Bevezető, doboz, kialakítás

2018 végén alapították a kínai EarFun (a logó szerint EarFün) márkát, mely első termékét közösségi finanszírozásból készítette el, azóta viszont beindult náluk a nagyüzem, az Air Pro SV ugyanis kilencedik eszközük, idén második, ami szerkesztőségünkben jár. A névben az SV a Special Version, vagyis a speciális kiadás rövidítése. Ha a márka aktuális portfólióját nézzük, az új fülhallgató a Free Pro 2 és az Air Pro 2 mutánsa, annyival viszont nem lett felsőbbrendű, hogy indokolt legyen az említett kettőnél magasabb, 90 dolláros induló ár. Az egyetlen igazi újdonság a támogató alkalmazás és a dizájn, előbbit a következő oldalon kivesézzük, utóbbi pedig szubjektív, hogy megéri-e a felárat.

EarFun Pro SV [+]

A doboz és tartalma az előző generációkhoz képest változatlan: fehér alapú apró papírdoboz, benne a fülhallgató, a töltőtok, USB-A - USB-C töltőkábel, három pár gumiharang (S-M-L méretekben), plusz egy apró fülpiszkálóhoz hasonló műanyag rúd, amivel a hangszórórácsot lehet egyszerűbben tisztítani. Van még pár oldalnyi papírmunka, ami angol, német, francia, spanyol és kínai nyelven mutatja be a fülhallgatót és használatát, no meg jár egy névjegykártya méretű kis kártya is, amin külön kiemelik az új alkalmazás létét.

A doboz tartalma. [+]

Az 56,5 x 46 x 21,6 milliméter méretű és 42 grammos tok műanyag, a fedlap teteje alumínium borítást kapott, ezt jelenti a gyártó által a termékoldalon hirdetett “Premium Aluminium Design”, szóval ne várjunk az RHA TrueConnect 2-höz hasonló kiszerelést. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi baj lenne az Air Pro SV tokjával, a fekete színű ház szolid, elején apró LED jelzi a töltöttséget, alatta az USB-C csatlakozó található. Az earfün (sic!) felirattal ellátott fedlapot rögzítő mágnes erősen tart, ahogy a műanyag zsanér is. A termékinformációk sötétszürke színnel alulra kerültek, mögöttük rejlik a Qi vezetékmentes töltés felvételére alkalmas tekercs. Ha a doboz tölt, a LED piros színnel jelzi.

Napfénytetős fülhallgatótartó. [+]

A minimalista dizájnt a tok tetején található nyílás töri csak meg kicsit, itt a két fülhallgató szára látszik, ha azok a tokban vannak. Viszont ha használatra kivesszük a fülhallgatókat, a nyílás szabadon marad, így a mágneses csatlakozók védtelenül állnak szemben a táskánkból, zsebünkből, hipertérből előtörő szennyeződésekkel szemben, ami hosszú távon okozhat galibát például a fülhallgató töltésében, ha valaki nem tartja tisztán a tok belsejét.

[+]

Az in-ear kialakítású fülesek egyenként 4 grammot nyomnak, méretük 3,2 x 2,13 x 2,36 centiméter, így nagyon nem állnak ki az ember füléből. A szár alumíniumnak tűnik, de valójában műanyag, rajta apró, sötét színnel írt márkanév, tetején pedig apró állapotjelző LED. A szár belsején L és R betű jelzi, melyik fülhallgatót melyik fülbe tegyük, felette pedig két mágneses csatlakozó, amin keresztül tölt a fülhallgató. A súlyelosztás jó, az átlagos méretű fülemben az M-es méretű gumiharanggal kényelmesen ült az eszköz, edzés közben sem próbált meg kiugrani. Az IPX5-ös védelemnek hála pedig nem kellett aggódnom azon sem, hogy a verejték kárt tenne benne.

Az érintőfelület és a fülhallgatóba szerelt LED. [+]

Hiányzik a fülhallgatóról a viselést érzékelő közelségszenzor, így ha kivesszük, kiejtjük fülünkből az eszközt, a lejátszás nem szünetel automatikusan. A szárakba integrált érintőfelület nálam megfelelő érzékenységgel működött, minden parancsot felvett, ám használatához át kellett nézzem a papír alapú útmutatót, mivel az applikáció csak a három érintésre és a nyomva tartásra beállítható lehetőségeket sorolja fel, miközben egyszeri és kétszeri érintésre is reagál az Air Pro SV. Egy tapintás a bal fülesen csökkenti a hangerőt, a jobb fülesen emeli. Kétszeri érintésre szünetel vagy újraindul a zene, a három érintéses művelet pedig konfigurálható: előző szám, következő szám, hangasszisztens, 80 milliszekundumos késleltetést ígérő játék mód, zajszűrés aktiválása. Utóbbit egyébként az érintőfelület nyomva tartásával is el lehet érni, sőt, a módok között is lehet váltani. Hívás kétszeri érintéssel felvehető vagy megszakítható, bejövő hívást elutasítani az érintőfelület nyomva tartásával tudunk, több aktív hívás között pedig háromszori érintésre lehet váltani. Ezek közül az alkalmazás csak a zenelejátszásra vonatkozó parancsokat ismerteti meg a felhasználóval, térjünk is rá a támogató programra.

