Bevezető
Amióta a mobilhálózatok adatátviteli tempója ugrásszerűen megnőtt egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a mobilitás, a vezetékmentesség és az ilyen-olyan hűségnyilatkozatok helyett otthonra is inkább olyan netelérést keressenek, amely különösebb kötöttségek nélkül kielégíti egy átlagos háztartás online igényeit. Hogy ez valósággá váljon, ahhoz alapvetően két dologra van szükség: normális mobilnetes tarifára és egy combos routerre, amely sok eszközt ki tud szolgálni megfelelő sebességgel.
[+]
Ebből a mobilnetes tarifák kapcsán sokkal inkább van elmaradás, a jelenlegi technológia által biztosított sebesség már bőven elég arra, hogy akár Full HD videókat nézzünk online (helló, Netflix!), azonban a tarifacsomagban levő adatmennyiség finoman szólva is karcsú, ha elrugaszkodunk a sima levelezés-böngészés bűvkörétől. Persze évről évre egy kicsit több adatforgalom van az egyes csomagokban, a szolgáltatók is látják, hogy erre lenne igény, de egyelőre félnek korlátlan csomagokat piacra dobni, hogy a hálózat ne terhelődjön túl. Itt ugye nem elsősorban az a baj, hogy az adott szolgáltató infrastruktúrája nem bír el sok-sok júzert, akik folyamatosan csutkára járatják a netet, sokkal inkább a hálózat felépítéséből adódnak problémák. Ha ugyanis valaki ráugrik egy helyen a mobilnetre és kihajtja belőle a maximumot, akkor az adott bázisállomás vételkörzetében a többi felhasználónak sokkal kevesebb nafta jut és ennek a menedzselése kicsit összetettebb feladat, mint inkább adatforgalmi korlátokat felállítani.
[+]
Sok országban van olyan megoldás, hogy csak korlátozott sávszélességet adnak a szolgáltatók, itthon ez kevésbé jellemző, viszont vannak egyéb trükkök, például az éjszakai adatforgalom lehet sokkal combosabb, vagy kérhetjük, hogy bizonyos tartalmak elérése ne a havi adatkeret rovására történjen. Akárhogy is: azokon a területeken, ahol a vezetékes infrastruktúra elmaradott (és még Budapesten is bőven vannak olyan területek, ahol 2-5 Mbps sebesség csak az így elérhető) opció lehet az otthoni internetes igények kielégítésére a mobil megoldás, aminek az is előnye, hogy nem kell hozzá kábelezni és vihetjük magunkkal az ország területén belül. Mindehhez viszont nem árt, ha van egy megfelelő eszköz is, amely biztosítja, hogy egyidejűleg több készülék is fel tud csatlakozni a világhálóra, a Huawei LTE CPE E5186s router pedig pont ilyen.
Külső
Jókora dobozban jött a termék a Telenortól, de maga az eszköz sem kicsi, mellette töltőkábelt és egy sárga, másfél méteres UTP zsinórt találunk. Ez utóbbi egyébként nem szükséges ahhoz, hogy felberheljük a terméket a hálózatra, WiFi-n is gond nélkül végig lehet szaladni a telepítési folyamaton. A fehér színű, kissé ívelt router előlapjának felső részén vannak a kijelzések, a térerőt három pálcika jelzi, az áram jelenlétét, a WLAN működését és a telefonos kapcsolatot is szimbolizálja egy-egy piktogram, valamint az aktuális üzemmódnak megfelelően is villog egy led (2G, 3G, 4G más-más színnel). Elég morcos a fényerő, simán bevilágít a működő router egy kisebbfajta szobát, hálóban nem ideális. Ez már így volt a B593 nevű elődmodell esetében is.
[+]
Az eszköz jobb oldalán találunk gombokat, egy-egy kapcsoló jár a WiFi-hez és a WPS funkcióhoz, köztük egy reset nyílás ücsörög, három másodpercig kell benyomva tartani a belső gombot, hogy alapállapotba álljon a termék. Szintén a jobb oldalon van a microSIM fiókja. A hátsó fertály alsó részén vannak a csatlakozók, illetve a power kapcsoló. Ide jön az áram, bedugahtunk USB adathordozót a hálózati megosztás érdekében, illetve két telefonos interfész és négy UTP port sorakozik egymás mellett. Felül lepattintható egy panel, ami mögött két antennacsatlakozó található, ezek nem a WiFi jelerősséget hivatottak növelni, hanem külön eszköz megvásárlása után a hálózati lefedettséget próbálják javítani.
