Külső és kijelző
A legszembetűnőbb változás a Honor 6-hoz képest kétségtelenül a készülék fémházas borítása. Nem egyszerűen arról van szó, hogy fogták a tervrajzokat, és alumíniumra javították a megfelelő részeket: a folytatás oldalélei a kényelmesebb fogás érdekében le lettek csapva, a hátlap pedig most már enyhén ívelt, így kényelmesebb az idei Honort megmarkolni, mint a tavalyit, bár a hátlap csúszósabb lett. Vonalzót kézbe véve kiderül, hogy a 2015-ös modell bizony meghízott, 143,2 x 71,9 x 8,5 milliméteres paramétereivel és 157 grammos tömegével a Honor 7 mégsem tűnik vaskosnak.
Az oldalsó kávák keskenyek, alul viszont lehetett volna faragni a méretekből [+]
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Honor 7 | Lenovo Vibe Shot | Sony Xperia M4 Aqua | Huawei P8 Lite |
| Fehér fényerő | 475 nit | 587 nit | 554 nit | 336 nit |
| Fekete fényerő | 0,27 nit | 0,25 nit | 0,53 nit | 0,48 nit |
| Kontrasztarány | 1760:1 | 2347:1 | 1044:1 | 700:1 |
| Színhőmérséklet | 7762 K + kézi | 7182 K + kézi | 7706 K + kézi | 7652 K + kézi |
A méretnövekedés legfőbb oka az 5,2 hüvelykesre nőtt Full HD panel, amely IPS-NEO technológiájú, azaz a kijelző feketéi igen sötétek, remek kontrasztarányt szülve. A kalibráció kissé hideg lett, amelyen a megjelenítő beállításai között gyorsan lehet korrigálni, a színek egyébként élénkek és nincsenek túlszaturálva. A betekintési szögek azért elárulják, hogy nem egy AMOLED panelről van szó: a feketék inkább szürkések oldalról szemlélve, és a maximális fényerő is csökken. Napfény alatt viszont egész jól láthatók a tartalmak, mondjuk a minimális fehér fényerő lehetett volna alacsonyabb a kényelmes éjjeli olvasáshoz. Az érintőpanel villámgyorsan kezelhető, és 10 ujjat képes megkülönböztetni.
Az IPS-NEO megjelenítő éles, a színei rendben vannak, a kontrasztarány pedig kiemelkedő [+]
Bár az oldalsó kávák keskenyek, az 5,2 hüvelykes megjelenítőt vékony fekete sáv veszi körbe, alul pedig nagy üresség tátong, mivel a három androidos kezelőgomb a képernyőtől rabol magának helyet. Innen tehát lehetett volna faragni 2-3 millimétert, felülről viszont aligha, hiszen a fénymérő, a közelségérzékelő, a beszélgetési hangszóró és az abból pislákoló értesítési led mellett egy 8 megapixeles kamerának és az előlapi vakunak is el kellett férnie. Akad tehát bőven érdekesség ezen az oldalon, amelyet Gorilla Glass üveglap, annak szélein pedig vékony, fehér műanyag sáv véd, az izgalmak pedig a Honor 7 megfordításával folytatódnak.
A Honor 7 (jobbra) az LG G3 mellett [+]
A hátlapon méretes kameralencse hívja fel magára a figyelmet, amely egy 20 megapixeles Sony szenzort rejt PDAF autófókusszal, optikai képstabilizátor nélkül. Mellette dupla ledes villanó pislákol, ha épp dolga van, alatta pedig az új jövevény a Honor családban: az érintésalapú, villámgyors működésű ujjlenyomat-olvasó. Többről van szó egy megbízható biometrikus azonosítónál: a panel érintőfelületként is funkcionál, erről a következő oldalon írunk részletesebben. Kicsit lejjebb az egyetlen Honor felirat, alatta pedig némi minősítési jelzés pillantható meg. Az ezüstös, érzésre papírvékony fém borítást alul-felül egy-egy vékony, recézett sáv szakítja meg, amelyek érzésre műanyagból készültek, alighanem az antennajelek hatékonyabb átengedésére.
Az ujjlenyomat-olvasó a Honor 7 hátoldalára került és jól működik [+]
Szó mi szó, a Honor 7 roppant mutatós lett, amiből az elegánsan csillogó oldalélek is kiveszik a részüket. Errefelé egyébként vékonyabb a mobil, mint a hátlap közepén, mivel az enyhén ívelt. Bal oldalon lehet a mellékelt tűvel a SIM-tálcát előhúzni, amely vagy két nanoSIM-et, vagy egy nanoSIM-et és egy microSD kártyát fogad be. Alatta egy szabadon programozható „okos gomb” pillantható meg egy, két és hosszú lenyomásos funkciókkal. Jobb oldalon kapott helyet a hangerőszabályzó és a bekapcsoló, amelyek kézre esnek és kényelmesen kezelhetők. Alul lehet a microUSB kábelt csatlakoztatni, a két rács a két oldalán viszont senkit ne tévesszen meg: muzsika csak a baloldaliból jön.
A két rács közül csak a jobb oldaliból árad multimédiás hang [+]
A készülék teteje egy mikrofont, egy 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenetet és egy újabb kellemes extrát rejt: az infrát. Az egész konstrukció a Huaweitől megszokottan kiváló lett, és bár bele lehet kötni az itt-ott szükséges műanyag elemekbe, az a helyzet, hogy a készülék ársávjában örülni kell a unibody alumínium borításnak. Még akkor is, ha a hátlap közepét nyomkodva tesztkészülékünk némi sercegő hangot adott, arra utalva, hogy némi hézag lehet az elem és a 3100 milliamperórás akkumulátor között. Más kifogásunk nem akadt, az illesztések pedig hibátlanok, úgyhogy az összeszerelés tekintetében tényleg sikerült előrelépni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