Kényelmesen ül a fülben, a súlyelosztás is jó. [+]

Kapcsolat, EarFun Audio alkalmazás

A fülhallgató Bluetooth 5.2-n is képes kommunikálni, a kodektámogatás SBC-re és AAC-re szorítkozik, nincs aptX, pedig a Free 2-ben támogatott, így érthetetlen számomra, hogy egy Pro verzióban miért nem. Újabb példa a pro jelző elértéktelenítésére. Nincs gyorscsatlakozás és multipont támogatás sem, a klasszikus, Bluetooth menüben turkálós módon sikerült csak összehozni a fülhallgatót iOS, macOS és Android eszközzel is. Első bekapcsoláskor a fülhallgató tokját kinyitva az automatikusan párosítás módba teszi magát, de erre manuálisan is kényszeríthetjük, ha mindkét füles érintőfelületén egyszerre nyomunk. Az alkalmazás erről sem szól nekünk, de ha több eszközzel használnánk az Air Pro SV-t, szükségünk lesz rá. Hiába volt hatótávon kívül a laptopom, folyamatosan arra próbált rácsatlakozni a kütyü, nem pedig a telefonra, amivel korábban már párosítva lett, és a támogató alkalmazás is futott. Ha összejön a kapcsolat, stabilnak mondható (-45 dBm), két alkalommal tapasztaltam a teszt alatt másodperces megszakadást forgalmas helyen, metróban.

Az alkalmazás főoldala, a fülhallgató oldala és az EQ. (forrás: Mobilaréna) [+]

Az angol nyelvű, Androidra és iOS-re letölthető alkalmazás megpróbál felhasználói fiók létrehozására rávenni, ez szerencsére kihagyható és használható nélküle is a program. Az app felépítése egyszerű, első oldalon állíthatjuk a zajszűrés három módját (ANC, átengedő, normál), bekapcsolhatjuk a 200 ms-ot felező játék módot és variálhatunk kicsit a hangzáson az EQ-val. A termékbemutató menüpont viszont elég vicces, mert csak egy Google Drive-ra mutató link, ahol egy 52 oldalas dokumentumot találunk. Ugyanazt, amit egyébként kinyomtatva mellékel a gyártó a dobozban.

A menü, a termékleírás és a gyakran ismételt kérdések rész. (forrás: Mobilaréna) [+]

A megúszós látszatmegoldások folytatódnak, ha elkezdjük az app menüjét böngészni. A gyakori kérdések menüpont például a gyártó weboldalára mutat, a módválasztó mód a főoldalról is elérhető három ANC-s beállítást rejti, egyedül a terméknév és a hogyan viseljük rész rejt új dolgot. Előbbit átírhatjuk, viszont ahogy a beállításokat, ezt sem fogja automatikusan átvinni a fülhallgató eszközök között, manuálisan újra kell párosítani hozzá. A hogyan viseljük rész legalább grafikákkal ábrázolja, miként érdemes a fülbe tenni az eszközt, hasonló útmutatást elviseltem volna például az érintésvezérlés bemutatására is.

Figyelmeztető jelzés, hogy a fülhallgató átnevezését követően újra kell csatlakoztatnunk és az érintőfelület beállításai. (forrás: Mobilaréna) [+]

Az EQ négy előre programozott módot tartalmaz, illetve három csúszkán manuálisan is állíthatjuk húsz lépésben, mennyire legyen domináns a mély, a közép és a magas tartomány, de leginkább csak a mélyeken fogjuk érezni a változást. Sajnos az EQ beállításait sem jegyzi meg a fülhallgató, szóval ha táblagépre váltunk telefonról, újra kell majd állítanunk mindent. Összegezve a dolgokat: a kapcsolat stabilitása jó, az alkalmazás azonban inkább csak mutatóban van, ami szerintem nem éri meg az Air Pro 2-höz viszonyítva a felárat.