[+]
A négy hátsó UTP port közül a legszélső arra is alkalmas, hogy a routerünk más Ethernet hálózatra csatlakozzon és onnan kapja a netet. Az USB portba FAT16-ra, FAT32-re, ext2 és ext3 fájlrendszerre formázott adathordozó illeszthető, a szabvány 2.0-s. A készülék hátulján pedig akad egy matrica, ami a gyári SSID-t, jelszót és bejelentkezési azonosítókat tartalmazza, reset után ezek a paraméterek lesznek érvényesek. Nyilván érdemes a routert úgy elhelyezni, hogy minél jobb legyen a lefedettség, ez elég szignifikáns hatással lehet az átviteli sebességre.
Beállítás, működés
Ha kapcsolódunk a megadott hálózathoz, akkor a 192.168.8.1-es IP-n érjük el a webes kezelőfelületet. Itt öt fül van felül, az első a statisztika, ahol látjuk, hogy mennyi adatforgalmat használtunk és beállíthatjuk a tarifacsomagunknak megfelelő mennyiséget, illetve azt, hogy hány százalék elérése után riasszon a rendszer. Az SMS fül szintén elég egyértelmű, küldeni és fogadni is tudunk, a frissítés menüpont alatt új firmware tehető fel, ha akad új verzió, a megosztás pedig a Samba protokollal kapcsolatos beállításokat takarja.
[+]
A lényeg a beállítások fül alatt található. Egyrészt különböző netes profilokat hozhatunk létre a szolgáltatónk paramétereit ide beírogatva. A Telenortól kapott router csak Telenor kártyákkal volt hajlandó működni, ami nyilván logikus, már magában a kezelőfelületben is ott ücsörög a bal felső sarokban a szolgáltató emblémája. Beállíthatjuk, hogy milyen hálózattípushoz kacsolódjunk, 4G-n elvileg Cat.6-os sebesség, azaz 300 Mbps érhető el, de ez csak a mesében létezik, mi a szerkesztőségben 56 Mbps-t mértünk lefelé és 21 Mbps-t felfelé. A hazai frekvenciák támogatása megvan, a doboz 800, 900 , 1800, 2100 és 2600 MHz-es LTE frekvenciákat ismer. Az Ethernet menüpontban a klasszikus, vezetékes kapcsolat beállítására van opciónk, a WLAN-ra bökve pedig a WiFi-hálózatot paraméterezhetjük (SSID, titkosítás, MAC-szűrés). Ez kicsit karcsú, legalábbis a DHCP menüpont alatt csak a tartományt adhatjuk meg, nem tudjuk piszkálni az egyes eszközöket és nem adhatunk azoknak fix IP-t, pedig ezt a korábbi Huawei router tudta. Ez egyébként akkor lényeges, ha van mondjuk NAS, vagy kamera a hálózatban, aminél nem árt, ha mindig ugyanazon az IP-n érhető el.
[+]
Külön menüpont van a VoIP szolgáltatásoknak (SIP protokoll), a biztonsági opciók között pedig szerencsére van egy sereg lehetőség. Egy alapszintű tűzfal mellett akad IP-szűrési lehetőség, tiltható a WAN port pingelése, létrehozhatunk virtuális szervert, bekapcsolható az UPnP, választható, hogy Cone, vagy szimmetrikus NAT-ot használunk, valamint beállítható domain-szűrés is. Ezeknek nyilván nem az otthoni felhasználás mellett van értelmük, de a nem szerkeszthető DHCP klienslista nagyon hiányzik. A termék 2,4 és 5 GHz-es hálózatot hoz létre, 802.11 a/b/g/n/ac szabványokat ismer.
[+]
A Huawei LTE CPE nagyjából fél perc alatt üzemkész és szórja a netet. A jelerősség körülbelül azonos egy Netgear N600-as produkciójával, beltérben 2-3 szobával arrébb még látták a telefonok a router jelét, ami átlagosnak mondható. A termék a Telenornál a csirkébb netes tarifákat választval 25-30 ezer forintba kerül, combosabb csomagban ingyenesen hozzájuthatunk (ilyenkor a havidíj legalább 7290 forint), feltöltőkártyával pedig 52 ezer magyar valutát kérnek el érte. Ez egyébként egyáltalán nem barátságtalan, ha körülnézünk a weben, akkor 300 és 400 dollár között mozog az ára, ez nyilván a kártyafüggetlen verzióra értendő, de még így is kifejezetten kedvező áron kínálja a Telenor a terméket. Persze egyértelmű, hogy egy bizonyos felhasználói csoport fogja csak értékelni ezt a terméket, hiszen a mobilnetes árak még mindig elég borsosak, ha komoly adatforgalommal kalkulálunk, ugyanakkor bőven vannak olyan helyek az országban (Budapesten is), ahol egyszerűen nincs más, értékelhető alternatíva, ha az a cél, hogy normális sebességet érjünk el.
Bog
