Adatátvitel, akkumulátor
A Kirin 970-es SoC nagyjából meghatározza, hogy mobilhálózatokon mit tud összerakni sebességileg a masina és ebben nincs is hiba. A Cat.18-as szabvány 1,2 Gbps-t is bírna, csak hát a hálózat még nem tart ott, szóval elég időtálló. A WiFi kétcsatornás, a GPS-t GLONASS és Beidou is segíti, a Type-C csatlakozó 2.0-s és OTG-képes, van NFC, egyedül az infrát lehet hiányolni, ha egyáltalán bele akarunk kötni a motyóba ebből a szempontból. Az összes Honor Play két SIM-et fogad(hat), de ezek csak dual-standby módban működnek együtt, elég rég nem láttunk már dual-active telefont, pláne nem a felsőbb kategóriákban, noha pont a Honor 8-nak ez volt az egyik ismérve. A beszélgetési hangminőségre azonban nincs panasz, hangos, tiszta.
A hátlap alá tett akkumulátor 3750 mAh-s kapacitású, ami azért jobbára elég ahhoz, hogy egy napig minden különösebb odafigyelés nélkül használjuk a gépet. Persze ha játszunk vele, akkor ez is merül, mint a balta, lehet, hogy ha GPU Turbót támogató játékot nyomunk, akkor adódik plusz 30-40 perc extra, de ez keveseknek lesz szempont. A Huawei-féle gyorstöltő viszont adott, 30 perc alatt több mint 50%-nyi energiát bele tud pumpálni a telepbe, ami irtó kellemes funkció. Teljes fényerő mellett, WiFi-hálózaton Full HD videót 7 és fél órán keresztül tudtunk nézni (igazából nem néztük, csak futott). Az egyébként nem rossz.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 8 pont |
Sebesség | 8 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 7 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 8 pont |
Hogyan értékelünk? |
Összegzés. Kicsit Pocophone-szag van a levegőben, adott egy tényleg erős hardver, a többi funkció pedig csak úgy tessék-lássék került bele nagyon változó minőségben a termékbe. Miután egyébként is hasonló áron van a két motyó, ezért eléggé össze lehet őket hasonlítani, a Pocophone biztosan leüti a Honor Play-t kamerás teljesítményben, ennek viszont elég kulturált készülékházat rittyentettek, a UI is fejlődött, hangban sem rossz, noha nem sztereó, üzemidőben is hozza az elvárásokat. De mint ahogyan a Pocophone sem dedikáltan gamer telefon, úgy a Honor Play sem lesz az csupán attól, hogy van benne egy combos chipset. A gamerek ritkán vesznek lila színű terméket, kell nekik sztereó hangszóró és sokkal-sokkal több extra ahhoz, hogy egyáltalán egy telefonra azt mondják, hogy oké, ez üt akkorát, mint egy Razer, egy ROG, vagy egy Black Shark. Ezek persze mind sokkal drágábbak, a Honor Play legnagyobb fegyvere az ára, 120 ezer forintért ez a hardver nagyon jó ajánlat, de látni kell, hogy azért van kompromisszum is, főleg a kamera kapcsán. De mindezzel együtt a Honor azért ügyesen csinálja, a Kirin 970 köré épített “budget” izé lett a Honor Play, ha jobb fotós képességek kellenek, akkor ott a Honor 10, ha még többet akarunk, akkor meg vegyünk Huawei-t, nincs ezzel semmi gond, átgondolták, megcsinálták. Csak a Play megnevezés az, ami nagyon félrement.
Honor Play |
Bog
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!