Bevezető

Amikor Barcelonában bemutatkozott a HTC idei szériája, a három tagot számláló készülékcsalád minden eleme tartogatott valami egyedit, vagy érdekeset. A bivalyerős One X és a kerámiaburkolattal vagánykodó One S mellett azonban szerintem sokak szívét megdobogtatta a One V is, amely nem elsősorban technikai adataival, hanem formatervével tudott meglepni mindenkit, hiszen a HTC visszanyúlt egyik korábbi androidos sikermodelljéhez, s a mára már ikonikus Legend formavilágát mentette át a 2012-es modelltrió legolcsóbb darabjához.

[+]

A Legend pedig a maga idejében frankó kis masina volt, a jellegzetes, alul felfelé csapott unibody készülékház miatt a mai napig összetéveszthetetlen bármivel, illetőleg a One V-vel ezért az avatatlan szem össze tudja keverni, pedig messziről kiszúrható az eltérés: az újdonság sokkal sötétebb árnyalatú burkolatot kapott. Mindenesetre én a magam részéről örömmel üdvözöltem, hogy szó szerint újraéleszti a HTC a legendás formatervet, de természetesen a mai kor elvárásainak megfelelő hardvert bújtattak az alumínium testbe.

[+]

A Speedshoptól kapott One V ettől még nem egy különösebben olcsó masina, 90 ezer forint körül juthatunk hozzá kártyafüggetlenül, ugyanakkor azt is érdemes róla tudni, hogy a belső inkább a tavalyi modellek szintjét hozza, persze ahol lehetett, ott megpróbáltak tolni az egészen a mérnökök. Ez most egy középkategóriás masina, prémium minőségű anyagokból összerakva, friss és ropogós 4.0-s Androiddal és a Sense felület kissé különös darabjával, amely ugyan szintén a 4.0-s verziószámot viseli, de nem teljesen ugyanaz, mint ami a nagyobb testvérekben dolgozik. Mérete, tudása és ára miatt nem érdemes a csúcsgépekhez hasonlítani, egy egyedi, stílusos, megbízhatóan működő telefont használtam az elmúlt napokban, amelynek legfőbb vonzereje, hogy a fenti tulajdonságok miatt könnyen megszerethető.

Külső

A formaterv tehát alapvetően adott volt, de a One V külseje minden ponton új, a Legend csak mintaként szolgált, meg sem próbálták ugyanabba a házba beletenni a frissebb hardvert. Ez a masina nagyobb, de vékonyabb, a kijelző a korábbi 3,2 inches képátló helyett 3,7 inches mérettel büszkélkedhet, felbontása 480x800 pixel. Az SLCD panel kiválóan látható, a kontraszt tökéletes, a betekintési szög szinte 180 fokos, nem lehet rá panasz. A készülék tetején levő hangszóró elegáns, egyedi kialakítást kapott, az előlap aljáról viszont hiányzik a Legend optikai egere. Bár a telefonban a 4.0-s Android dolgozik, a mérnökök meghagyták a különálló vezérlőgombokat is, vissza, home és a futó appok listáját érjük el a fehér megvilágítású érintőgombokkal.

[+]

Az egybeöntött alumínium készülékház most is megadja a szétrobbanthatatlanság érzését, nagyon minőségi, nagyon masszív benyomást kelt. Felül jack kimenetet találunk, itt ül a kijelző lezárására és feloldására alkalmas billentyű is. A telefon bal felén csak a microUSB fedetlen csatlakozója töri meg a burkolat simaságát, a jobb oldalra kerültek a hangerőt szabályozó gombok. Alul teljesen sima a készülék, a hátlap pedig az újkori HTC-k kialakítását hozza, azaz a kamera és a vaku körüli rész készül plasztikból, illetve a levehető, alsó szegmens. Itt tudjuk a normál méretű SIM-et beleküldeni, valamint a microSD-t. Az akkumulátor azonban nem szedhető ki.

[+]

A SIM kapcsán megjegyzendő, hogy aki már váltott a kisebb méretű microSIM-re, az bizony most szívhatja a fogát, mert az adapter pont annyival húsosabb, hogy külön sebészeti procedúra lesz beletenni a lapkát a helyére, ráadásul a visszapattintott műanyag takarólemez sem fog ennek örülni, kicsit eláll ilyenkor ez az elem az alumínium ház többi részétől.

