Kamerák, multimédia, audió
Szóval mi a helyzet a három kamerával? Már az előlapi szenzor is kiemelkedik 8 megapixeles felbontásával, hátul ilyenből pedig mindjárt kettőt találni. A dupla szenzoros megoldás a gyártó szerint nem csak gyorsabb fókuszt, fürge HDR-t vagy több fény befogását jelenti egyetlen fényérzékelőhöz képest, a 3IE technológiának köszönhetően (ImaginE ImagE EnIgma) az utólagos fókusz és rekeszérték-állítás is megoldható. Mindez persze szoftveresen szimulált, hiszen a két lencse blendéje F/2-n, illetve F/2,4-en rögzített, viszont más készülékekkel szemben tapasztalataink szerint a mélységélességgel való játék ezúttal igen kevés észrevehető illesztési hibával jár. Ilyen képet a széles lencsenyílás kameramóddal lehet lőni, amelyet elindítva nem csak a fókuszpont, hanem a szimulált „blendeérték” is kiválasztható F0,96 (szűk mélységélesség, kellemesen elmosott hátterek) és F16 között (a kép nagy része éles), ezeket pedig az ellövés után is állítgatni lehet, legalábbis a telefonról.
A kameraszoftver egyébként remekül felszerelt, kikapcsolt képernyőnél a hangerő le gomb kétszeri megnyomásával pedig pillanatok alatt elindítható, sőt, az is beállítható, hogy egyből élesítsen és exponáljon, így nem marad fontos pillanat a megörökítés esélye nélkül. Az élőképen rendben és gyorsan működik az érintőfókusz, melynek kiválasztása után függőleges ujjmozdulattal az expozíció is állítható. Bal oldalon érhetők el az alapbeállítások (vaku, kameraváltó, menü), jobb oldalon pedig a módok (széles lencsenyílás, fénykép, videó), a galéria, az exponáló és az effektek. Leggyakrabban a fénykép módot fogjuk használni, itt elérhető a szépítő, a panoráma, a HDR, a hangjegyzet, a legjobb kép, a vízjel és az éjszakai mód, illetve a kézi beállítások közül az érzékenység, a fehéregyensúly, a kontraszt, a telítettség, az önkioldó és a hangvezérlés. Az arcszépítőt alighanem a szelfikamerával fogjuk a leggyakrabban használni, ez a szenzor egyébként jó vonalélességgel és dinamikatartománnyal rögzít, és ha úgy kívánjuk, exponáláskor a kijelző felvillan, mintegy vakuként funkcionálva. Ezt a trükköt ideje lenne minden mobilnak elsajátítania. Elérhető „szelfipanoráma” is a csoportos szelfihez. Íme egy öntájkép az előlapi kamerával.
A hátlapi kamerákkal minőségi nappali fotók készíthetők, opcionálisan 13 megapixelen, mégse higgyük, hogy a két 8 megapixeles szenzor egyenlő egy nagyobb felbontásúval, a szoftveresen interpolált képek vonalélessége erős közepes, ezért visszatértünk a gyárilag javasolt 8-hoz, de a felső sorban azért megtekinthető négy 13-as. 8 megapixelen a vonalélesség rendben van, és bár a képek nem tű élesek, nem is túlélesítettek vagy elmosottak; az utómunka során éppen ezért képzajból is maradt a fotókon, elfogadható mennyiségben. Bár az autófókusz egyszer-egyszer tévedett, a fehéregyensúly rendre jelesre vizsgázott, a dinamikatartomány pedig igen széles lehet – biztosat csak azért nem állítunk, mert nagy kontrasztkülönbség esetén a két szenzor automatikusan HDR-ben lő. Mivel az ilyen képek azonnal elkészülnek szemre kellemes eredményekkel, nincs ez ellen kifogásunk. Makrók akár már 5-6 centiméterről is lőhetők sok-sok részlettel, a hátteret széles lencsenyílás módban pedig teljesen el lehet mosni, mutatós közelképeket eredményezve.
