Miért praktikus egy légtisztító?
Apukáját idézve a másodlagos, szerencsére már együttműködő tesztmacska neve: Tükrözi a megjelenését, fenségességét és azt, hogy [@&!$]ul drága macska volt, pedigrés Maine-Coon, legjobb tenyésztőtől stb., tehát Cini.
A back-up tesztmacska, Cini. [+]
A nagyjából 78%-ban nitrogénből, 21%-nyi oxigénből, némi argonból, szén-dioxidból és egyéb nemesgázokból álló száraz levegő tele van szemcsés anyagokkal, allergénekkel, gázokkal, illékony vegyületekkel, baktériumokkal és vírusokkal. Meg macska/kisgugya szőrrel, amennyiben legalább egy darab, bundával borított létformával is megosztjuk az életterünket. Meg mondjuk azért se rossz, mert a szomszéd nem hívja ránk a tűzoltóságot a katasztrófavédelemmel karöltve, amikor kicsit határozottabban odapörkölünk a hátszínnek az öntöttvasban. Hogy a bőrös lazacról ne is beszéljünk. Meg az alapanyag bűvöletében odasereglő négylábú(ak)ról, ami halmazati környezetterhelést generál másfél szempillantás alatt.
Egy légtisztító feladata tehát, hogy a beltéri levegőből kiszűrje a szilárd és gáznemű szennyező anyagokat: port, kormot, hamut, pollent, poratkahulladékot, penészspórákat, háziállat-szőrt és -hámot, baktériumokat, vírusokat, valamint illékony szerves vegyületeket (VOC), köztük a formaldehidet. Szóval a levegő tele van mindenféle részecskével, ami kiválthat vagy súlyosbíthat allergiás reakciókat, okozhat légúti irritációt, általánosságban ront az alvásminőségen, ami meg mindenen is, amit csak el tudunk képzelni egészségügyi és csak úgy szimplán a közérzetünk szempontjából.
Az elsődleges tesztmacska. Közveszélyes munkakerülő. [+]
Ezeket a levegőben tobzódó cuccokat méretük szerint szokás kategorizálni. A részecskesűrűséget az átmérő adja meg mikrométerben értelmezve. A PM10 a 10 mikrométernél kisebb (pl. pollen) egységek, a PM2.5 a 2.5 mikrométernél kisebb részecskék, míg az ultrafinom részecskék, vírusok és baktériumok hordozói akár 100 nanométernél is kisebbek lehetnek. Viszonyításképp egy PM2.5-ös részecske, mondjuk égéstermék, kb. harmincszor kisebb, mint egy emberi hajszál átmérője. A PM10-es szemcsék jellemzően a felső légutakban akadnak meg, míg a PM2.5-es mérettartomány mélyen a tüdőbe és a véráramba is bejuthatnak.
Az Európai Unióban a PM2.5-re vonatkozó éves egészségügyi határérték 25 µg/m³, míg a WHO ennél szigorúbb, 10 µg/m³-es ajánlást tesz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint évente több mint 400 000 ember veszíti idő előtt életét az EU-ban a PM2.5-szennyezés miatt, Magyarországon ez a szám közel 13 000 fő. Szóval nem árt ezeket minimalizálni a környezetünkben, amennyiben van lehetőségünk némi erőforrást allokálni erre a projektre. Meg persze az sem hátrány, ha nem gázolunk nyakig az állatról levált külső burkolatban anélkül, hogy főállású takarítórobottá lényegülnénk át.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