[+]

A hátlapon pirossal olvasható a Beats audio felirata, de ne keressünk a dobozban speciális fülest, ez az írás csak arra utal, hogy az equalizerben vannak extra opciók. Hogy egyébként a csomagban még mi van, azt egyelőre csak tippelgetjük, a hozzánk eljutott eszköz ugyanis nem a végleges dobozban ült, de töltőfej és microUSB kábel azért járt hozzá így is. A One V esetében talán külön mondani sem kell, hogy mind az anyaghasználat, mind pedig az összeszerelési minőség a prémium kategóriába emeli a készüléket.

Hardver, menü

A csodás külső átlagos hardvert takar. Az 1 GHz-es Qualcomm MSM8255 már régi ismerős. A második generációs Snapdragon CPU még 2010-es termék, az ARMv7-es architektúrájú mag 45 nm-es csíkszélességgel büszkélkedhet. Ez dolgozik egy sereg tavalyi masinában, szinte az összes Sony Ericsson gépben, házon belül a Radar említhető, de ugyanez van a Huawei Vision burkolata mögött is, vagy az LG Optimus Sol házában. A GPU egy Adreno 205-ös modul, a RAM mérete 512 MB, a belső tárhely 4 gigabájtos. Ha nem fut semmi a háttérben, akkor nagyjából 150 megabájtnyi memória marad szabadon, a többit felzabálja a 4.0-s Android és a Sense.

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a One V nem kel, nem is kelhet versenyre a csúcsmodellekkel. Ettől persze még nem egy lassú, döcögős gép, egyrészt a Sense jól fedi el az apróbb döccenéseket, másrészt pedig azért ez a vas másfél éve abszolút a csúcsot jelentette, tehát nem érdemes temetni. Az alapfunkciók tekintetében maximálisan helytáll a One V, de vannak olyan helyzetek, amikor láthatóan küzd a hardver a feladatokkal, ilyen például egy komplexebb weboldalon való görgetés, vagy a galéria fotóiban való tempós haladás esete. Hogy egyébként nincs para, azt az alábbi videón demonstráljuk.

A 4.0-s Androidra ráültetett Sense elvileg szintén a 4.0-s verziószámot viseli, de ez nem teljesen ugyanaz, mint amit dr. Kind bemutatott a felületről írt cikkében. A menü itt is oldalra lapozható, de nem fordul el egy virtuális kockára feszítve. A kezdőképernyők száma ezúttal öt, a widgetek között is talán kevesebb van, bár még így is közel 50 minialkalmazás pattintható rá bármelyik oldalra. Mappázni természetesen lehet, de csak a főképernyőkőn. A menü alsó három füle közül kettő eltakarítható (de minek?), újat nem lehet felvenni. Az ikonokat lehet ide-oda pakolni a fülek között, illetve rendezhetjük őket betű és dátum szerint is.

A testreszabással kapcsolatos beállítások sokrétűek, színsémákról és komplett menüelrendezésekről van szó, erről esett szó a 4.0-s Sense bemutató írásában. A futó alkalmazások listája azonban megmaradt a Google eredeti elképzelései szerint, nem mintha ez rosszabb lenne, csak nem olyan látványos, mint a teljes képernyőre kitett, cover-flow jellegű HTC-s megoldás. Az aktív, információkat megjelenítő lezáró képernyő itt is visszaköszön, ahogyan a feloldás gyűrűje is, amit vagy simán feltolunk, vagy belehúzunk egy ikont a lezárt képernyőről, s akkor instant odaugrik a szoftver, ahová elő vagyon neki írva.

A Sense még ebben a kissé herélt verzióban is odacsap. Nagyon sokoldalú, jól paraméterezhető, ízléses és logikus felület, továbbra is a legnagyobb király az Androidra épített gyári felületek között. Minden apróságra gondoltak a mérnökök, letisztultabb lett az értesítési sáv is, nem akarom ismételni a nagy tudású kolléga szavait, de igen nehéz belekötni a HTC munkájába.

Alapfunkciók

A One V esetében - mint minden androidos HTC-nél - a Sense nem csak a főoldalakat és a menüt érinti, hanem az összes alapfunkciót. Ennek megfelelően az Emberek névre hallgató telefonkönyv is kicsit más, mint egyéb telefonokban. Ez nem csak a kinézetét érinti, funkciókban is gazdagabb, remekül szervezi össze a különböző forrásokból érkező bejegyzéseket, ráadásul a megjegyzés rovatba (amit nemigen használunk egyébként) bele is írja, hogy mivel kötötte össze a SIM, a FB-fiók, vagy a Google account adatát, így másik HTC-be költözve nem kell újra nekiállni a kézzel történő rendezésnek. Ha nem HTC-ről költözünk, akkor a gyártó az Átvitel nevű okosságot kínálja, amely Bluetooth segítségével próbálja átrámolni a régi készülék adatait.