A Honor 6 Plusnak este sem kell szégyenkeznie. Automata módban a rendszer legfeljebb 1/17 másodpercben rögzít, és a környezeti fény erősségétől függően választ érzékenységet. ISO640-ig a zajmennyiség még elfogadható (HDR-módban már többet látni) afölött viszont már észrevehetőbb a dolog. Éppen ezért találták ki az esti módot, amelyben 1/4 másodperctől 32-ig, illetve ISO100-tól 1600-ig lehet állítani a paramétereket, csak győzzük a készüléket megtartani vagy megtámasztani. A fényfestéses trükkök sem okozhatnak gondot ilyen záridők mellett, viszont a fókusz ilyenkor már nem mindig tökéletes, és az eredmények mintha puhábbak lennének a normál módban lőtt, zajosabb fotóknál. Akárhogy is: bőven akad lehetőség minőségi éjjeli képek lövésére, rengeteg sötét részlet előcsalásával, és ha minden kötél szakad, a két ledes villanó is bevethető. Az egyedüli hiányosság az optikai képstabilizátor, amit a két kamera miatt aligha lehetett volna könnyedén kivitelezni. Esetleg egy teljes manuális mód is bekerülhetett volna a szoftverbe. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben rögzíthető 30 fpssel, opcionálisan szoftveres stabilizátorral. Az alábbi klipet anélkül lőttük, a kép és hangminőséggel elégedettek vagyunk, bár a videofelvételen is maradt zaj, fókuszt váltani pedig csak kézzel lehet.
Az emuis zenelejátszó kellemes főképernyővel fogadja a dallamokra szomjas felhasználót, rajta a legutóbb játszott szám albumborítójával, alatta pedig a dalok, a kedvencek és a lejátszási listák ikonjával, illetve a beállításokkal. Zenelejátszáskor a DTS mód ki-be kapcsolható, ami elsősorban a hátlapi hangszórónál jár érezhető különbséggel. Hangszínszabályzót nem találtunk. A számokhoz nem csak albumborítót, hanem dalszövegeket is lehúz a netről a szoftver. A Honor 6 Plus FM-rádiót is kapott, amit füles csatlakoztatásával lehet működésre bírni, ilyen persze a csomagolásban nem volt.
Teszt | Honor 6 Plus | Samsung Galaxy E5 | Microsoft Lumia 640 | Sony Xperia M4 Aqua | Lenovo K3 Note |
Frekvenciaátvitel (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB: | +0,05, -0,02 | +0,02, -0,05 | +0,06, +0,02 | +0,02, -0,05 | +1,51, -1,93 |
Zajszint, dB (A): | -82,7 | -91,3 | -91,9 | -87,7 | -84,8 |
Dinamikatartomány, dB (A): | 82,7 | 91,1 | 91,8 | 88,1 | 85,3 |
THD, %: | 0,0059 | 0,0083 | 0,0068 | 0,0075 | 0,0086 |
IMD + Zaj, %: | 0,021 | 0,012 | 0,013 | 0,021 | 0,019 |
Sztereó áthallás, dB: | -60,1 | -89,6 | -90,7 | -87,3 | -83,1 |
A videolejátszó megbirkózik a DivX kódolástól az Xviden át a H.263, H.264 és Mpeg4-ig, akár 2k-ban is, a feliratokat és az AC3 hangot ellenben nem hajtja meg, arra egy BS Player alkalmasabb. A lejátszó jobb oldalán csúsztatva ujjunkat a fényerő, bal oldalon pedig a hangerő állítható. A multimédiás hangszóró kiemelkedő hangerővel képes megszólalni, és még a mély hangokból is jut némi az ember fülére, így zenehallgatásra sem utolsó a Honor 6 Plus. Két apró baki viszont akad: a közép és magas tartományok hangjai kissé laposak, a hangszóró pedig a hátlapra került, így az asztalra helyezve legalább harmadával csökken a hangerő, ami nem ideális. Az előlapon pont akad annyi hely, hogy egy sztereó megoldás simán elfért volna ott.
A Honor 6 Plus jól szerepelt audiomérésünkön, a frekvenciatartomány görbéje a hallható tartományban teljesen lapos, mellett a zaj is alacsony. Egyedül a sztereó áthallás értékei átlagosak, a csúcskategóriában mértünk már ennél jobbat.
Mindez minőségi fejhallgató csatlakoztatásakor fülünk számára fel sem tűnt, és hangerőből is jutott elég, főleg a DTS-módot bekapcsolva, az viszont a mély hangokat jobban kiemelte a többinél.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!