ANC, hangzás, üzemidő

A 10 milliméteres dinamikus meghajtók gyapjúötvözetet tartalmazó kúpos membránt használnak, a gyártó szerint ez kiegyensúlyozott és tiszta hangzást ad, a valóságban jó sok basszussal megpakolt, meleg hangzásvilág fogad majd minket. Az alapértelmezett, lapos EQ-beállításokhoz képest érdemes lejjebb venni a basszusból, hogy az ne dübörögje el a részleteket a zenéből, a fémes hangzásvilág itt nincs jelen, mint a gyártó korábbi termékeinél, a V-karakter azonban maradt. A mélyek és a magasak árnyékában a középtartomány, például zongora kissé fojtottan hallható, hiányzik a valódi dinamika, csak a mélyek és magasak közti ugrálás van. A hangtér vállalhatóan tágas, a vokál és a hangszeres kíséret elválasztása egész jól megy, ahhoz viszont már kevés, hogy egy klasszikus hangszerekre szerelt darabot színpadképhez hűen visszaadjon. A modern zene jól áll a fülesnek, a klasszikus zene vagy a podcast viszont egyértelműen nem terepe. A sztereó szeparáció jó, ha pedig egy fülhallgatóra váltunk, automatikusan az szólaltatja meg mindkét sávot. De csak akkor, ha a másik fülest már visszatettük a hordozó tokba, addig ugyanis azon is folytatódni fog a lejátszás!

Így épül fel az EarFun Air Pro SV hangkeltője. (forrás: EarFun) [+]

Hangerőben is jó az Air Pro SV, az általunk mért maximum 103,2 dB(A) volt. Az ANC a külvilág zajaiból 40 dB-nyit képes elfojtani, ami elsőre jónak tűnhet, a gyakorlatban kicsit gyengécske, így a hangerő jól jön. Bekapcsolt aktív zajszűréssel általában 50%-os hangerő elég szokott lenni, hogy a Széll Kálmán tér és a metró forgatagának hangját teljesen elnyomja, az EarFun esetén 70-75%-ra kellett állítanom ehhez a hangerőt. Az ANC zavaró fehérzaj és nyomásérzet keltése nélkül a statikus zajokkal jól boldogul, de a változó hangokat már nem tudja megfogni, így füldugónak nem megfelelő választás. Az átengedő módot használva kellő mennyiségű hangot enged be az utcáról az eszköz ahhoz, hogy akár egy érkező (nem elektromos) autót meghalljunk, de digitális, dobozos a mikrofonok által felvett hang, így szerintem ezen keresztül beszélgetni nem érdemes. Ez a telefonhívásokra is jellemző, a háttérből érkező dolgokat, például a szél zaját dedikált WNR nélkül is szépen kiszűri az eszköz, ám ezért saját hangunkat kell kicsit robotizálnunk.

Akkumulátoros üzemidőben a 35 mAh-s telepekkel szerelt fülhallgatók stabilan hozták a teszt alatt a 4 órányi működést bekapcsolt ANC-vel és hanglejátszással. A 380 mAh-s telepet rejtő tok két óra alatt tölthető fel vezetékkel, négy óra alatt QI töltőn. A fülhallgatók egy óra alatt képesek 0-ról 100%-ra szedni magukat a tokban, de ha nagyon nincs időnk ezt kivárni, tíz perc alatt két órányi ANC nélküli hanglejátszásra elegendő energiát ad le a tok a fülhallgatóknak. A tok a gyártó ígérete szerint négyszer tudja teljesen feltölteni a fülhallgatókat, a mindennapi használatban napi két órányi aktív használat mellett nekem elég volt másfél hét alatt egyszer töltőre tenni a tokot. Az alkalmazásban egyébként a fülhallgatók aktuális töltöttségét láthatjuk, de a tokét nem, így csak az elejére szerelt LED fényeiből következtethetünk arra, hogy mikor kellene már neki áramot adnunk.

[+]

Összegezve tapasztalataimat úgy vélem, az EarFun SV jó is, meg nem is. Hangzása rendben van, a zajszűrés oké, bár lehetne erősebb, az üzemidő megfelelő, a vezeték nélküli töltés plusz pont. Az alkalmazás viszont csak mutatóba készült, a dizájn hosszú távon okozhat akár gondokat is, ha nem szentel kellő figyelmet a felhasználó a tok tisztán tartására, nincs aptX, és hiányzik egy olyan alapvető dolog, mint a viselésérzékelés. Ez pedig azért furcsa, mert a gyártó korábbi termékeiben, például az Air Pro 2-ben, a Free 2-ben vagy a Free 2 Próban ezek közül voltak már elérhető dolgok, egy Pro jelzővel ellátott különleges kiadástól pedig többet várnék. De a külső konkurencia termékei között is akad választási lehetőség, a 1More-tól vagy épp a Xiaomitól is járt idén szerkesztőségünkben olyan fülhallgató, amik összességében hozták ezt a szintet. Az EarFun az Air Pro SV-vel jó hangzást és stabil kapcsolatot kínál, de semmi olyan extrát nem ad, amivel megindokolná, hogy miért ezt válassza valaki és ne az Air Pro 2-t olcsóbban, a plecsni így most nem jár.

viragdani01