2019. február 18., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Tesztek » Phablet rovat

Honor View 20 - a jövő benéz

Kameralyuk az előlapon, 48 megapixeles és ToF kamera a V-profilú hátlapon – a Honor új csúcsmobilja felhívja magára a figyelmet, de vajon megállja a helyét a piacon?

Hirdetés

Fotózás

Hány kamera is van a hátlapon? Fizikailag kettő, ám ebből egy korántsem a fotós képalkotásért felel, hanem egy ToF (time-of-flight) szenzor, ami beépített fényforrásával magasabb szintre emeli a térérzékelést, így oldja meg az előző oldalon látható, Kinect-szerű játékok irányítását, illetve valamennyi szerepe talán a portréknál is van. Lényegében tehát egy kamera, amit ezen az oldalon kell elemeznünk, az viszont bőven hordoz magában újdonságot. Egyrészt egészen nagy, 1/2"-os fizikai méretű érzékelőt kapott, a Sony-féle 48 megapixeles Sony IMX586-ot, ami még ezzel a döbbenetes felbontással együtt is 0,8 mikronos szenzorpixelt tudhat magáénak. Optikai képstabilizálás sajnos nincs, viszont a több expozícióból álló esti felvételek jellemzően nem mosódnak el, a PD-autofókusz minden alkalommal pontosan és gyorsan tette a dolgát.


[+]

48 megapixel rendkívül nagy felbontásnak számít, ám a Sony szenzoráról tudni kell, hogy a színszűrői alapján fizikailag csak 12 megapixelesnek mondhatjuk, a négyszeres felbontás a pixeladatok átlagolásával interpolálódik, négyszeres Bayer-szűrő használatával. Ahogy a lenti ábrán is láthatjuk, négy natív pixelre jut egyféle színszűrő. Elméleti síkon ez egy működő metodika, ám a végleges képek megapixelszáma mindenképpen túlzó, több forrás szerint is körülbelül 20-25 megapixel lenne az, ahol még a felhasználó által érdeminek látható minőségromlás nélkül örülhetne a nagyítható képeknek, de mi is azt látjuk, hogy valahol 12 és 48 megapixel lenne az arany középút.

Körülbelül így kell elképzelnünk a négyszeres Bayer-szűrőt az IMX586-ban
Körülbelül így kell elképzelnünk a négyszeres Bayer-szűrőt az IMX586-ban (forrás: Digital Photography Review) [+]


[+]

A szoftveres háttér a gyártótól megszokott: normál fotós módban kapcsolgathatjuk, hogy dolgozzon-e a témafelismerő AI, legyen-e 2x-es zoom, működjön-e a vaku, készüljön-e rövid mozgókép a fotók mellé, illetve van lehetőségünk érintéssel fókuszálni, meg babrálni az expozíción. Ha ennél többet szeretnénk, ahhoz már beállításokba kell menni, ami nekem azért volt zavaró, mert az alapértelmezés mindig 12 megapixel, és a 48 megapixeles Ultra Tiszta módhoz minden kameranyitás után a beállításokba kell túrni. Módok közt van portré, esti, AR-lencse (a mindenféle QMojiknak és élő videóeffekteknek), illetve külön módként szerepel a színszűrő, a HDR és a dokumentumolvasás is. Pro módban állíthatjuk az ISO-t, a zársebességet, a fehéregyensúlyt és a fókuszt, illetve itt kapcsolhatunk RAW-mentést is, ami egyébként camera2 api-szinten hiányzik. Mi legjobb tudásunk szerint feldolgoztunk egy dng-fájlt, amiből az eredeti ide katttintva le is tölthető kísérletezéshez. A hozzá tartozó, mobilos jpg így nézett ki. Egyértelműen látszik, hogy itt sincs mobilos csoda 48 megapixelen.


[+]

A tesztfotók struktúrája: normál - AI - 2x zoom - 48 MP ultratiszta

Nappal jó képek születtek, kellemes a dinamikatartomány, bőven van részletesség (bár jelentős és egyébként teljesen felesleges tűélesítés árán), hibátlan az automatikus fehéregyensúly, és végre azt látjuk, hogy az AI sem feltétlenül beleszínez, csak ott eszközöl változtatást a telítettségen és a dinamikán, ahol muszáj és biztos a dolgában. Sajnos még így sem hibátlan, ha egy képen például kromatikus aberrációt látunk, azt kimondottan felerősíti, és még mindig előfordul, hogy rendellenessé teszi a színvilágot. Eddig persze a 12 megapixeles fotókról volt szó, és a marketing vastagon kihangsúlyozza a 48 megapixeles felbontást, ott viszont már jóval gyengébb a vonalélesség, részben a quad Bayer szűrő, részben az optikai korlátozott képességei okán – középről a szélek felé haladva gyengül a rajzolat. Egyértelmű a hátrány a Mate 20 Pro 40 megapixeles képeivel szemben, de felesleges is 48 megapixelen rögzíteni, hiszen akad digitális zoom, 12-n.

A 2x-es zoom noha nem natív, itt azért kijön a 48 megapixel előnye, a nagyított fotóknak minőségben nem kell szégyenkezniük, a fizikailag többkamerás rendszerek többségével is felveszik a versenyt. Ultra tiszta módnál lényegében ugyanaz történik, mint az estiknél: több expozíciót dolgoz össze, ezért kell is rá várni néhány másodpercet. Főleg a homológ felületeknél lehet észrevenni a javulást, viszont a lencserajzolat puhasága sokkal inkább előjön, és rengeteg lesz a zaj, ha belenagyítunk egy teljes, 48 megapixeles fotóba.

Az éjszakai mód a Huawei csúcsmodellekből korábban megismert és méltán kedvelt, több expozíciót összedolgozó megoldás, amivel a View 20 képes arra, hogy optikai stabilizálás nélkül, éjszaka is korrekt fotókat csináljon, a sötét részekre többelemes képfeldolgozással világosít rá. Körülbelül 5 másodpercig kell a tárgyon tartani a kamerát, a többit megoldja az automatika, de csak 12 megapixel vethető be.

Még egy tesztfotó-páros 12 és 48 megapixelben Még egy tesztfotó-páros 12 és 48 megapixelben
Még egy tesztfotó-páros 12 és 48 megapixelben [+]

Természetesen kipróbáltuk a portrékészítést is, ami az arcszépítési opciókon kívül mindenféle hátteret és világítás-sémát tud imitálni, ám ezek továbbra sem igazán hatékonyak, sajnos hiába a külön ToF szenzor, a mélységérzékelés még mindig nem dolgozik annyira együtt a kamerával, hogy tökéletes kivágások készüljenek. Ahogy Lacin is látszik, különösen a szemüveggel gyűlik meg a rendszer baja. Kattintásra minden nagyítható!


[+]

Előre 25 megapixeles, f/2-es, fixfókuszos kamera került, ami teljesen átlagos, 27 mm-es ekv. látószöget nyújt, egyébként pedig Full HD videókat képes rögzíteni 30 fps sebességgel. Aktiválására azonnal portré módba lép, és a rendszer bőszen kihasználja a kameralyukat, hiszen mutatja, hogy hé, ide kell nézned! Vakuzásra a képernyőt tudja használni. (Íme egy példa szelfire)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.