Az üzenetkezeléssel egyetlen bajom volt: a SIM-ről embertelen lassan olvassa be az SMS-eket a rendszer, emiatt aztán megdöbbentően sokat mélázik a telefon, mielőtt listázza az üzeneteket. Nyilván az a megoldás, ha az ember a SIM-en nem tárol ilyesmit, de azért ezt valahogy más készülékek ügyesebben oldják meg. A Sense által módosított billentyűzet viszont továbbra is frankó, bár az elrendezést meg kell szokni - egyszer. A félreütéseket magyar prediktív javítja, amely meglehetősen intelligens. Az email kliens beállítását egy varázsló segít végigvinni, a felület ízléses és jól használható.

A naptár a szokásos funkcionalitással bír, az ébresztővel kombinált világóra is elegáns felületet kapott. Itt van stopper és időzítő is. A dokumentumok kezelését a Polaris Office látja el, a számológép ismeri a tudományos műveleteket is. Azapróságok sorát gyarapítja a Zseblámpa, a Hangrögzítő, az Időjárás, a Twitter és a Friend Stream, amely ismerőseink közösségi oldalakon történő tevékenységét hivatott követni. Nem elhanyagolható, hogy minden HTC tulajdonos kap 25 gigányi helyet a Dropbox szolgáltatásán, az ezt kiszolgáló kliensprogram természetesen a repertoár része.

[+]

A Car névre hallgató ikon mögött bújik meg a HTC spéci felülete, amelyet autós felhasználásra szánnak. Itt egy ordas nagy óra veszi át a főszerepet, kapunk időjárás információt, illetve nagy ikonok képében tárcsázót, navigációt, zenelejátszót és rádiót. A HTC saját navigációs szoftvert is kínál, ez a Locations, amely 30 napos próbaverziót jelent, ezek után meg kell venni a licenszet. De mivel ott a Google Maps, ezért ezt - pláne itthon - kevesen fogják kihasználni.

Multimédia

A HTC nagyon büszke a kamerára, ami érthető is. A szoftver baromira rendben van, hiszen ritka sok beállítási lehetőséget kapunk igen jól szervezve, de az eredmények már kevésbé jók. A kereső képén balról húzható elő egy effektező menü, a jobb oldalon vannak a lényeges opciók, ahol minden állítható. ISO, fehéregyensúly, arc- és mosolyfelismerés, geotagging, expozíció-korrekció, kontraszt, telítettség és élesség is. Ezen felül vn HDR mód, panorámafotózás, ráadásul ez a HTC is képes arra, hogy elképesztő sebességű sorozatfelvételt készítsen, majd a listából mi választhatjuk ki a szerintünk legjobban sikerült fotót. Plusz videózás közben is lehet öt megapixeles képeket lőni - ez ugyanis a kamera maximális felbontása. Az autofókusz folyamatos, mozgóképet lassítva is felvehetünk, a felbontás 720p.

[+]

Meglepően jók a képek. Eleinte valamilyen paranormális okból a szoftver úgy gondolta, hogy nekem arra van szükségem, hogy a fényerő, a kontraszt és a telítettség is túl legyen húzva, de miután visszatettem középre minden paramétert meglepve tapasztaltam, hogy milyen kiegyensúlyozottan jó képeket készít a One V. Persze ez sem tökéletes, hiszen a vonalélességgel van némi gond, kicsit túlságosan is rajzosak az apróbb részletek, de az 5 megapixeles, androidos mezőny egyik legnormálisabb produkciója az, amit kapunk.

Zenei fronton klasszisokkal jobb a helyzet, mind kihangosítva, mind pedig fülessel. A lejátszó remek, könnyen kezelhető, az equalizerben megtaláljuk a beats audio beállításait is, azonban akárcsak korábban a One X esetén dr. Kind, én is azt tapasztaltam, hogy ez inkább hangerőt és basszust tol bele a hangzásképbe, amit egyébként manuálisan is kis játszadozás után meg tudok tenni én is. Ettől még a zenei produkció frankó, de extrák nélkül is az lenne. Hab a tortán az FM-rádió és az integrált SoundHound.

