőségben és sztereó hangszóróban sem hibázott, ahogy a fotós szett is ügyes, a tesztkészülékre korlátozott fókuszhibával. Videóban azonban még mindig lehetne fejlődni, hát még abban a fránya szoftverben, amire a Huawei-t leredukálták. Nem a sokrétű HMS-sel és a multitaskinggal van a gond: a Play-szolgáltatások és a rá épülő alkalmazások hiánya vagy komplikációja problematikus nyugaton, és ezt tetézi az 5G modem kimaradása másfél éves hardverrel. Mindezzel persze a Mobilarena olvasóinak pont nem mondtam újat, és talán most nem is ezeken a hiányosságokon van a lényeg. Inkább azon, hogy a Mate Xs újfent bizonyítja: egy hajlítható telefon akkor is lehet vonzó, ha a kijelző (és minden Google szolgáltatás) ki van csukva.
Bone123
Specifikáció
Külső | ||
---|---|---|
Méret nyitva | 156,5 x 139,3 x 5,4 - 11,1 milliméter | |
Méret csukva | 156,5 x 75,5 x 11,1 milliméter | |
Tömeg | 255 gramm | |
Készülékvédelem | képernyővédő fólia | |
Színváltozatok | fekete, fehér, ibolya | |
Kijelző képátlója nyitva | 7,8 hüvelyk | |
Képaránya | 8:7,1 | |
Felbontása | 2480 x 2200 pixel (424 ppi) | |
Kijelző képátlója csukva | 6,5 hüvelyk | |
Képaránya | 19:9 | |
Felbontása | 2480 x 1176 pixel (424 ppi) | |
Típusa, frekvenciája | 10 bit HDR OLED, adaptív 120 Hz | |
Értesítő LED | mindig aktív kijelző | |
Biometrikus védelem | oldalsó ujjlenyomat-olvasó, 2D arcazonosítás | |
Hardver | ||
SoC típusa, csíkszélessége | Snapdragon 888 4G, 5 nm | |
Processzor | 1 x 2,84 GHz + 3 x 2,42 GHz + 4 x 1,8 GHz Kyro 680 | |
Grafikus chip | Adreno 660 | |
RAM, tárhely | 8 GB / 512 GB | |
Memória bővítése | nano memory | |
Adatátvitel | ||
Technológiák | 2G / 3G / 4G | |
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4//6/7/8/9/12/17/18/19/20/26/28/32 |
|
SIM-foglalat | 2 x nanoSIM (dual standby) | |
eSIM támogatás | nincs | |
Bluetooth | 5.2 (A2DP, LE, SBC, AAC, LDAC) | |
WiFi | 802.11b/g/n/ac/ax (Direct, HotSpot, 2 x 2 MIMO, HE160, 4096 QAM, 8 Spatial-stream Sounding MU-MIMO) | |
USB | 3.1 Gen1 (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort) | |
Navigáció | GPS (L1 + L5), GLONASS, BeiDou (B1l, B1C, B2a), Galileo (E1, E5a), QZSS (L1 + L5), NavIC, A-GPS | |
NFC | van | |
Infra | nincs | |
Szoftver | ||
Rendszer, felület | Android 11 (EMUI 12) | |
Multimédia | ||
Hátlapi kamerarendszer | 50 megapixel (23 mm, PD + lézer autofókusz, f/1,8) 13 megapixel (13 mm, f/2,2, autofókusz, ultraszéles látószög, szupermakró) 8 megapixel (85 mm, f/2,4, autofókusz, OIS, 3x-os optikai zoom) |
|
Előlapi kamerarendszer | 10,7 MP (f/2,2, fixfókusz) |
|
Videófelvétel | 4K 60 / 30 fps 1080p 960 / 240 / 120 / 60 / 30 fps |
|
Jack kimenet | nincs | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Akkumulátor | 4600 mAh lítium-ion | |
Vezetékes töltés és töltésmegosztás | 66 watt, van | |
Vezetékmentes töltés és töltésmegosztás | nincs | |
Egyebek | ||
gyorsulásmérő, giroszkóp, fény- és közelségérzékelő, hall szenzor, iránytű, barométer, színspektrum szenzor |