A multimédiás rész

A kamera 5 megapixeles, autofókuszos, sajnos vakut nem kapunk hozzá. Úgy tűnik, hogy a HTC ebben a tekintetben is kezd felnőni a nagyobb gyártókhoz, a kamerát kezelő szoftver legalábbis erről árulkodik. A fotózás menete a következő: elindítjuk a kamerát, a kijelzőn kiválasztjuk, hogy hova szeretnénk fókuszálni - ezt egy apró "célkereszt" jelzi -, majd megnyomjuk a virtuális exponálógombot, minek hatására a készülék először fókuszál, majd exponál. Mindezt egy fehér villanás keretében teszi, ami meglehetősen látványos.

A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2592 x 1944 vagy 2592 x 1552 pixel, attól függően, hogy "szélesvásznú" vagy szabványos 4:3-as képet akarunk csinálni. Beállítási lehetőségekből rengeteg van, ezúttal már az érzékenységet is piszkálhatjuk (ISO 100 - ISO 800), van megnövelt dinamikatartomány is, a fénymérési lehetőségek közül viszont továbbra is hiányzik a spot. A szokásos dolgok is megvannak (fehéregyensúly, JPEG-tömörítés stb.), csinálhatunk panorámafotót is, de sajnos csak kézi illesztékkel. A mosolyra való exponáláshoz hasonló csacsiságok hiányoznak a repertoárból, legalábbis technikailag, nekem személy szerint nem. Videókat kizárólag 640 x 480 pixeles felbontásban rögzíthetünk, a formátum H.263, H.264 és MPEG4 lehet.

A képminőség láthatóan fejlődött, de még mindig nem az igazi. A vonalélesség kiváló, a zajszint/zajszűrés aránya is megfelelő, az elkészült fotók meglehetősen részletgazdagok, ugyanakkor kicsit fakók és nagyon alacsony a dinamikatartományuk, ami leggyakrabban a fehérré égett égboltban nyilvánul meg. Igazából ez utóbbi még beleférne, de a harsány színekre mindenképp szükség lenne ahhoz, hogy a Diamond2 harcba tudjon szállni a többi 5 megapixeles mobiltelefonnal.

Zenét hallgatni szabványos fülhallgatókimenet híján kizárólag a gyári fülessel tudunk, mely ugyanúgy néz ki, mint az előző generációhoz kapott, csak ruganyosabb a kábele, ami mindenképp pozitívum. Tehát jól szól a füles, de a jack-kimenet hiánya akkor is gáz, saját fülest csak egy utólag vásárolt átalakító segítségével fogunk tudni használni. Ha vezeték nélküli gondolkodunk, akkor viszont nem leszünk gondban, a Bluetooth támogatja a sztereó hangátvitelt.

A zenelejátszó is új, a könyvtár nézetben az iPhone-hoz hasonlóan az alul lévő gombokkal tudunk váltogatni az előadó/album/műfaj/zeneszerző közötti szűrések, az ömlesztett számlista és a lejátszási listák között. A jelenleg játszott szám borítójával együtt a TouchFLO felületen jelenik meg, nálam a gép pár számnál valamiért nem rajzolta ki a borítót. Hangszínszabályzó van, de csak bedugott fülesnél - de legalább jó, egyéni sémákat is kreálhatunk.

Van FM-rádiónk is, szép és jól kezelhető a felülete, kiírja az állomások nevét, a vételi minősége is rendben van. Kihangosítva a gép közepes minőségben szól, magas hangerőn erősen torzít.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!