Adatávitel, akkumulátor

Hogy a HSDPA modul milyen sebességre képest, azt homály fedi, a mi tippünk minimum 7,2 Mbit/s letöltési tempó. A böngésző igen kulturált, flash támogatás természetesen van, tökéletesen tördeli a bekezdéseket az általunk húzott méretre, ráadásul automatikusan teljes képernyős módban működik, ameddig nem érünk a kijelző felső részéhez. A korábban már említett erőforráshiány összetettebb weboldalakon való gyors görgetésnél jelentkezik, ahol bizony néha várni kell arra, hogy újrarenderelje a képet a rendszer.

A HSDPA mellett van WLAN, a Bluetooth 4.0-s verziószámú (gyorsabban öregszik, mint én), DLNA viszont nincs, ahogyan az NFC is hiányzik. MicroUSB kábellel a géphez kötve egyrészt természetesen tölt a készülék, másrészt pedig mind a belső memóriát, mind pedig a microSD tartalmát egy-egy külső meghajtóként láthatjuk. A telefonból nem hiányzik a GPS sem, ez gyorsan talál műholdat és stabilan tartja is a pozíciót.

[+]

A hátlap alatti akkumulátor kivehetetlen, névleges teljesítménye 1500 mAh. Ez nálam pont két napos készenléti időt eredményezett, ami jóval kedvezőbb, mint a csúcsmodell One X esetében. Mindenféle beállítást eszközölhetünk a takarékosság jegyében, de szignifikánsan csak akkor fog változni a készenléti idő, ha éjszakára kikapcsoljuk az eszközt, illetve leugrunk a 3G-ről és/vagy a WLAN hálózatokról.

[+]

Összegzés. A One V egy stílusos, jól összerakott, prémium anyaghasználatú készülék, amely elsősorban egyedi formatervével és a Sense felület segítségével lophatja be magát a szívünkbe. Nem olcsó, nagyjából 90 ezer magyar valutát kell érte az asztalra tenni, amiért cserébe kiváló hangminőség és szerethető kezelőfelület a jutalmunk. Ugyanakkor számos apróság hiányzik, egyrészt a hardver bizonyos funkcióknál kissé kevésnek bizonyul, másrészt manapság egy DLNA elvárható lenne, illetve egy előlapi kamerát is elviselt volna a masina. Látszott, hogy a HTC mérnökei alaposan átgondolták azt, hogy milyen módon lehet a legjobban a felhasználó kedvére tenni a fotós funkciók kapcsán, s ezt az eredmények is igazolják. Minden más tekintetben is ez egy korrekt, jól működő, átgondolt okostelefon, amely a középkategória felsőbb részeibe tehető, az árcédula szokás szerint magasabb, mint más gyártók hasonló masináinál. Mindenkinek el kell döntenie, hogy kiad-e ennyivel több pénzt mondjuk egy Xperia ray ellenében, amely ugyanezt a hardvert vonultatja fel, máshogy vonzó, de egyáltalán nem rosszabb. A HTC mellett szól a unibody készülékház és a kiváló Sense felület, valamint az érzés, hogy egy prémium kategóriás okostelefon lapul a kezünkben. A legenda nem éled újra, ahhoz a hasonló formatervnél jóval több kellene, ettől függetlenül megérdemli a One V a Tetszett plecsnit, pláne, ha kicsit esik az ára is.

HTC One V

Bog

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC One V

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	120,3 x 59,7 x 9,2 milliméter
	Tömeg	115 gramm
	Színvariációk	fekete, barna
	SIM-foglalat	normál SIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,7 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 800 pixel (252 ppi)
	Kijelző típusa	kapacitív S-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	262 000
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm MSM8255
	Processzor típusa	1 GHz-es
	Processzor csíkszélessége	45 nanométer
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Andreno 205
	RAM mérete	512 MB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Szabadon felhasználható belső tárhely	1 GB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps(?) / 5,76 Mbps(?)
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP is)
	WiFi	802.11 b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	némaüzem
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.0 - Sense 4.0
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	Teeter + letölthetők
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek	Polaris Office, SoundHound, Car, Zseblámpa, Locations, TuneIn
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos, ledes vaku
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (max. 720p-s felbontás)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1500 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	? óra
	Beszélgetési idő	? óra
	Egyebek
	fényérzékelő, giroszenzor, alumínium unibody ház