Külső, funkciógombok
Az EasyPhone XD meglehetősen apró, ennek ellenére jól elkülönített, nagyméretű gombokat és 2,3 hüvelykes kijelzőt is kapott. A 120 x 58 x 14 milliméteres és akkumulátorral együtt 89 grammos cucc személyes véleményem szerint nyugodtan lehetett volna kicsit nagyobb, akár minden dimenzióban. A kényelmesebb kezelhetőségnek valószínűleg inkább a javára volt volna, ahogy további dedikált gyorsindítóknak is lenne megalapozott létjogosultsága. Az ezüst színű, műanyag oldalkeret barázdált, a szintén műanyag hátlap pedig recés textúrát kapott, a fogása kényelmes és stabil, viszont ha korlátozott koordinációval és kézügyességgel számolunk, ami mindkét célcsoportnál nagyobb eséllyel fordulhat elő, az egykezes használat nem biztos, hogy kivitelezhető. Egyik kézben tartva, másikkal a gombokat nyomkodva túlontúl aprócskának érződik a ketyere.
[+]
Az előlap kicsit több mint egyharmadát a 2,3 hüvelykes 320 x 240 felbontású, színes TFT kijelző uralja. A háttér és a színséma nem változtatható, így a megjelenítés maximálisan kontrasztos. A fekete alapra szerkesztett, hatalmas fehér betűk önmagukban is látványosak, az Evolveo programozói még arra is figyeltek kihasználva a színes kijelző lehetőségeit, hogy a kiemelés színe a sárga, ami minden gyengénlátóknak kialakított virtuális felület alapszíne. A betekintés szögei viszont szűkek, mind a fényerő, mind a kontraszt súlyos veszteségeket szenved, a széleken pedig erős fényszivárgás figyelhető meg. A fényerőt a beállításokban tudjuk igazítani, a jobb láthatóság kedvéért érdemes maxra húzni, ami nappal jól jöhet, de nem olyan erős, hogy sötétben gondot okozzon. A kijelző fölött méretes beszédhangszórót, alatta pedig márkajelzést találunk.
[+]
A frontvonal java részét a puha gumis tapintású, taktikusan túlméretes és opcionális háttérvilágítással rendelkező gombok foglalják el. A numerikus billentyűzet fölött M1-M2-M3 jelöléssel programozható gyorshívó gombok ücsörögnek, mellettük pedig a kamera jelével ellátott fényképező indítója. A gyorshívókat elég nyakatekert módon konfigurálhatjuk, a már létrehozott névjegy beállításainak tizedik lehetősége a készülékben található egyetlen le nem fordított opció, tehát Add to direct key néven fogjuk megtalálni. A híváskezelők a fel és le irányba navigáló gombpáros két oldalán, színes ikonokkal ellátva kaptak helyet, a készüléket ki-, illetve bekapcsolni is a pirossal tudjuk, talán ezt nem ártott volna odabiggyeszteni a biztonság kedvéért. Felettük a szituációnak megfelelő funkcióval bíró kezelők nyomkodhatók, alaphelyzetben a baloldali a menübe visz minket, a jobboldali pedig a gyorsfunkciókat takarja, aminek nem mondhatnánk, hogy pontosan értjük a működési elvét. Módosítani ugyan tudjuk az itt elérhető opciókat és azok sorrendjét, amiben az első helyet alaphelyzetben az új SMS írása foglalja el. Innen megírás után 8 lépésből tudjuk elküldeni a produktumot, ami nem hogy nem gyors, de kifejezetten bonyolultnak is tűnik, még relatív friss elmével és némi előképzettséggel is. A billentyűzet alján elhelyezett kettőskereszt hosszú nyomásra némítja a készüléket, egyéb esetekben a csillaggal párban a jobbra és balra való navigáció végezhetjük velük.
[+]
A körbefutó ezüst keret több praktikus megoldást is rejteget, mondjuk alul pont semmi szokatlant, csak a mikrofon és a dokkolócsatlakozókkal közrefogott microUSB nyílást találjuk. Alulról haladva jobboldalon az első, jól kitapintható mechanikus kapcsoló a készülék lezárását intézi, felette pedig a felső élen található és teljesen érthetetlen okból vakunak nevezett LED fényt lehet kapcsolgatni. A világítás ugyanis semmiben nem járul hozzá a fényképezéshez szükséges fény biztosításához, legalábbis nem a tárgyra irányuló segédfény formájában, neveztessék tehát zseblámpának. Annak mondjuk elég harmatos, de kétségkívül elegendő lehet, hogy ne essünk hasra a sötétben, cserébe akkor is üzemképes, ha a telefon ki van kapcsolva. Felül tehát ott a zseblámpa szerepét betöltő LED fényforrás, és egy 3,5 milliméteres jack csatlakozó. A közöttük lévő lyuk funkciójáról a hátlapot leszedve szerezhetünk megközelítőleges ismereteket, feltehetően valamiféle felfüggesztő megoldást tudunk ide befűzni, bár elég szűk a kialakítás, mondjuk egy stabil nyakba akasztós szalag számára. Pedig a koncepció, mármint hogy rárögzítsük valahogy a készüléket a userre nem is rossz. Baloldalon csak az egyéb feladatot be nem töltő hangerőszabályzó gombpáros pihen.
[+]
A kellemes tapintású hátlapot a bal alsó sarokból megkezdve tudjuk lefejteni a készülékről, ezúton férhetünk hozzá az akkumulátorhoz, ami alá egy darab, hivatalosan microSIM kártyát tudunk inzertálni, nem hivatalosan meg simán megfogja a nanoSIM-et is. A másik, kalodás slot pedig a maximum nem meghatározott méretű microSD kártyát fogja le. Kimászva a készülék belsejéből, alul az Evolveo felirat díszeleg, felül pedig az 1,3 megapixeles kamera, valamint a multimédiás hangszóró. Lényegesebb elem a köztük helyet foglaló, a jó összeszerelési minőség ellenére kissé lötyögő segélyhívó gomb, amelyre maximum hat telefonszámot programozhatunk, vészhelyzet esetén pedig segélykérő SMS-eket is továbbít a megadott telefonszámokra. Ennél sokkal érdekesebb funkció, hogy előre beállított számok hiányában, vagy SIM kártya nélkül is működik, ilyenkor a 112-es segélyhívót tárcsázza szélsebesen. Nem elhanyagolható szempont, hogy egyetlen, eltéveszthetetlen gomb használatával az eszköz akkor is alkalmas segélykérésre, ha nincs SIM kártyánk, még az időt és dátumot sem állítjuk be rajta és ezen kívül másra nem is szándékozunk használni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
